Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-31 / 8146. szám
168 Óra, 1991.okt.22 ■to vagy a 45 utáni háborús, nepellenes perekre. És abban a pillanatban a társadalom, amely részt vett mindenben, amelynek széles rétegei hibásak, bűnösek vagy mulasztók voltak, azt mondja: nem mi csináltuk, ott van. ők csinálták, ö csinálta, <5 a hjbás. Meg kell vizsgáim, tárgyilagosan, hogyan zajlott le ez a 35 év, hogyan tudott tízmillió ember beállni a sorba, hogyan tudott lemondani elemi emberi jogairól, szabadságáról, szellemi önállóságáról, hogyan tudott kispolgári sáncokba behúzódni. így a társadalom önmagába tud nézni, és minden réteg a maga súlyának megfelelően részesülne ebből a történelmi felelősségből. I- Csakhogy az előterjesztők kizárólag olyan bűntettekről beszelnek, amelyek az elkövetésük idején hatályos jogszabály szerint bűntettnek minősülnek, és azt mondják, bogy az elévülés visszaható hatályú szabályozására több példa volt Magyarországon és másból is. N. A.: Ne haragudjon, de az előterjesztők nem ezt mondják, hanem azt. hogy felelősségre kell vonni mindazokat, akiket a korabeli törvények szerint és az egészséges jogérzék szerint meg kellett volna büntetni. Az a véleményem, hogy egészséges jogérzék nem létezik. .Amit egy kor nem tartott bűnnek, azt én öt év múlva bűnnek tarthatom. Én esküszöm, hogy nem akartam bántani az előterjesztőket akkor, amikor egv 1979-es írásából idéztem... ■ - Takats Péterről van szó... N. A.: Igen. És amikor egy 79,-es írásából idéztem, csak azt akartam megmutatni, hogy az ember igen változékony. Hogy a jogérzéke óriási változásokon mehet keresztül tiz esztendő alatt, és hogy a törvény arra való. hogy minden egyes embert megvédjen az ilyen nagy jogérzékváltozásoktól. A mai politikusokat is... M. I.: Úgyhogy bármely oldalról nézzük is ezt. nem tudunk vele azonosulni, és nem tudjuk elfogadni. Sem nem jó, sem nem eredményes. Sót káros, hátrányos, rengeteg bajt okoz. És ami a fő bajom: elvonja a figyelmet. az energiákat sokkal fontosabb kérdésekről, amelyek elintézését, végrehajtását viszont elvárja tőlünk a nép. N. A.: Éppen Imre barátom mondta parlamenti beszédében, hogy ez pótcselekvés. Tudniillik a leszámolás sokkal egyszerűbb dolog, mint létrehozni egy olyan jogrendszert, amelyben a szóban forgó bűnök többe nem követhetők el. • \1. I.: Sokkal fontosabb, hogy a felelősség teljes mélységében, teljes láncolatában kiderüljön. mint az. hogy néhány szerencsétlen, részeges, öreg ávóst bíróság elé állítsunk. N. A.: Tehát a történelmi jóvátételt mi úgy értelmezzük - annak ellenére, hogy különböző pártokban ülünk hogy egy olyan rendet kell fölépíteni, amely törvényileg lehetetlenné teszi a bennünket eltaposó igazságtalanságokat. Akkor a jóvátétel teljesíti a kötelességét. M. I.: Annyiban is csatlakozom, hogy ez volt a célunk, es ez volt a céljuk azoknak, akik meghaltak a bitón. Ezért keltünk föl, ezért kockáztattuk az életünket, ezért adtuk oda a szabadságunkat, hogy ilyen ország legyen. Az őrnaggyal mindenki játszott I- Nem tartják-e különösnek vagy legalábbis eigondolkonatóaak, hogy éppen önök - akik annyi mindent elszenvedtek 56 után - mondták, bogy nem fogják támogatni ezt a törvényjavaslatot? Szóval, bogy önök, érintettek. elhibázottnak tartják a javaslatot, míg például az előterjesztők közül Takáts Péter nagyon is azonosult a korábbi rendszerrel. Ráadásul történész lévén, feltételezhetően még csak nem is valami boldog tudatlanságban leledzve, hanem valószínűleg a tények ismeretében. N. A.: Nézze, ne haragudjunk rá, mert itt egy egész nemzet próbálta a maga boldogulásának a feltételeit keresni a hatalom által felkínált játékszabályok szerint. Nagyon soka.n elkövették Magyarországon ezt a hibát. És ennek nem nagyobb a jelentősége, mint az. hogy mivel bizonyítható módon százan, ezren. százezren, millióan esendőek vagyunk az élet minden hétköznapi pillanatában, ne legyünk ennyire szigorúak az igazságtételben, hanem legyünk egy kicsit megértőbbek. Mert akkor a nemzettel szemben vagyunk megértöek. Véleményem szennt Örkény István nem azért zseni, mert jó sztorikat irt. hanem azért, mert a Tóthékban egyszerűen leírta azt. hogy a Tóth család, mielőtt négy egyenlő darabba vágta az őrnagyot, többet játszott alá az őrnagyi zsarnokságnak, mint amennyire az őrnagy számított érkezesekor. Tehát a diktatúra is társasjáték.
