Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-05 / 8148. szám
Magyar Hírlap, 1991.okt.30. 'f* 60 százaléknyian mondták azt, hogy valamennyire, vagy jól ismerik. Ennek az adatnak azonban ellentmondani látszik az, hogy mikor erre részletesebben rákérdeztünk, kiderült, hogy az Ótestamentumba tartozó könyvekkel (különösen a Bírák könyvével és a Próféták könyvével, de a Zsoltárokkal is) jóval kevesebben vannak tisztában, mint az Újtestamentum fejezeteivel (az Evangéliumokkal és az Apostolok cselekedeteivel). A Biblia egyes könyveinél az emberek jobban ismerik az azokból kiragadott történeteket. Az általunk felsorolt nyolc Ó- és Újszövetségi történet közül leginkább a nagy egyházi ünnepekhez köthető eseményeket ismerik jól: Jézus születését és Jézus halálát, de sokaknak van ismeretük az olyan gyakran szóba kerülő és a köztudatban elterjedt történetekről is, mint a világ teremtése, az özönvíz, valamint Dávid és Góliát története. Legkevésbé azokról az újszövetségi történetekről van az embereknekfogalmuk, amelyek kevésbé közismertek, és inkább csak a vallásos nak. Érdekes összefüggést tapasztalunk a templomba járás és a felekezethez tartozás vonatkozásában. A reformátusok közel fele soha nem vesz részt istentiszteleten, szemben a római katolikusokkal, akiknél ez az arány csak 30 százalék. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a reformátusok kevésbé vallásosak, hiszen mind a katolikus, mind a református felekezethez emberek találkoznak velük (a tékozló fiú, az irgalmas szamaritánus és Pál megtérésének története). Szemben a Biblia különböző könyveivel — amelyeket főként az idősebb, falvakban lakó, vallásos, iskolázatlan nők ismernek —, az egyes bibliai történeteket ismerők köre kibővül a magasan iskolázott fővárosiakkal, míg a vidéki váró- | sokban élő iskolázatlan férfiak teszik ki a Bibliában teljesen járatlanok többségét. A vallásosság nem feltétlenül jelenti azt, hogy a hívő ember az egyház tanításának megfelelően rendszeresen részt vesz az istentiszteleteken. Az előírásokat követve hetente egyszer, vagy annál gyakrabban csak 10 százalék jár templomba, ezzel szemben azoknak a száma, akik soha, még nagy i egyházi ünnepeken — karácsonykor és húsvétkor — sem mennek j el istentiszteletre, 38 százalékra tehető. A rendszeres templomlátogatók között itt is az idős, falusi nőket találjuk többségben, míg a má- * sik csoportba inkább a fiatal, ma- t gasan képzett városi férfiak tartóz- i tartozók hasonló arányban, 16-18 százaléknyian mondták azt, hogy nem érdekli őket a vallás, vagy nem ismerik el annak tanításait. Sokkal inkább arról van szó, hogy a protestánsok között több a „maga módján vallásos”, s a katolikusok szigorúbban követik egyházuk előírásait, ami a két egyház történetéből, mentalitásából, filozófiájából is adódhat. 'ön miben próbálja megtalálni a lelki békéjét?' (százalékos megoszlás*) család, otthon munka kultúra, aport barátság nyugalom, békesség vallás anyagi biztonság egyéb • A számok Diuigi nem egyenlő 100-tel. mert több említés It lehetséges vciy. 'Vallásos-e ön?' (’Az alábbi mtgállapltátok közül mtlylkkal árt agyat?’) 1. ábra 2. ábra
