Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-03 / 8130. szám

Világgazdaság, 1991.szept.11 3 A folyamat újrarendezi a hatalmi viszonyokat NEGYVENMILLIÁRDOT VÁR AZ ÁVÜ AZ ÖNPRIVATIZÁCIÓTÓL Második alkalommal rendezte meg tegnap üzleti vállalkozásfejlesztési akadémiáját a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság. Az önprivatizációs modell működése címmel. Az előadásokon elhangzott, a témával kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudnivalókból emelünk ki néhány fontos elemet a teljesség igénye nélkül. A kormány, illetve a szaktár­ca privatizációs és vagyonpoli­tikai elképzeléseit Csáki Ferenc. a Pénzügyminisztérium osztály­­vezetője fejtene ki. Várhatóan ezeket még a héten megtárgyalja a kormány, s utána terjeszti az Országgyűlés elé. A privatizá­ció fontosságát az is kiemeli. hog\ ez a hatalmi viszonyok újrarendezésével jár együtt. Eg\ ilyen folyamatot azonban csak társadalmi konszenzussal vacs legalábbis társadalmi belenyug­vással lehel zavartalanul végre­hajtani. Ezért a közvélemény megfelelő tájékoztatása elenged­hetetlen - véli a tárca szakértője. Az öröklött gazdasági szer­kezet megváltoztatásához és az uralkodó, jobbára monopolista szervezetek felszámolásához a privatizációt az eddigieknél sokkal radikálisabban, gyorsab­ban kell végrehajtani. A tervek szennt 199? végére 50 száza­lék alá kellene leszorítani a gazdaságban (a közüzemi ter­melő vállalatokat nem számít­va) az állami tulajdonrész ará­nyát. Ehhez az elmúlt egv-kéi évben a privatizációs folyamat­ba a társadalmi nyomás miatt beépített ellenőrző fékeket ki kell oldani - mondotta a PM osztályvezetője -. így esetleg néhány visszaéléssel kevesebbet veszít az ország, mint amennyit a folyamat felgyorsulásával nyerhet. Ebből következően az eddigi központosított privatizá­ciót .decentralizálni^kí';ár\ia a tórveieij .csökkentve, az Állami Vagyonügynökség" szerepét. Ebben számítanak az önkor­mányzatok támogatására - j.y A központi és spontán priva­tizációk mellett lehetőség lesz a jövőben a munkavállalói rész­vényprogram, a vezetői kivá­sárlás. a lízing és bérleti szer­ződéses formák alkalmazásával bővíteni a privatizációs mód­szereket. Ezek jogszabályi elő­készítésén már dolgoznak. Az Állami Vagyonügynökség igazgatója. Rác: Ernő az önprí­­vattzációs modell több fontos gyakorlati tudnivalójára hívta fel a figyelmet. Az önprivattzációs modellbe bekerült vállalatok (itt a 300 főnél kevesebbet foglal­koztató. 300 milliónál kisebb vagyonú és 300 milliónál ala­csonyabb éves forgalmú cégek jöhetnek szóba) mintegy 40 milliárd forintnyi értéket kép­viselnek - az ÁVÜ legalábbis ennyire taksálja az ezen válla­latokra kötendő szerződések értékét. E cégek privatizálásá­ra igen szigorú keretszerződési feltételeket állapítottak meg. Ezeket a tanácsadói szerepre kiválasztott társaságoknak saját érdekük betartani, mert vissza­élés esetén az a veszély fenye­geti őket. hogy több üzletet ebben az országban nem köt­hetnek. Az önprivatizációs akció keretében az ÁVÜ nem adta át a tulajdonosi jogokat, de ami­ket a jogszabályok lehetővé tesznek, azokat a jogosítványo­kat megkapja a tanácsadó. A vagyonügynökség üzleti alapokon kívánja végrehajtatni az önprivatizációt. A tanácsadók­nál a gyorsaságot külön is honorálják. Ha az esztendő végéig egy tanácsadó tető alá hozza a kiválasztott vállalat privatizálását a társasági szer­ződést. a cégoírósági bejegyzést, és az ÁVÜ számlájára ennek eredményeképpen a pénz is befolyik, akkor az 5 százalékos alapdíjazáson felül összesen 10 százalék prémium üti a tanács­adó markát, amelynek kiszá­mítási alapja az ÁVÜ-höz be­folyó énék. Minél később ke­rül sor a privatizálásra, annál kisebb a jutalék, s ha 1993. március 31-ig nem sikerül per­­fektrálni a szerződést, akkor a megbízatása úgy szűnik meg. hogy semmiféle költségtérítés­re nem tarthat igényt. Ettől az időponttól közvetlenül a Va­gyonügynökség intézi majd a szó­ban forgó vállalat privatizálását. Az önprivatizációs körbe bekerült vállalatok és az arra feljogosított tanácsadók szabad elhatározás alapján kötnek házasságot, nincs tehát semmi­féle kényszer kenejük megálla­podására A tanácsadó köteles a privatizálás folyamán a munkavállalókkal és az ónkor­mányzattal is egyeztetni, a régi menedzsmentet pedig nem mozdíthatja el. bár igaz. erre írásos javaslatot tehet a Vagyon­ügynökségnek. ha a keretszer­ződés e lehetőséget megadja neki. A tanácsadókra igen szi­gorú összeférhetetlenségi sza­bályok is vonatkoznak, a tör­vény szerint például közeli rokonnak minősülő személyek 1994 végéig nem szerezhetnek tulajdonjogot a privatizált cég­nél. Köti a tanácsadót a titok­tartási kötelezenségi szerződés is. s 6 felel azért, hogy a po­tenciális vevők szintén tegye­nek titoktartási nyilatkozatot. A vállalatnak és tanácsadó­jának egyaránt lehetősége van a szerződéstől elállni, ha azon­ban ez egv-egy tanácsadónál és vállalatnál többször is előfor­dul. akkor az ÁVÜ vizsgálatot ■ ti rendelhet el. és megteheti a szükséges lépéseket. Az átalaku­lás során a munkavállalókat védi, hogy a tanácsadó az üzletrészek eladásakor először a dolgozók­nak köteles felajánlani a majo­ritást biztosító tulajdonhányad megvásárlását, természetesen a törvényesen is adható kedvez­ményeket nem túllépve, piaci áron. Ha e lehetőséggel a kol­lektíva nem él, akkor kerülhet külső vevőhöz a szóban forgó tulajdonrész. Az átalakulás jogi kellékei­vel. az elkerülendő hibákkal Tőkés Géza. a Budapesti Cég­bíróság elnöke ismertette meg a több száz jelenlévőt. A délután folyamán előadások is elhang­zottak. a többi között az ön­privatizáció pénzügyi feltételei­ről s a bankok e folyamatban betöltendő szerepéről. B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents