Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)

1991-11-04 / 8147. szám

Pesti Hírlap, 1991.okt.29. n A-9-_____ f ^ ’ \r ^ ___ igenis van drogproblémaifeend6r»égi «raknah<Tek, orvosok, panAcAápfok« tt- ■ )ajck njmáaira immár kénytelenek tudom ást jenni * létező problémáról. Aná­­inok megfelkbbezbetetiesfU árulkodnak; sokasodnak t krimi DolóÁaí »etek, nőn foriTijfom ikáhftrtiTrr Vrrrikrdrlrm rprrr ifibb'■ nirkőn fMiffl/pi if ■ njiw <zás apró léptekkel araszol, denyézzóen kérés káhftiWrrt fogjalnakle, és segítő in­­tám énjeiből isjánl többre volna szükség." Összeállításunk ssereplői á drogügy bűnügyi és orvosiol dalát egyaránt boncolgatjuk.''-""! • ' ■ •?*£*> r\4 '—i+J* úeí •*■ Ír-H** .* £ ~.A . ■: 'i - J_ f * • V ^ EDDIE MURPHY, A „SZUPERZSARU" /S CSODÁLKOZNA Narkósok, nepperek és törvénybe zárt rendőrök Nem tudom, Id bogy van rde, de nekem nagyon tetszett annak idején az amerikai kábítószeres nyomozók min, drnnapjaiba is bepillantást engedő film, ABeveriyHills-i zsaru. Ez igen, mondtam magamban, amikor az első ne­gyedórában kiderült, hogy a legnagyobb „drogfelvásár­ló” egy szakadt utad breakxáncos kinézetű szmesbőrű rendőrtiszt Valahogy így kell ezt csinálni, szűrtem le a ta­nulságot, hímen egy olyan mélyen konspirált bűncselek­mény esetében, mint a kábítószer-kereskedelem — nem csupán a krtminaligrriini tanítása, hanem a józan „parasz­ti” ész szerint is —, csak két út járható. Az első, hogy va­lakit kiemelek a gyanús körbői, és megpróbálom a lelep­lezés érdekében felhasználni, a második szerint pedig én magam épülök be a kábítószer-kereskedők közeibe. A ta­pasztalatok szerint a fejlett országok bűnüldöző szervei mindkét mödgyerl elömerewtej alkalmaik, noha ma el. só esetben az informátor a második esetben pedig a rend­őrtiszt élete foroghat kockán. Az évi többtonnás kábító­­szerfogások azonban egyetlen esetben sem a véletlen szü­leményei. SOMOGYI GÁBOR De hogyan is néz ki hazánkban a kábítószerrel összefüggő bűn­cselekmények felderítése, ami­kor a témában egyre aggasz­tóbb adatok látnak napvilágot? — Tény és való — mondja Kecskés Lajos főhadnagy, a BRFK kábítószercsoportiának nyomozója —, hogy a különbö­ző nemzetiségű arab és török állampolgárok uralják a főváro­si kábítószer-kereskedelem központjának számító Keleti pályaudvart. Külön-külön placcot alakítottak ki a terület felosztásakor a szírek, az egyip­tomiak és az algériaiak. A Kele­ti pályaudvar hovatovább olyan szerepet tölt be, mint egy török­országi depó, ahol fogadják és elosztják a beérkező „árut”. Ma még a két-három kilogrammos kiszerelésű hasis és heroin szá­mít a legnagyobbnak de ki tud­ja, mit hoz a holnap? Ez őrült mennyiség, főleg ha arra gon­dol, hogy egv gramm heroint — ez átlagosan két-három alka­lomra elég — 10 ezer forintért árusítanak. —Egyre több hírt, jó esetben rémhírt hallani arról, hofr,' iskolák környékén jelennek meg a kábítószer-kereskedők megbízottai. Végeztek-e nyo­mozást ilyen ügyekben?—tet­tem fel a kérdést Kormos János hadnagynak, a nyolc (?) tagú csoport másik munkatársának. A „VONATMEGÁLLÍTÓ" DROG — Valóban érkeztek hozzánk ilyen jellegű bejelentések, de egyetlen esetben sem sikerült valódiságukról meggyőződni. Valószínű, hogy ezekben a jel­zésekben a szülök aggodalma és a téma felkapottsága is sze­repet játszik. Elég egy rossz külsejű, iskola előtt lődörgő em­ber, s máns megvan az ok a fé­lelemre. Ezzel azonban nem azt mondtam, hogy nem lehetsége­sek az ilyen esetek, csupán mi még nem találkoztunk velük. Van viszont információnk ar­ról, hogy — különösen az el­múlt négy-öt hónapban—főleg az egyiptomiak és a szírek pró­bálkoznak egyre erőteljeseb­ben a „beetetéssel ”. A célpontot egyetemek és egyetemi kollé­giumok jelentik, amelyek kö­zelében jóval áron alti kínál­ják az áruikat. Nagyobb ve­szélyt rejtenek magukban az úgynevezett alternatív szóra­kozóhelyek, amelyek törzskö­zönségére jellemző, hogy minden fennálló renddel szembehelyezkednek —Hol tartunk ma a minőség tekintetében ? — Az említett szórakozóhe­lyeken általában a „füves” ciga­rettákhoz lehet hozzájutni, most viszonylag olcsón — dara­bonként száz forintén —, hi­szen elérkezett a vadkender érésének időszaka. Érdekes egyébként a marihuána meg­ítélése is, hiszen például Hol­landiában, de a hazai fogyasz­tók is állítják, nem minősül ká­bítószernek. Ez pedig tökélete­sen ellentmond a magyar jog­nak. A „fű” után az amfetamin következik a toplistán, amely alapvetően egy kedélyjavító szintetikus anyag. Az a nagyon „kedvező” hatása, hogy hihe­tetlenül kitolja az ember fizikai szellemi teljesítőképességének határait. A narkós körökben „speed” néven ismert amfeta­­mint régebben & sportolók dop­pingszerként használták, ép­pen gyors felszívódása és fan­tasztikus hatása miatt. Ebben az a legborzasztóbb, hogy ezt a szert különböző vegyianyagok­ból bárki előállíthatja hiszen — szemben a nyugati orszá­gokkal, ahol valamennyi össze­tevő felhasználását állandóan ellenőrzik — nálunk csak az anyagok egy- kis részére teljed ki a revízió — mondotta a nyo­mozótiszt, maid bélvegszeni színes ábrákkal — sárkánnyal, tigrissel, miki egérre! — ellátott kórómnvi papírszeleteket mu­tatott. —Ez az új divat, a trip, amely utazást jelent, utalva a szer következményeire. Egy ilyen kis „bélyeg”, amely azért is színes fényképes, hogy a gye­rekeknek vonzóbb legyen, 1000-2000 forintba kerül Az

Next

/
Thumbnails
Contents