Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-05 / 8148. szám
Nepszaraasag, iyyi.oKt.Ji A múlt lezárásáról Beszélgetés dr. Balsai Istvánnal és dr. Varga Istvánnal Nemrégiben Orosházán dr. Balsai István igazságügy-miniszter és dr. Varga István, az MDF választmányának dél-alföldi ügyvivője kijelentette: a múltat le kell zárni, mert enélkül nincs rendszerváltozás. Ám a múltat csak igazságtételled lehet lezárni. Erről a témáról beszélgettünk velük. A legszigorúbb garanciák — A koalíciós tárgyalásokon született megállapodás értelmében mind a három párt részletes koncepciót dolgoz ki az igazságtételről. A Justitiaterv mellett így most újabb pártprogram, politikai koncepció születik, amit majd a parlament törvényerőre emel. A törvény pedig „működni” kezd; ügyeket kell találni, bizonyítandó a törvény jogosságát. Mi a véleményük erről? Dr. Varga István: Felejtsük el a Justitia-elnevezést, hiszen ehhez sok félreértelmezés tapad. Beszéljünk inkább igazságtételről, igazságtételi programról. De a félreértelmezések már ez esetben is megjelentek. Boszorkányüldözésről beszélnek, a sajtó egy része hisztérikus hangot üt meg Halott nincs másról szó, mint a múlt lezárásáról. A legsúlyosabb bűncselekmények esetében — amelyet a múltban politikai okokból nem engedtek üldözni — meg kell indítani az eljárást. A felelősségre vonás egy szűk kört érint javaslataink szerint, és a bűnösséget nem politikai program, hanem bizonyítékok alapján fogják kimondani. Itt gyilkosságokról, hazaárulásról van szó. De még ez esetben is korlátlan enyhítést indítványoz a javaslattevő a büntetés mértékét illetően, nem úgy, mint a szomszédainknál. Dr. Balsai István: A legnagyobb félreértés lenne azt hinni, hogy itt egy országgyűlési döntés alapján megindulhatna a boszorkányüldözés. Éppenhogy a törvényhozás, a jog rögzíti a legszigorúbb garanciákat a törvényesség megtartására. Az ártatlanság vélelme, a teljes körű nyilvánosság és az a döntő követelmény, hogy bűnösséget kimondani csak bizonyítékok alapján lehet — ezek azok a garanciák, amelyek lehetetlenné teszik politikai ügyek kreálását. Sajnos, az ügyek adottak, azokat nem kell kreálni. Az igazságtétel e módja nem alkotmányellenes, nem ütközik a jogállamiság nemzetközileg elfogadott normáival. Sőt a jogállamiságba — az élethez való jog védelmével együtt — beletartozik az élet kioltójával szembeni fellépés is. Hozzátenném, hogy bizonyítottság hiányában a legsúlyosabb esetek is felmentéssel végződhetnek. Javul a helyiét? — A gyilkosság az gyilkosság, akármilyen rendszerben és akármilyen jelszóval követik el. De miképp indítják meg az eljárásokat? Feljelentésekre számítanak, vagy megvárják a Fehér könyvben szereplő listákat? Dr. Balsai István: Feltehetően lesznek feljelentések is, és ezekkel mind foglalkozni kell, de elegendő anyag áll rendelkezésre ahhoz, hogy hivatalból indítsák a vizsgálatokat, eljárásokat. Hadd említsem például az 1945-ös gyömrői gyilkosságok esetét. Dr. Varga István: Teljes félreértés veszi körül a Fehér könyvet is. Amikor ezek elkészítéséről döntöttünk, semmiféle listáról, listakészítésről nem esett szó. A Fehér könyvben a valós történéseket kell leírni, összegyűjteni, a 40 éves történelemhamisítást leleplezni. Kosáry Domokostól is csak ehhez kértünk segítséget, a sajtó meg azzal ment hozzá, hogy hajlandó-e a listák készítésében közreműködni. Természetes, hogy ettől elhatárolta magát. Csupán amikor én személyesen beszéltem vele és elmondtam neki, miről van szó valójában, akkor vált világossá előtte, hogy szakmai segítséget kértünk. A Fehér könyv el fog készülni, de nem úgy, mint a Pofosz vagy a recskiek könyve, aminek súlyos jogi következményei is lehetnek, mert hiányzik belőlük a szakszerűség. Jogi következmények — A súlyos jogtiprást elszenvedettek közül többen — így például Nagy Imre lánya, Nagy Erzsébet is — óva intenek attól, hogy az igazságtétel a rosszabbodó közérzetű országban a bosszúállás légkörét ébressze fel. Egyetértenek ezzel a megállapítással? Dr. Balsai István: Egyetértek Nagy Erzsébettel. Pontosan arról van szó, hogy a jog eszközeivel orvosoljuk azt, ami egyáltalán orvosolható. Kár lenne elfelejteni, hogy az is igazságtétel, ha az egyházi vagyont visszaadjuk, ha az állami vagyont lebontiuk; e kérdések egységes egészet képeznek a rendszerváltozásban. Ezzel tisztában kell lennünk, mert akkor lépéseinket senki nem tekinti majd valamiféle közérzetjavító intézkedéseknek. Dr. Varga István: Szerintem a helyzet nem rosszabbodik az országban, hanem javul. Felemelkedőben vagyunk. De nekünk végre a jót és a rosszat el kell különítenünk. Mert mit mondunk majd a gyerekeinknek, ha azt látják, hogy akire lőttek, az egy szuterénben él, havi négyezerből, aki meg lövetett, annak 20 ezer forint a nyugdíja?! Kőváry E. Péter
