Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-11 / 8200. szám

168 óra, 1992.febr.4

i3

Katzenjammer és paranoia

Leszakadt-e Bibo hídja?

.Különinterjú'’ Göncz Árpáddal

1979-ben tucatnyi magyar értelmiségi úgy határoz, hogy tisztelgő könyvet szerkeszt a börtön után belső emigrációban élő Bibó István 70. születésnapjára. Időközben századunk e nagy gondolkodója meghal, ezért a tisztelgő kiadványból emlékkönyv lesz. A sokáig csak hírből vagy szamizdatban ismert könyv most, több mint tízéves késéssel megjelent. Az újra jelentkező Bagoly című műsor szerkesztői - Győrffy Miklós és Szénási Sándor - „különinterjút*' kaptak a kötet egyik szerkesztőjétől, Göncz Árpádtól.

S

GY. M.: Azt mondják, ön a szervezési és szerkesztési munkaiatok egyik legjelentősebb -diplomatája“ volt- Ha jól emlékszem, a konkrét előkészületről Bibó temetéséről hazamenóben tájékoztatott Donath Ferenc. Annak rendje és módja szerint mondtam rá igent, egyrészt mert egyetértettem veié: másrészt mivel ezt teljesen természetesnek ereztem... .Azt mondani, hogy a szervezésben nagy szerepet játszottam volna, túlzás, mert a népi oldalon a télkérések java részét Csoóri Sándor tegezte, a másikon, mondjam azt. hogy az urbánusoknál pedig - olyan komikusak ezek az elnevezesek. hogy az em ber legszívesebben nem használná okét - Kas Jánosoknak volt olyan kapcsolatrendszerük. hogy mindenkit el tudtak érni. Én azért akkoriban elég mélyen a belső emigrációban éltem, körülöttem a falak, melyeket részint a börtön rakott, elég későn kezdtek leomlani. Engem ide mindenekelőtt Donáth Ferenc meg a v olt börtöntarsak személye kötött. Ott ismerkedtem meg közelebbről Szűcs Jenővel, s ez nagyon tartós élményt adott nekém. Halda 'Aliz meleg emberségét is voltaképp akkor ismertem meg igazan, és Bence György humorérzékét. Kis János hallatlan morális komolyságát és szigorút is. ameiv aztán szinte ülésről ülésre oldódott.

Egyébként minden szerkesztőségi összejövetelre úgy mentünk el: nem biztos, hogy hazamehetünk. Ennek a munkának a lényege az volt: hetvenhat vezető magyar értelmiségit úgy hozott össze, hogy sikerült ..belekomprotnittaím" őket Bibó türelmébe. Még akkor is. ha maguk rendkívüli módon léitek. Én ió néhány embert ismer- j tem. aki beszélni se volt hajlandó erről, meg ve- j lem sem. aki pedig olvastam és szerkesztettem a j szöveget. Úgy beszélt, mintha velem szemben | kellene konspirálnia. hogy azt ö írta. A kötet j mindenesetre egészében - ha az ember egy kicsit a szövegek mögé néz - tükrözi az akkori közhangulat ellentmondásos sokrétűségét. Kifejez bizonyos. nyilvánosságot először vállaló, rendkívül rokonszenves értelmiségi civil kurázsit.

ICY. M.: És mikortól kezdett ez u egyetértés »•agy megegyezés, a kompromisszumkészség a különböző feiíogású emberek között hasaóozni ?- Ennek a hasadozásnak első jeleit Lakitelek előtt egv-két hónappal kezdtem észrevenni.

A gondolkodás- és mentalitásbeli különbség, a kiindulópontok különbözősége, persze, egészen természetes volt. hiszen Monort éppen a különbözőség hozta össze. Én nem voltam jelen Monoron. annál a nagyon egyszerű oknál fogva, hogy kifelejtettek belőle. Éz tökéletesen érthető, hisz említettem: olyan fal vett körül, hogy nehezen tudtam lényeges és fontos szerepet játszani. A demokratikus ellenzéket meg, úgy érzem, kezdetben inkább kompromittáltam. mintsem segíthettem volna. A közös beszélgetéseken Lakitelek után már voltak definíció*. hangsúly- és érzékenységkülönbségek, amelyek egv-egy élesebb hangban mutatkoztak meg.

ISZ.S.: Mi lehet ennek a magy arázata? Sokan azt mondják: a későbbi politikai harc okozta a szakadást Akkor erről még szó nem lehetett...- Nem. nem. ez sokkal régebbi dolog. Voltaképp ez a jelenség már a. Horthy-korszak vége felé is megmutatkozott. Én inkább arról beszélek. ami a kettőt összefogta, vagyis mind az ellenzékiség népi irányzata, mind a demokratikus ellenzék lényegileg radikális volt. és plebejus jellegű. A plebejus jellegen az űntől való eltérést ériem. nem pedig azt. hogy értelmiségi vagy nem értelmiségi, hiszen mind a két csoport értelmiségi volt. Ha megnézem, akkor az urbánusok es népiesek együttműködésének legjelentősebb példája a Márciusi Front volt. Máig eldöntetlen, hogy