Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-05 / 8148. szám
Magyar Hírlap, 1991.okt.30. Kelet-európai biztonsági paradoxon Antall József Brüsszelről MM-tudósítás — A barcsi incidens miatt a NATO nem értékeli át terveit, hogy biztonsági garanciákat nyújtson-e Magyarországnak. Nem ilyen összefüggésben merülhet fel ez a kérdés — felelte a Magyar Hírlap kérdésére Antall József. A miniszterelnök, aki Brüsszelből hazatérve a Ferihegyi repülőtéren tájékoztatta az újságírókat, elmondta: a NATO nyilvánvalóan meg fogja vizsgálni római csúcstalálkozóján azt a kérdést, hogy tagországainak határain, a szervezet hatókörén kívül milyen politikát folytasson, milyen kötelezettségeket vállajon. Természetesen a barcsi eseményekkel számos külföldi lap foglalkozott, hangsúlyozta Antall József, s ennek megfelelően ez fokozottabb felelősséget jelent mind számunkra, mind a világ számára a jugoszláviai konfliktus kezelésében. Arra a kérdésre, hogyan fogadták kijelentését, miszerint a NATO-nak kötelességének kellene éreznie, hogy a külső agresszióval, a határok megsértésével szemben fellépjen, a miniszterelnök megismételte: ez is azon kérdések közé tartozik, amelyekről a római értekezleten döntenek majd. Mindenesetre nem fogadták elutasítóan ezt az álláspontot, bár értelmezése és a következtetések levonása csak Róma után értékelhető. Nagyon fontos figyelembe venni, hangsúlyozta, hogy akár NATO-t, akár az Európai Közösséget vagy bármelyik nemzetközi szervezetet vesszük is alapul, mindig időt igényel a döntés. A nyugati világ is most idomul az új helyzethez, az új körülményekhez, ezek átgondolásának folyamata megy végbe. Nem lehet elvárni, hogy máról holnapra minden kérdést úgy ítéljenek meg, ahogy azt esetleg mi innen látjuk. Antall József kifejezte meggyőződését, hogy magasabb szintű kapcsolatrendszer épül majd ki a NATO, valamint Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia között, sőt, azt sem zárta ki, hogy bizonyos együttműködési megállapodások útján más országokkal is. Diplomáciai értelemben mindenképpen az intézményesített kapcsolat felé fogunk haladni. Ám arra a kérdésre, hogy az intézményesített és az állandó politikai kapcsolaton, az esetleges konzultáción túlmenően milyen kötelezettségvállalások képzelhetők el, most még nem tud felelni — mondta a I miniszterelnök. Paradox a helyzet i — mondta —, amely szerint az instabilizáló tényezők Kelet-Közép-Európában fokozottabb igényt jelentenek e térségben a biztonság iránt, ha úgy tetszik: fokozottabb kötelezettségvállalást igényelnek. Ugyanakkor a NATO-országokat éppen ezek az instabilizáló tényezők tartják vissza az előzetes kötelezettségvállalástól. Ezt a paradoxont kell valahogy áthidalni, mondta a miniszterelnök és reményét fejezte ki, hogy a NATO ebben az irányban lépéseket fog tenni. Nekünk azt fontos hangsúlyozni — és ezt meg is tettük —, hogy a kialakult új helyzet, a Szovjetunióban folyó változások, a kommunista rendszer összeomlása a térségben semmiképpen sem tette fölöslegessé a NATO-t. Egy megváltozott NATO-nak nagyon fontos új szerepe van, épp olyan fontos ma, mint amilyen az elmúlt négy évtizedben volt — csak más céiokkal és feladatokkal. A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a NATO-ülésen az olasz kormány képviselője, akárcsak a magyar fél, hangsúlyozta a Hexagonale-együttműködés fontosságát. A probléma az, mondta Antall József, hogy a Hexagonale soros elnöki tisztét Jugoszlávia tölti be. ám ők nem tettek lépéseket a hat ország képviselőinek összehívása érdekében. Magyarország ezért javasolja, hogy Olaszország, amelytől az együttműködés alapgondolata származott, lépjen fel ebben a kérdésben kezdeményezőleg. •M. Cs.
