Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-05 / 8148. szám
Kiküldött munkatársunk jelenti Brüsszelből Tervezett egységes kül- és védelmi politikájában az Európai Közösség eddig nem szánt szerepet a bebocsátásra váró országoknak. Tegnap azonban Jacques Dclors, az EK Bizottságának elnöke Antall József miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén kijelentette: a három kelet-európai állammal, Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal kötendő társulási szerződésben ki kell fejeződnie a közösség felelősségvállalásának: annak, hogy a lizcnkctteket nem hagyhatja közömbösen, ha'f veszélybe kerül ezen országok biztg tonsága. A tegnap délelőtti eszmecserén Delors elmondta, az Európai Közösség szándéka szerint jövő év január elsejétől életbe lépteti a társulási szerződést Magyarországgal. (Persze a tagországok parlamentjeinek majd még ratifikálniuk kell az okmányt.) Ehhez mindkét fél rugalmas magatartásával a tárgyalásokat november közepére be kellene fejezni. Antall József azt kérte vendéglátójától, hogy a közösségnek az egyezményről megbeszélést folytató küldöttsége minél teljesebben használja ki a miniszteri tanácstól kapott mandátumát. Antall József véleménye szerint a szerződésnek tartalmaznia kell a magyar munkaerő közös piaci országokban való alkalmaztatásának leltételeit is. A kormányfő hozzáfűzte. lépéseinket egyeztetjük Csehszlovákiával és Lengyelországgal, de mindig hangsúlyoztuk, hogy a társulási szerződésekről párhuzamos tárgyalásokra van szükség; ha bármi hátráltatná hasonló egyezmény megkötését január elsejei hatállyal a másik két állammal, nem lenne szerencsés, ha ez akadályozná hazánkat a dokumentum aláírásában. Delors erre azt válaszolta, hogy a közösség külön kezeli a három országot, de jSvakodik attól, hogy bármelyiküknek külön gesztust tegyen, mivel a többiek akkor joggal kémének hasonló kedvezményeket maguknak. Ha az európai integrációhoz kapcsolódó három ország a visegrádi találkozóján elhatározott gazdasági együttműködését erősíteni akarja, akkor a tizenkettek a társulási szerződés életbelépése után hajlandó ehhez segítséget adni. A támogatás formáját — mint a Magyar Hírlap kérdésére László Balázs szóvivő elmondta — nem részletezte Delors. A kelet-európai országok megsegítésére kidolgozott Phare-pogrammal összefüggésben Delors utalt arra, hogy a közösség kész megvizsgálni az összeg eloszlása, felhasználása körüli gondokat. Hasznos lenne, ha már a jövő év elején erről megbeszéléseket folytatnának a három országgal. A közösség első számú embere fontosnak mondta az úgynevezett háromszögletű műveleteket: azt, hogy Magyarország élelmiszert, gyógyszert adjon el a Szovjetunónak és ezt az exportot az EK finanszírozza. Mivel a Szovjetunió ezen a téren katasztrofális helyzetbe került, ha nem jut hozzá az említett cikkekhez, sürgősen tisztázni kellene — hangsúlyozta Delors —, hogy Magyarország pontosan mit tudna szállítani. Antall József is megerősítette, hogy minél gyorsabb intézkedést kérünk a Tizenkettektól. Ugyanakkor hozzátette, ez az export nem feledtetheti, hogy a magyar árukat elsősorban a nyugati piacon szeretnék elhelyeztetni. Többi között ez ahhoz is nélkülözhetetlen, hogy a magyar termelők alkalmazkodjanak a szigorú nyugati követelményekhez, a termékek színvonalához. Mint Delors megjegyezte: értette az üzenetet, s megígérte ezt a magyar törekvést segítik majd. A magyar miniszterelnök jelezte, gazdaságunkat a következő években az EK követelményeihez kell igazítanunk. A közösség bizottságának elnöke kijelentette, hogy Magyarország elhivatottsága az EK tagságra nem lehet vita tárgya. A teljes tagság időpontjáról azonban korai lenne beszélni, ez nem lenne egyéb mint üres találgatás. Jacques Dclors igazat adott Antall Józsefnek abban, hogy Nyugat- Európa nem készült fel a kontinens keleti felében történt eseményekre. Úgy vélte, a térség fejleményeit „intellektuális alázattal” kell a nyugati közösségnek vizsgálnia. Antall József röviden megemlítette Jacques Delorsnak a barcsi incidenst és hangsúlyozta a hasonló eseteknek az a kockázatuk, hogy előbb-utóbb harci cselekményekhez vezethetnek. Rámutatott, Magyarország felajánlotta, hogy az EK küldjön megfigyelőket a Jugoszláviával közös határra, magyar területre és várja a Tizenkettek megbízottait. • Karcagi Katalin MTI László Balázs kormányszóvivő szerint a NATO-országok képviselői úgy vélekedtek: eljött az idő a NATO és a kelet-közép-európai térség kapcsolatainak magasabb szintre emelésére. Ennek módjait konkrétan majd a római csúcs dolgozza ki. Hans van den Broek holland külügyminiszter, az EK Miniszteri Tanácsának soros elnöke arról szólt, hogy a biztonság fontos része a gazdasági fellendülés, a jólét, éppen ezért az Európai Közösség szeretné minél hamarabb tető alá hozni a három kelet-közép-európai országgal a társulási szerződést. Genscher német külügyminiszter rámutatott, hogy a leendő Európának a népek önrendelkezésén és a kisebbségek tiszteletben tartásán kell alapulnia. Dumas francia külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy Európa máris teljesen nyitott a teljesebb együttműködésre a kelet-közép-európai államokkal. Jacques F. Poos luxemburgi külügyminiszter megnyugtatónak nevezte, hogy a kelet-európai demokráciák a biztonság egyik pólusát látják a NATO-ban. Michael Alexander angol NATO-nagykövet leszögezte: az Atlanti Szövetség biztonsága elválaszthatatlan az Önökétől. A NATO mérséklő és stabilizáló szerepének érződnie kell messze a halárain túl is, ha túl korai is lenne ma még új garanciákról beszélni. William Taft amerikai nagykövet szerint az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács — a konzultáció leendő új szerve — igazi tanácskozó és kooperációs fórum lesz, amely hasznos kiegészítő szerepet játszhat az EBEE és más nemzetközi szervezetek mellett. % Delors a társulási szerződésről A tizenkettek nem közömbösek
