Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-11 / 8200. szám

168 óra, 1992.febr.4 i3 Katzenjammer és paranoia Leszakadt-e Bibo hídja? .Különinterjú'’ Göncz Árpáddal 1979-ben tucatnyi magyar értelmiségi úgy határoz, hogy tisztelgő köny­vet szerkeszt a börtön után belső emigrációban élő Bibó István 70. születésnapjára. Időközben századunk e nagy gondolkodója meghal, ezért a tisztelgő kiadványból emlékkönyv lesz. A sokáig csak hírből vagy szamizdatban ismert könyv most, több mint tízéves késéssel megjelent. Az újra jelentkező Bagoly című műsor szerkesztői - Győrffy Miklós és Szénási Sándor - „különinterjút*' kaptak a kötet egyik szerkesztőjétől, Göncz Árpádtól. S GY. M.: Azt mondják, ön a szervezési és szer­kesztési munkaiatok egyik legjelentősebb -diplomatája“ volt- Ha jól emlékszem, a konkrét előkészületről Bibó temetéséről hazamenóben tájékoztatott Donath Ferenc. Annak rendje és módja szerint mondtam rá igent, egyrészt mert egyetértettem veié: másrészt mivel ezt teljesen természetesnek ereztem... .Azt mondani, hogy a szervezésben nagy szerepet játszottam volna, túlzás, mert a né­pi oldalon a télkérések java részét Csoóri Sándor tegezte, a másikon, mondjam azt. hogy az urbá­nusoknál pedig - olyan komikusak ezek az elne­­vezesek. hogy az em ber legszívesebben nem hasz­nálná okét - Kas Jánosoknak volt olyan kapcso­latrendszerük. hogy mindenkit el tudtak érni. Én azért akkoriban elég mélyen a belső emigráció­ban éltem, körülöttem a falak, melyeket részint a börtön rakott, elég későn kezdtek leomlani. En­gem ide mindenekelőtt Donáth Ferenc meg a v olt börtöntarsak személye kötött. Ott ismerked­tem meg közelebbről Szűcs Jenővel, s ez nagyon tartós élményt adott nekém. Halda 'Aliz meleg emberségét is voltaképp akkor ismertem meg igazan, és Bence György humorérzékét. Kis Já­nos hallatlan morális komolyságát és szigorút is. ameiv aztán szinte ülésről ülésre oldódott. Egyébként minden szerkesztőségi összejövetelre úgy mentünk el: nem biztos, hogy hazamehe­tünk. Ennek a munkának a lényege az volt: het­venhat vezető magyar értelmiségit úgy hozott össze, hogy sikerült ..belekomprotnittaím" őket Bibó türelmébe. Még akkor is. ha maguk rendkí­vüli módon léitek. Én ió néhány embert ismer- j tem. aki beszélni se volt hajlandó erről, meg ve- j lem sem. aki pedig olvastam és szerkesztettem a j szöveget. Úgy beszélt, mintha velem szemben | kellene konspirálnia. hogy azt ö írta. A kötet j mindenesetre egészében - ha az ember egy kicsit a szövegek mögé néz - tükrözi az akkori közhan­gulat ellentmondásos sokrétűségét. Kifejez bizo­nyos. nyilvánosságot először vállaló, rendkívül rokonszenves értelmiségi civil kurázsit. ICY. M.: És mikortól kezdett ez u egyetértés »•agy megegyezés, a kompromisszumkészség a különböző feiíogású emberek között hasaóozni ?- Ennek a hasadozásnak első jeleit Lakite­lek előtt egv-két hónappal kezdtem észrevenni. A gondolkodás- és mentalitásbeli különbség, a kiindulópontok különbözősége, persze, egé­szen természetes volt. hiszen Monort éppen a különbözőség hozta össze. Én nem voltam je­len Monoron. annál a nagyon egyszerű oknál fogva, hogy kifelejtettek belőle. Éz tökéletesen érthető, hisz említettem: olyan fal vett körül, hogy nehezen tudtam lényeges és fontos szere­pet játszani. A demokratikus ellenzéket meg, úgy érzem, kezdetben inkább kompromittál­tam. mintsem segíthettem volna. A közös be­szélgetéseken Lakitelek után már voltak defi­níció*. hangsúly- és érzékenységkülönbségek, amelyek egv-egy élesebb hangban mutatkoz­tak meg. ISZ.S.: Mi lehet ennek a magy arázata? Sokan azt mondják: a későbbi politikai harc okozta a szakadást Akkor erről még szó nem lehetett...- Nem. nem. ez sokkal régebbi dolog. Volta­képp ez a jelenség már a. Horthy-korszak vége felé is megmutatkozott. Én inkább arról beszé­lek. ami a kettőt összefogta, vagyis mind az ellen­zékiség népi irányzata, mind a demokratikus el­lenzék lényegileg radikális volt. és plebejus jelle­gű. A plebejus jellegen az űntől való eltérést ér­iem. nem pedig azt. hogy értelmiségi vagy nem értelmiségi, hiszen mind a két csoport értelmiségi volt. Ha megnézem, akkor az urbánusok es né­piesek együttműködésének legjelentősebb példá­ja a Márciusi Front volt. Máig eldöntetlen, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents