Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-03 / 8130. szám
Szlovákiai aggodalom Miután a szlovák kormány [ mfttörtőkön úgy Ítélte meg, hogy bizonyos magyar politikasok — köztük Antall József miniszterelnök — legutóbbi kijelentéseikkel megkérdőjelezték a csehszlovák—magyar határokat, pénteken Pavol Demes szlovák külügyminiszter hivatalába kérette Boros Jenő pozsonyi magyar főkonzult és kifejezte kormánya emiatti aggodalmát. Prágai tudósitónk telefonon kérdezte a főkonzult a találkozó lefolyásáról. — Mire alapozódnak konkrétan a pozsonyi aggodalmak? — A miniszter úr azzal kezdte, hogy rengeteg jelzést kaptak az utóbbi időben ez ügyben, s e mostani lépésükkel tulajdonképpen meg akarták előzni a kapcsolatok romlását, illetve azt szerették volna elérni, hogy a krakkói lengyed—magyar—csehszlovák csúcstalálkozón iJyen kétségek már ne terheljék országaink viszonyát. Konkrétan említette Antall miniszterelnök úr és Vranitzky osztrák kancellár legutóbbi közös sajtóértekezletét, ahol állítása szerint magyar részről megkérdőjelezték volna a jelenlegi csehszlovák —magyar határt. A találkozón Demes úr átnyújtotta Jeszenszky Gézának e tárgyban küldött levelét is. — ön hogyan reagált e vádakra? — Sajnálatosnak mondtam, hogy előbb tartanak Pozsonyban e tárgyban sajtótájékoztatót, mintsem hogy megkérdezték volna a magyar hivatalos szerveket. Ez annál inkább érthetetlen, mert köztudott, milyen jó a viszony Demes és Jeszenszky urak között, valamint a szlovák külügyminisztérium és a pozsonyi magyar főkonzulátus között. Hangsúlyoztam továbbá, hogy a magyar kormány demokratikus indíttatásából és a vonatkozó nemzetközi dokumentumokból következően elítéli az országok külső és belső határainak erőszakos megváltoztatását. Ami a konkrét kifogást illeti, átadtam a .miniszter úrnak az említett sajtóértekezleten elhangzottak hiteles jegyzőkönyvét, amiből egyértelműen kiderül a kifogások megalapozatlansága. — E szlovák demars ön szerint a kétoldalú kapcsolatok romlásának a jele? — Szerintem e találkozóból ez még nem következik’automatikusan. Egyébként pedig a találkozó légköre kifejezetten nagyon barátságos volt, s a miniszter úr több gesztusértékű dolgot is tett Magyarország irányába. Égyefeek között köszönetét mondott a magyar kormánynak, hogy a Jugoszláviában élő szlovák nemzetiségű gyerekek a közelmúltban formalitásoktól mentesen átutazhattak Magyarországon Szlovákiába. Fölajánlotta továbbá, hogy személyesen veszi kézbe a pozsonyi magyar kulturális központ ügyét, mivel maga is elégedetlen az intézmény jelenlegi elhelyezésével. — Akkor tulajdonképpen mivel magyarázhatók az erőteljes szlovák kifogások? — Ha ennek okait keressük, nem lehet figyelmen kívül hagyni a csehszlovákiai belpolitikai helyzet alakulását, a szlovákiai feszültségeket. Utalnék arra is, hogy Pozsony egyebek között fenntartásokat jelentett be a készülő csehszlovák—német és csehszlovák-szovjet alapszerződéssel kapcsolatban is. Kis Tibor Népszabadság, 1991.szept.28.
