Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)

1991-11-04 / 8147. szám

Másfél év a mérlegen Horn Gyula: Ez a jobboldali kurzus nem az európai jobboldalt képviseli Tegnap este megtelt a ka­posvári megyeháza nagy­terme. Horn Gyula országgyű­lési képviselő, az MSZP el­nöke mintegy másfél év után abban a teremben tartott poli­tikai fórumot, amelyben annak idején átvette képviselői man­dátumát. Hogy az akkori ígé­retekből mi vált gyakorlati tet­tekké? — Erről adott számot a választópolgároknak. — Azt hiszem, a szocialista frakciónak nincs szégyen­kezni valója — mondta Horn Gyula. — Tartottuk magunkat választási ígéreteinkhez, bár lehet, hogy nem olyan zajjal hangsúlyoztuk, mint ahogy más pártok tették. A másfél év alatt több kritikát kaptunk jobb­ról és balról egyaránt. Ezek jogosságát nem vitatom, de tény: csak azt szabad tenni és nyilatkozni, ami az ország ér­dekét szolgálja. Ez vonatkozik az ország külpolitikájára is, hi­szen alapvető fontosságú, hogy kiegyensúlyozott kap­csolatot tartsunk szomszéda­inkkal. A képviselő hangsú­lyozta: ha a civilizált Európa nem vállal garanciát a ke­let-európai térség biztonságá­ért, akkor ez a terület polgár­­háborúk és egyéb összetűzé­sek színhelye lesz. Ez utóbbi senkinek sem lehet az érdeke. Horn Gyula elmondta: .Sokkal korábban kellett volna a gazdasági törvénykezéssel foglalkoznia a. T. Háznak. Nem vesztegethetjük időt, mert az országban egyre töb­bek helyzete rosszabbodik, növekszik a feszültség. Mind nagyobb tömeg érzi a létbi­zonytalanság veszélyét." — Hogyan lehet ebből a helyzetből kijutni? — tette föl a kérdést az előadó. Majd vála­szában kifejtette: nem arra van szüksége az országnak, hogy a pártok fújják a magú­két, hanem arra, hogy a lega­lapvetőbb kérdésekben pró­bálják megtalálni a nemzeti összefogáshoz vezető utat. A másfél éves parlamenti tevé­kenység tanúsítja, hogy a mi frakciónk mindig a lényegi kérdésekre irányította figyel­mét. Tehát mindenekelőtt a gazdasági és szociális gondok megoldására hívtuk fel a par­lamenti pártokat. — Többen nekem szegezik, hogy annak idején a Né­­meth-kormány könnyen adta át a hatalmat — mondta Horn Gyula. — Erre csak azt vála­szolom: a Németh-kormány­­nak — beleértve saját tevé­kenységemet is — sok hibája volt. De azt nem lehet a volt kormány szemére vetni, hogy csak a saját személyes egyéni érdekeit nézte volna. Éppén ellenkezőleg! Ez a kormány próbálta megalapozni, hogy ebben az országban sor kerül­jön az első szabad, demokra­tikus választásokra. Nekünk baloldaliságot azonosította a régi, bukott rezsimmel? Csak azt fájlalom, hogy ez a jobbol­dali kurzus, amely ma érvé­nyesül, nem európai jobbol­dal. Tehát nem az a jobboldal, amely a toleranciát, mások vé­leményének a tiszteletben tar­nem volt más sorsunk, mint hogy ezeket a lépéseket meg­tegyük. De nekem nem az a gondom, hogy most egy jobb­oldali kurzus van Magyaror­szágon. Mert milyen legyen negyven év után, amikor a vá­lasztópolgárok nagy része a fását és valamiféle nemzeti közmegegyezést akar. Ellen­kezőleg! Kirekesztést, gyak­ran tekintélyelvűséget és olyan fajta álláspontot takar, amely — megítélésem szerint — inkább mérgesíti a társada­lom bajait, mintsem. megol­daná azt. Pedig ennek a tár­sadalomnak talán soha nem volt olyan fontos az összefo­gása, mint napjainkban. Az előrelépés lehetőségei­ről szólva a képviselő el­mondta: a parlament elé ke­rülő kérdések 90 százaléka gazdasági, szociális jellegű. Ez előre mutató tény. To­vábbra is lassú azonban az a folyamat, amelyben megszü­letnek az új törvények, de végre érdemi kérdésekkel fog­lalkozik a parlament. Ezt köve­tően az MSZP frakciójának kezdeményezéseiről szólt. A tájékoztató után a szerte­ágazó kérdésekre válaszolt az országgyűlési képviselő. Az ominózus lll/lll-as üggyel kap­csolatban elmondta: az MSZP vezetését és a parlamenti frakciót — bizonyos utalások ellenére — nem érinti hátrá­nyosan, de aggályosnak tar­tanak minden olyan igazság­szolgáltatást, amely nem a bűnök egyéni, alkotmányos elbírálását javasolja. Az MSZMP-hez való viszonyról szólva hangsúlyozta: a lega­lapvetőbb kérdésekben nem tudnak egyetérteni a Munkás­párt vezetőivel, ám a párt ül­döztetése ellen — mivel al­kotmányos pártról van szó — fellépnek. 'T') Lengyel János Scroogyi Hírlap, 1991.okt.25.

Next

/
Thumbnails
Contents