Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-18 / 8204. szám

Magyar Kuir lap, 1992.febr.12.

y,

a taktikázás azonban késleltetheti a baloldali erők szövetkezését. Például a szakszervezeti mozgalom felocsúdását.

— Ha már baloldali szövetkezésről szólunk, nos, ön korábban indulatosan, szinte haragosan beszélt a paktum ürügyén az SZDSZ- ről. Mennyire tartós az ön haragja?

— Valódi haraggal csak a potenciális szövetségesekről beszélhetünk! Van bennem tüske, hiányolok egy önkritikus mondatot a szabaddemokratáktól, szeretném, ha eddigi pályájukat, az MSZP-vel

j kapcsolatos véleményüket leg- I alább részben felülvizsgálnák, s I megjegyzem, néhányan ezt baráti I beszélgetések során már meg is tették. Intézményesített választási l szövetségre a szabaddemokratákkal és a Fidesszel egyelőre nem | gondolunk, a taktikai együttműkö| dés azonban korántsem lehetetlen.

— Ez a párt hivatalos állás| pontja vagy az ön személyes véle\ ménye?

— Az MSZP-n belül a vélemények megoszlanak a szabaddemokratákról, a két szélsőség szerint ők liberál-konzervatívok, illetőleg feltétlenül a szövetségeseink lehetnek. Hasonlóan eltérőek a vélemények a szövetkezés lehetőségéről — és ugyanez érvényes a Fideszre. A választásokon bizonyosan külön-külön indulunk, de feltételezhetően nem egymásra zúdítjuk majd az össztüzet. Természeteí sen sok függ majd a Pozsgay-féle Nemzeti Demokrata Szövetségtől, a szakszervezetektől, az úgynevezett népi baloldaltól és azoktól a szociáldemokrata szórványoktól, amelyeknek elegük van Petrasovits Annából.

— Lehet azonban, hogy robban I egy rejtett bomba, hogy az MSZP-t i fölveszik a Szocialista Internacio- I náléba, és a párt ezzel mint poten- I ciális választási szövetséges is lej gitimmé válik az SZDSZ, a Fidesz j számára. Mennyi erre az esély?

— Jó esély van rá, hogy még a választások előtt a Szocialista Intemacionálé tagjává avanzsáljunk. Sajnos ebben a mai közép-keleteurópai helyzetben némi zavart támasztott, hogy a Szocialista Internacionálé egyes köreiben a romániai és szerbiai uralkodópártot is szocialistaként könyvelik el... De ami a leglényegesebb: valamikor .1989—1990-ben cikkeimben éppen az újmódi egypártrendszertől félve léptem fel az agresszív liberalizmus ellen. Ez szerencsére erősen tűnőben van. Megjelent viszont helyette tavaly februártól az elvadult konzervatizmus, az ásatag nacionalizmus, valamint a népinemzeti sztálinizmus jelensége. Úgy gondolom, ma a legfontosabb az, hogy a demokratikus erők e jelenség ellen vegyék fel a harcot!

• Lengyel András György