Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-02 / 8129. szám

Privát Prof it, 1991.szeptember

E JEGYBEN GYŐZNI FOGSZ?

Az oly sok vitát és vihart kavart kárpótlási törvény mezőgazdasági vonatkozásairól már sokat olvashattunk. Kevesebb szó esett azonban arról, hogy e törvény alapján a károsultaknak járó kárpótlási jegyek a vállalkozásokban hasznosíthatók-e egyáltalán, s ha igen, milyen módon. A törvényt olvasva a kérdőjelek e tekintetben is szaporodnak.

Az első megközelítésben arra gondolhatnánk, hogy mivel a kárpótlási jep-ek bemutatóra szóló, átruházható értékpapírok, ezért minden bizonnyal hamar ki fog alakulni másodlagos piacuk. Természetesen ahhoz, hogy ez a piac kialakuljon, mindenképpen szükséges tisztázni, vajon mire is lehet használni az államtól kapott vagy esetleg valamely jogosulttól megvásárolt kárpótlási jegyeket.

(Ezirányú vizsgálódásainkból a földvásárlási kérdéseket ezúttal kihagyjuk, mivelhogy azokról még úgyis igen sok helyen lesz szó.)

Korlátozott

forgalomképesség

A törvényt megnézve azt látjuk, hogy a kárpótlási jegy kamatozó értékpapír. A kibocsátás naptári negyedévének első napjától számított három évig kamatozik, és a kamat mértéke a jegybanki alapkamat 75 százaléka. Ami tehát a kamatot illeti, a jogszabály nem volt túlzottan bőkezű. A fentiek szerint számított kamat a jelenlegi inflációs rátának körülbelül az 50 százaléka, de a jogalkotók rámutattak arra, hogy ez három évig érvényes, s akkor - reményeik szerint - a tényleges infláció már alacsonyabb lesz. Igaz, azt már nem tették hozzá,

hogy akkor a jegybanki alapkamat is süllyedni fog. A kamat hozzáadódik a névértékhez, s ez azt jelenti, hogy- egy átlagosan éves 20 százalékos kamatot figyelembe véve - három év múlva a kárpótlási jegy értéke, a kamatos kamatokat is számításba véve, majdhogynem megduplázódik.

A jegyet egyébként 1000,5000 és 10 000 forintos címletekben fogják kibocsátani, méghozzá úgy, hogy valamely jogosultnak csak azonos sorozatjellel ellátott kárpótlási jegy adható. A kárpótlás mértéke tárgyanként és volt tulajdonosként nem haladhatja meg az 5 millió forintot, s a kárpótlási jegyeket több tulajdonos esetén a közöttük meglévő tulajdonhányad arányában kell majd szétosztani. A jegyet termőföldvásárláson kívül fel lehet használni állami tulajdon privatizációja során értékesített vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására is.

Valószínűleg az inflációs hatásoktól való - nem teljesen megalapozatlan - félelemtől vezettetve ajogalkotók meglehetősen sok féket építettek be a jogszabályba, amely ugyancsak „rongálja” a kárpótlási jegyek forgalomképességét. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társasággá átalakuló állami vállalatok vagyonmérleg szerinti vagyonának, illetve a közvetlenül

értékesített állami tulajdonú vagyontárgyak értékének legalább 10 százalékáig kell ellenértékként kárpótlási jegyet elfogadni. Hogy ezenfelül az Állami Vagyonügynökség elfogad-e kárpótlási jegyet fizetés gyanánt, az már kizárólag őrajta múlik. Nyilvánvaló. hogy erre csak akkor lesz majd hajlandó, ha az adott privatizációs folyamat során készpénzzel fizető vevő nem akad. Sőt, igen nagy a valószínűsége annak is, hogy az Állami Vagyonügynökség szemében még a kisebb árat, de készpénzzel fizető vevő is lényegesen becsesebb lesz. mint a kárpótlási jegyek kötegeit lengető vásárló.

Hiú ábránd tőzsdei forgalmazás

Hogy még véletlenül se alakuljon ki komolyabb másodlagos piaca a kárpótlási jegynek, a törvény lehetővé teszi a kormánynak a kárpótlási jegyek vásárlási célú felhasználásának részben vagy egészben történő felfüggesztését (a kibocsátástól számított ötödik teljes naptári év december 31-ig évente legfeljebb hat hónapos időtartamra). Ha tehát például a kormányzat 1992 első félévére - mint ahogy azt egyébként tervezi is - nagyobb arányú privatizációt hirdet meg, könnyen elképzelhető, hogy a kárpótlási jegyek vásárlási célú felhasználását fél évre mindjárt be is fagyasztja.

Joggal merül fel az a kérdés is, hogy egyáltalán milyen alapon beszél a törvény bemutatóra szóló kárpótlási jegyekről. A földvásárlási licitálásban ugyanis csak az eredeti jogosult vehet részt. Ugyanígy, ha valaki például kárpótlási jeggyel akar az önkormányzattól lakást vásárolni, szintén igazolnia kell, hogy jogosultsággal és nem vásárlással jutott ahhoz hozzá.

Minden valószínűség szerint hiú ábrándok maradnak a tőzsdei vezetők táplálta azon remények is, hogy a kárpótlási jegy a tőzsdén forgalmazott értékpapírrá válik. A gazdasági racionalitásokat nélkülöző, jórészt politikai ihletésű törvény ugyanis - mint azt érzékeltettük - olyan kötöttségeket tartalmaz, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik a nagyobb értékű forgalmazást.

Valószínűnek látszik azonban, hogy ezek a kötöttségek a gyakorlatban mégis némileg enyhülni fognak. Talán az államigazgatás berkeiben is megérik lassan a felismerés, mely szerint az állam a sok évtizeden át véghezvitt, rossz, gazdaságtalan befektetésein a privatizáció során sem adhat túl nyereséggel. Ékes bizonyítékul szolgál, hogy fizetőképes kereslet a pri-