Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)

1991-11-05 / 8148. szám

Magyar Hírlap, 1991.okt.30. Kelet-európai biztonsági paradoxon Antall József Brüsszelről MM-tudósítás — A barcsi incidens miatt a NATO nem értékeli át terveit, hogy biztonsági garanciákat nyújt­son-e Magyarországnak. Nem ilyen összefüggésben merülhet fel ez a kérdés — felelte a Magyar Hírlap kérdésére Antall József. A miniszterelnök, aki Brüsszel­ből hazatérve a Ferihegyi repülőté­ren tájékoztatta az újságírókat, el­mondta: a NATO nyilvánvalóan meg fogja vizsgálni római csúcsta­lálkozóján azt a kérdést, hogy tag­országainak határain, a szervezet hatókörén kívül milyen politikát folytasson, milyen kötelezettsége­ket vállajon. Természetesen a bar­csi eseményekkel számos külföldi lap foglalkozott, hangsúlyozta An­tall József, s ennek megfelelően ez fokozottabb felelősséget jelent mind számunkra, mind a világ szá­mára a jugoszláviai konfliktus ke­zelésében. Arra a kérdésre, hogyan fogad­ták kijelentését, miszerint a NA­­TO-nak kötelességének kellene éreznie, hogy a külső agresszióval, a határok megsértésével szemben fellépjen, a miniszterelnök megis­mételte: ez is azon kérdések közé tartozik, amelyekről a római érte­kezleten döntenek majd. Minden­esetre nem fogadták elutasítóan ezt az álláspontot, bár értelmezése és a következtetések levonása csak Ró­ma után értékelhető. Nagyon fontos figyelembe ven­ni, hangsúlyozta, hogy akár NA­­TO-t, akár az Európai Közösséget vagy bármelyik nemzetközi szer­vezetet vesszük is alapul, mindig időt igényel a döntés. A nyugati világ is most idomul az új helyzet­hez, az új körülményekhez, ezek átgondolásának folyamata megy végbe. Nem lehet elvárni, hogy máról holnapra minden kérdést úgy ítél­jenek meg, ahogy azt esetleg mi innen látjuk. Antall József kifejezte meggyő­ződését, hogy magasabb szintű kapcsolatrendszer épül majd ki a NATO, valamint Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia között, sőt, azt sem zárta ki, hogy bizonyos együttműködési megálla­podások útján más országokkal is. Diplomáciai értelemben minden­képpen az intézményesített kap­csolat felé fogunk haladni. Ám ar­ra a kérdésre, hogy az intézménye­sített és az állandó politikai kap­csolaton, az esetleges konzultáción túlmenően milyen kötelezettség­vállalások képzelhetők el, most még nem tud felelni — mondta a I miniszterelnök. Paradox a helyzet i — mondta —, amely szerint az instabilizáló tényezők Kelet-Kö­­zép-Európában fokozottabb igényt jelentenek e térségben a biztonság iránt, ha úgy tetszik: fokozottabb kötelezettségvállalást igényelnek. Ugyanakkor a NATO-országokat éppen ezek az instabilizáló ténye­zők tartják vissza az előzetes köte­lezettségvállalástól. Ezt a parado­xont kell valahogy áthidalni, mondta a miniszterelnök és remé­nyét fejezte ki, hogy a NATO eb­ben az irányban lépéseket fog ten­ni. Nekünk azt fontos hangsúlyozni — és ezt meg is tettük —, hogy a kialakult új helyzet, a Szovjetunió­ban folyó változások, a kommu­nista rendszer összeomlása a tér­ségben semmiképpen sem tette fö­löslegessé a NATO-t. Egy megvál­tozott NATO-nak nagyon fontos új szerepe van, épp olyan fontos ma, mint amilyen az elmúlt négy évti­zedben volt — csak más céiokkal és feladatokkal. A miniszterelnök arra is emlé­keztetett, hogy a NATO-ülésen az olasz kormány képviselője, akár­csak a magyar fél, hangsúlyozta a Hexagonale-együttműködés fon­tosságát. A probléma az, mondta Antall József, hogy a Hexagonale soros elnöki tisztét Jugoszlávia tölti be. ám ők nem tettek lépése­ket a hat ország képviselőinek összehívása érdekében. Magyaror­szág ezért javasolja, hogy Olaszor­szág, amelytől az együttműködés alapgondolata származott, lépjen fel ebben a kérdésben kezdemé­­nyezőleg. •M. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents