Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)

1991-11-05 / 8148. szám

Magyar Hírlap, 1991.okt.30.

Jogelméleti viták a parlamentben

MH-tudósítás_______________

Miután a kormány tagjai Pető Ivánt előzetesen úgy tájékoztatták, hogy a barcsi eset kapcsán nem kívánnak beszélni, a szabaddemokrata képviselő tette ezt meg. Igaz, nem a bombázás, hanem a tájékoztatás körülményeit firtatta a Parlamentben tegnap napirend előtti felszólalásában. Ismételten kifogásolta, hogy a képviselők a sajtóból értesülnek az ország érdekeit alapvetően érintő eseményekről, így még az is előfordulhat, hogy a külügyi bizottság hétfőn délben a tények ismerete nélkül ült le tárgyalni a szerb külügymi-. niszterrel. Javasolta, hogy a kormány vizsgálja ki, a képviselők miért nem kaptak időben tájékoztatást.

Boross Péter belügyminiszter válaszában hangsúlyozta: vannak olyan kényes kérdések, amelyeket alaposan vizsgálni kell, az idejekorán adott tájékoztatás ugyanis könnyen zavart okozhatna. Amint állította, éjszaka nem lehetett megállapítani, mi történt, amint azonban a megfelelő tények birtokába jutottak, azonnal tájékozatták az illetékes bizottságot.

Beke Kata a pedagógustársadalom védelmére kelt, hangoztatva, a nehézségek ellenére sem felelősek két generáció állítólagos erkölcsi tönkretételéért, amint az a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tanácskozásán elhangzott.

Csurka István arról szólt, hogy a társadalom gerincét képező korosztályok ma alig ismerik az 1956-os forradalom eseményeit, a múlt mélyen gyökerező ismerete nélkül pedig egy nemzet legfeljebb lakosságnak minősíthető. Ezt követően váratlan fordulattal a rádió és a televízió elnökeit bírálta, akik nem mutatták „a tőlük elvárható érdeklődést” az október 23-ai események kapcsán. Szabotázzsal vádolta őket, amiből — ha nem akarnak osztozni a felelősségben — a honatyáknak is le kell vonniuk a megfelelő következtetéseket. De kijutott a 168 óra szerkesztőinek is, akik szerinte gyanús gazdasági vállalkozásban adják ki hetilapjukat.

A Büntető törvénykönyv módosításáról szóló Zétényi-Takács-féle előterjesztés általános vitáját ügyrendi vita szakította meg: Palotás János (MDF) képviselő ugyanis reflektálni kívánt Csurkának a vállalkozókat, illetve a társasági törvényt érintő éles kritikájára, de az elnöklő Szabad György nem adott neki szót. Később azonban .közfelkiáltásra” Palotás mégis elmondhatta: visszautasítja, hogy Csurka István szakértelem hiányában bírálja a vállalkozókat és a jogszabályokat. Erre Csurka durván Palotás pénzének mennyisége és a szellemi képességei közötti általa feltételezett különbségre utalt. Az elnök rendreutasítása után a szópárbaj lezárult.

Az elévüléssel kapcsolatos törvénytervezetről szólva Maczó Ágnes (független) kijelentette: maga sem érti, ki kitől akar elhatárolódni, s neveket nem említve sorolta a bukott rendszer ma is felelős pozícióban levő személyiségeit.

Zimányi Tibor a tervezettel szemben kibontatkozó kampányról beszélt, hangoztatva, hogy sokan az egykori gyilkosok védelmére kelnek, miközben az áldozatokról mintha megfeledkeznének. Nem ettől kell félteni a demokráciát és a jogállamiságot — tette még hozzá. Az egykori áldozatok és hozzátartozóik elégtételt érdemelnek, még

akkor is, ha ezt a többség nem kívánja — hangoztatták mások.

Nehezen elkerülhető a látszat, hogy a győztes ítélkezett — utalt a nürnbergi perre Tamás Gáspár Miklós. Ha a javaslatot elfogadnák, a szabaddemokrata képviselő szerint a parlamenten kívül most is kevesen hinnék el, hogy másról van szó. Ugyanakkor hiába a gonosz tetemre hívása volt a cél, az egykori perek mégis tragikomikus fordulatot vettek. Az efféle igazságtétel most sem érheti el a célját, viszont bizonytalanságot, félelmeket kelt, s a politikai erkölcsök züllését okozhatja. Legyen országunk a politikai kultúra és a jó ízlés szigete — fűzte hozzá a képviselő.

A továbbiakban mind parttalanabbnak tesző politikai vita bontakozott ki, miközben a felszólalók jó része már a tárgytól is eltért. Kónya Imre (MDF) és Orbán Viktor (Fidesz) viszont jogelméleti vitát folytatott, de álláspontjaik így sem közeledtek. Ráadásul Orbán kizártnak tartja, hogy a jogalkotásban erkölcsi megfontolások érvényesüljenek, míg Kónya gyermekfejjel átélt élményeit híva segítségül, igyekezett igazolni a morális szempontok fontosságát.

| A tervezett időt lényegesn túllép[ ve, az elnök végül lezárta az általános vitát, de Haraszti Miklós (SZDSZ) még szót kért, s kijelentette: szerinte a javaslat egyetlen célja az lehet, hogy a bírákat ismét politikai motívumok alapján hozandó ítéletekre kényszerítsék.

Délután két kérdés is elhangzón a Rába államigazgatási felügyelet alá vonása ügyében Bőd Péter Ákos ipari és kereszkedelmi miniszterhez. A kérdezők többek közön azt tudakolták, hogy milyen érvek alapján döntöttek a vállalat államigazgatásifelügyelet alá vonásáról, ez milyen perspektívát biztosít. Bőd Péter Ákos válaszában fontos és tanulságos esetnek nevezte a Rába ügyét, a váltást egyebek közön azzal magyarázta, hogy 1990 nyarától, amikor ügyvezető vezérigazgatót neveztek ki a vállalat élére, nőtt a Rába hitele, és készlete. A miniszter szerint nem haladt megfelelően a Rába társasággá alakulása, már pedig — vélekedett —, a későbbi privatizálás rosszabb kondíciókat teremt. Bőd Péter Ákos azzal nyugtatgatta a kérdezőket, hogy nem visszaállamosításról van szó, s Ígérte, hogy a Rábát nem kívánják sokáig államigazgatás alatt tartani.