Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-02 / 8129. szám

Magyar Nemzet, 1991.szept.28.

Magyarország modellváltása sikeresen halad

Az IMF képviselője gazdaságunk fejlődéséről

Szeptembert írunk, de mór szinte o finisben vegyünk. A törvényhozás ugyanis hozzálátott a következő esztendei költségvetés előkészületeihez, s az azzal szorosan összefüggő adórendszer átalakításához. Ám mint egy esztendővel korábban volt, az idén is van ennek a tevékenységnek egy olyan külső szemlélőié, akinek véleménye szakmai érdeklődésre tarthat számot. Igaz, a Nemzetközi Valutaalap szerepe egy éve még a széles közvélemény előtt némiképp titokzatos volt, inkább csak hivatkoztok rá: célszerű betartani a költségvetési hiány IMF által helyesnek vélt mértékét. Az idén sem lesz ez másképp? Megint az egy-két számodat kerül a közvélemény elé, és az okokat mindössze annyival intézik el, hogy a Nemzetközi Valutaalap elgondolásainak megfelelően fogják rövidebbre a pórázt? Mindezen titokzatosságot feloldandó az IMF illetékeséhez fordultunk kérdéseinkkel, vajon mikor és mit mérlegelnek döntéseik előtt?

A nemzetközi pénzügyi szervezet magyarországi képviselője dr. Szapár} György. Honfitársunk 1956- ban hagyta el az országot, Belgiumban végezte el egyetemi tanulmányait és ott len a közgazdaságtudományok doktora. Két esztendőt töltőn a Közös Piac szervezetében, Brüsszelben, majd az IMF munkatársaként immáron 24 éve dolgozik, felelősségi körébe tartoztak a kis-ázsiai országok, később Kína, majd az NSZK, Ausztria, Svájc és Jugoszlávia. A múlt évben, 1990 tavaszán len hazánk IMF-képviselője.

A piacvesztés kényszerpályája- Véleményt bizonyára mond a magyar gazdaság irányítóinak az IMF, de a döntéseket nem ő hozza. Vajon hogyan kapcsolódik a nemzetközi pénzügy i szervezet a kormánvzat, a törvényhozás munkájához?- Az IMF tanácsot ad és támogat, de nem diktál - válaszolja Szapáry György. - Mindeközben figyelembe veszi az egyes országok sajátosságait. Az IMF-képviselő szerepe az, hogy tudassa, éreztesse - esetemben - a magyar gazdaság nehézségeit és korlátáit a Nemzetközi Valutaalap vezetőivel, de ugyanakkor informálja a magyar gazdaságpolitika irányi-, tóit az IMF céljairól, politikájáról. Feladata lehet a technikai tanácsadás is, minek során gyakran támaszkodik a szervezet szakapparátusára, specialistáira. Most tartózkodik Magyarországon egy szakmai misszió, amelyik a devizapiac bevezetésének szakkérdéseivel foglalkozik.- Munkája valószínűleg felfogható amolyan szürke eminenciási tevékenységnek, hiszen szabadon rendelkezhet az országra jellemző gazdasági információkkal, s feladata végrehajtása során végtére is egyfajta pressziót is gy akorolhat. Vajon mennyire őszinték, tárgy ilagosak és teljesek azok az adatok, amely ek eljutnak önhöz?- Szerintem teljes kölcsönös a bizalom Magyarországon. Elképzelhetetlen ugyanis enélkül, hogy együtt tudjunk dolgozni a közös célunk megvalósítása érdekében. Megjegyzem, sok országban dolgoztam, s ezt tapasztaltam mindenütt. A szürke eminenciás kifejezés nem tükrözi a valóságot, mert több befolyást sejtet, mint amivel rendelkezik a képviselő. Az IMF csak azt vizsgálja, hogy a közös célok érdekében mennyire kivitelezhető a kormány programja.- A tavalyi állami költségvetés megtervezése, elfogadtatása lassú volt és nehézkes. Es kisebb részt voltak ennek politikai okai. Vajon hogyan vélekedett erről az IMF képviselője, illetve lát e változást az 1992-es állami költségvetés előkészítésének folyamatában?- Úgy gondolom, a gazdaság alakítói nagyobb megértést érdemelnek. Egy kényszerpályán lévő gazdaságban költségvetést létrehozni igen nehéz. Mi ez a kényszerpálya? A legnagyobb nehézség a kelet-európai s persze a szovjet piac összeomlása. Ha a szovjet piac nem zsugorodik össze az ismert mértékben, akkor a magyar gazdaság termelése, GDP-je nem esett volna vissza 1990-ben és 1991-ben. Tehát a nemzetgazdaság csökkenése önhibán kívüli, nem a rendszerváltásnak, az átállásnak a következménye. Hiszen három éve még a magyar export felét tette ki a

szovjet export, az idén pedig a 20 százalék alá is eshet. A piackiesést nem lehet egyik napról a másikra pótolni. Ebben a helyzetben, az átmenetileg munkanélkülivé válók felkarolására és a források egy részének a befektetésekhez való átcsoportosítására egyszerre van szükség. Ilyen kényszerhelyzetben kell az 1992 -es költségvetést is összehozni.

A megtakarít ások előnye- A tavalyi deficíttervezés során sokszor hivatkozott a kormányzat az IMF-re, ám jó lenne tudni, milyen mértéket, arányt tekint elfogadhatónak 1992-re a

I Nemzetközi Valutaalap? í - Vizsgáljuk a költségvetés nagy' ságát a nemzetgazdaságban, illetve a deficitet magát. Magyarországon a ; költségvetés szerepe túl nagy a nemzetgazdaságban, ezt jól tudjuk. Ahí hoz, hogy teret adhasson a magánválí lalkozóknak, illetve megteremthesse a piacgazdaság ösztönző keretét a: állam, vissza kell vonulnia. Ez tehát az egyik cél, amit szorgalmazunk. A deficit a másik fontos vizsgálandó elem. Itt lényeges a lakosság megtakarítása. Hiszen ha az növekvő, akkor bővülhet a felhasználható nemzeti 1 erőforrás mértéke is. Ekkor azt kell énékelni, hogy a két,fogyasztó" kö: zül melyik, az állam vagy a vállalati,

', vállalkozói kör mennyiből részese; dik. Az egyik a másik kárára cselekedhet, s egyáltalán nem mindegy, hogy e forrásokból az állam túl sokat fogyaszt-e? Elemzendő, hogy a deficitet jegybanki hitelből fmanszírozzák-e, mert ha igen, akkor az infiációgeijesztő. így tehát érdekünk tudni, mekkora hitellel járul hozzá az MNB a hiány ellensúlyozásához.- Álljunk meg a lakossági megtakarításoknál, hiszen Magyarországon ez valóban növekvő tendenciájú. Jellegzetesség, hogy a közterhek is szokatlanul magasak, e bevételek is forrásokként tekintendők. Okkal feltételezhető, hogy racionális gazdálkodást sürget az IMF is. Lét-e kedvező tendenciákat a szakértő?- A növekvő lakossági megtakarítások tették lehetővé, hogy az 1991-es költségvetési deficit meghaladhassa az 1990-est. A számunkra legfontosabb kérdés, hogy a forrásból mennyit használ föl a kormányzat. A hiány valamivel nagyobb lesz a tervezettnél, de ezt