Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-05 / 8148. szám
Magyar Hírlap, 1991.okt.30. N3 Kubát Janos nyilatkozik lapunknak Koncepciós eljárás az újvidéki Magyar Szó ellen Kemény bírálat érte a Vajdasági Végrehajtó Tanács múlt pénteki ülésén a Magyar Szó című újvidéki napilapot. Az ülésről kiadott hivatalos kommüniké szerint a szerkesztőség pacifista tevékenységet fejt ki, a munkatársak írásaiban egyre inkább nyomot hagy nemcsak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének álláspontja, hanem a hivatalos Budapest véleménye is, a cikkekben egyre több a ferdítés, a torzítás. A kormány megbízta a tájékoztatási titkárságot, dolgozzon ki „szankciókat” a lap irányvonalának ,.normalizálás ára" — és a személycserékre. A részletekről Kubát János, a Magyar Szó főszerkesztője számolt be a Magyar Hírlapnak. — Hogyan kerülhetett sor erre a lépésre kötetlenül Jovanovic szerb külügyminiszter budapesti látogatása előtt? — Ezt magam sem értem. Tény, hogy a tanácskozáson a tájékoztatási titkár csupán „hangfogóval" bírálta lapunkat, Radoman Bozsovics kormányfő azonban váratlanul rendkívül határozott, olykor éles és sértő hangon mondotta el mindazt, ami később a kommünikében megjelent Kötelező jóhiszeműséggel azt kell föltételeznem: Bozsovics úr még nem tudott a látogatás előkészületeiről... A támadásra hosszabb ideje számítok, ugyanúgy útilaput kötnek a talpamra, ahogyan elődöm, Csorba Zoltán is megkapta az „elbocsátó szép üzenetet.” Hiszen a Vajdaságban a Magyar Szó az egyetlen valóban ellenzéki napüap, amely tisztességesen, indulatok és elvakult sovinizmus nélkül igyekszik tájékoztatni. Szerencsére a szerkesztőség 168 újságíró munkatársa egységesen áll ki az eddigi irányvonal mellett, pontosan tudja, hogy egy tehetetlen, cselekvésképtelen kormányzat dühkitöréséről van szó, s hogy a 47 esztendeje folyamatosan megjelenő lap létezését aligha fenyegetheti veszély. Az elszántságunk oly nagy, hogy — bármely kreatúráját ülteti is a szerkesztőség nyakára a kormányzat — a lap sohasem lesz a hivatalos szerb soviniszta politika orgánuma. — Hogyan tájékozódik a Magyar Szó tartalmáról Bozsovics úr, aki, csak néhány szót ért magyarul? — Vlaovits József tájékoztatási segédtitkár — kvázi-miniszterhelyettes — és felesége, Fekete Elvira tévészerkesztő ferdítő-torzító interpretálásaiból. Egy jellemző példa: Szeli István akadémikus nemrég, Vörösmartyt idézve, a hazaszeretet fontosságát hangoztatta, s közvetett módon kérte a vajdasági magyarságot, ne hagyja el szülőföldjét. Vlaovits József így magyarázta a lapunkban megjelent nyilatkozatot Bozsovics úrnak és másoknak: a Magyar Szó arra buzdít, hogy senki ne vonuljon be katonának, tehát a lap pacifista, tehát veszélyezteti a jugoszláv, s persze a szerb érdekeket. — Ha már itt tartunk, mi az ön véleménye arról a több forrásból kiszivárogtatott hírről, amely szerint a belgrádi kormány Fekete Elvirát szeretné kinevezni Jugoszlávia budapesti nagykövetévé? , — Igen, ez a hír az egész vajdasági magyarságot megdöbbentette és megrémítette. De remélem, a belgrádi illetékesek mégsem követik el azt az ízléstelenséget, hogy egy tekintélyét vesztett, általánosan megvetett embert neveznek ki nagykövetnek, egy olyan embert, aki az igazi demokrácia létrejötte után nyilvánvalóan eltűnik majd a feledés homályában. — Mit érez ön most, amikor közvetlenül a leváltás előtt áll? — Nyugodtan alszom, amint munkatársaim is. Nem hazudtunk, nem torzítottunk, nem hamisítottunk, nem engedtünk egyetlen politikai erő nyomásának sem, nem voltunk soviniszták, sem hazaárulók. Sőt, a kormány bírálatát megtiszteltetésnek érzem, a támadás kicsit szórakoztat is. Mert .Tordított helyzet” keletkezett itt, amelyben a kormány bírálja a sajtót és helyez kilátásba szankciókat. Ha egy kormány — bármely kormány — ilyet tesz, önmaga gyengeségét bizonyítja, önmagáról állít ki szegénységi bizonyítványt. Remélem, ez az állapot nem tart már sokáig, bízom benne, hogy a nép és a vezetés is rádöbben: Szerbiából már csak egy út vezet Európa felé. Magyarországon át. • Lengyel András György i