Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-02 / 8129. szám
GALLUP» Az Alkotmánybíróság — az alkomány olvasata alapján — tisztázta a köztársasági elnök szerepkörét. Kérdés, hogy a felnőtt lakosság miként vélekedik a legfőbb közjogi méltóság jelenlegi és jövőbeli — kívánatos — szerepéről. A Magyar Gallup Intézet 1991. augusztus 8. és 11. között a Népszabadság megbízásából — , a lakosság 1500-as reprezentatív mintáján — végzett közvélemény-kutatásában erre kere. sett választ. A vizsgálat legfontosabb megállapítása: a lakosság fele úgy látja, hogy a köztársasági elnöknek „az országot érintő döntések meghozatalában” Jelenleg „kicsi” vagy „jelentéktelen" szerepe van. Ami pedig a jövőt illeti, a felnőtt lakosság majd kétharmada növelné az államfő befolyását. Tíz megkérdezett közül öltnek az a véleménye, hogy a köztársasági elnöknek „kicsi” (39° „), vagy „jelentéktelen” (13%) szerepe van az országot érintő döntések meghozatalában Tíz közül négy ezzel szemben azt „jelentősnek” (24%), vagy „nagynak” (16%) minősíti. (Zárójelben' jegyezzük meg, hogy a lakosság 86%-a tudja, hogy a Magyar ____] A közvélemény a köztársasági elnökről Köztársaság elnöke Göncz Árpád.) A társadalom különböző rétegei és az eltérő pártpreferenciájú embereik véleménye jelentősen eltér az államfő jelenlegi szerepének megítélésében. Az iskolázatlanabbak durván fele-fele arányban' a köztársasági' elnök szerepét kicsinek („kicsi”, „jelentéktelen”), illetve nagyinak („nagy”, .Jelentős”) tartják. Az iskalázottabbaknák kétharmada ezzel szemben azt az álláspontot képviseli, hogy az államfőnek kevés befolyása van a dolgok alakulására. Hasonlóan vélekedik szerepéről az ellenzéki pártok támogatóinak, és a szavazástól tartózkodni kívánók többségé is. Módszertani Jecyset: A mintavétel kétlépcsős eljárással tftrtent. Az első lépésben 121 mintavételi egységet — SS települést és ZZ budapesti kerületet — választottak ki. Ezek földrsjzllaz lefedik az ország területét és — a külónbflzfi statisztikai jellemzóket tekintve — megfelelnek az ország és a kflztársaságl régiók statisztikai Jellemzőinek. Második lépcsőben e településekről véletlenszerűen (S7. Állami Népességnyilvántartó Hivatal) számítógépes nyilvántartása segítségével választották ki a kérdezóblztosok által felkeresett személyeket. A minta az ország felnőtt lakosságát nem, korcsoport és a lakóhely településtípusa szerint reprezentálja. A vizsgálati eredményeket befolyásolja a mintavételi hiba. Ez azt az eltérést Jelenti, ami az eredmények és a között a hipotetikus eredmény között van, amit akkor kapnánk, ha a teljes lakosságot kérdeznénk. A Jelen esetben a hibahatár plusz —mínusz 3—4" 0-ot érhet el. vőbeli — kívánatos — szeMilyen a köztársasági elnök szerepe és hogyan alakuljon a jövőben - pártpreferenciák szerint* -válaszolók MDF FKGP KDNP SZDSZ FIDESZ MSZP nem menne el ITT:! . E ?0 40 IBI Ideal / nóveh«d|»n L I Ideal/ jA-caókkenjen ■■ nagv / növekedjen CJ négy / jö-ceökkenjei •1323 válaszoló alapján Magyar Gallup Intézet, 1991 repére vonatkozó vélemények összefüggése alapján kialakított index lehetővé teszi a fentiek árnyalását. A válaszolók (1323 fő) majd’ fele (47%) az államfő szerepét ma kicsinek tartja, és a jövőben növelni szeretné. Egyötöde ma is nagy fontosságot tulajdonít az elnöknek, és ezt tovább kívánja növelni. Hasonló arányt képviselnek azok, akik a mostani — véleményük szerint — nagy elnöki befolyáson' vagy nem változtatnának, vagy csökkentenék azt. A válaszolók negyedik csoportja (10%) a mostani — észlelt — kis befolyást is sok-1 nak vagy megfelelőnek tartja. A koalíció és az ellenzék Ez utóbbiak, valamint a szabad- és fiatal demokraták majd’ kétharmada, a szocialistáik majd’ háromnegyede az elnök szerepét kicsinek tartja. A kormánypártok szavazóinak többsége ennek az ellenkezőjét állítja. Különösen' az MDF- esek között vannak számosán (67%), akik az elnök befolyását nagynak ítélik. (Az államfő jövőbeli szerepéről szólva, az embereik 62%ának az a véleménye, 'hogy „az országot érintő döntések meghozatalában a jövőbeni a köztársasági elnöknek nagyobb szerepet kellene kapnia". A jelenlegi helyzettel — függetlenül a hatalom mértékétől — az emberek egynegyede (26%) elégedett: a jövőben se nem növelnék, se nem csökkentenék az elnök szerepét. Ez utóbbi véleményt, mély inkább kisebbítené képviselője jelenlegi haltalmát, mint növelné, az emberek 3%-a képviseli. A csak érdemi választ adók véleményét tovább vizsgálva megállapítható, hogy a .kormánypárti’” és „ellenzéki” szavazók között nincsenek alapvető különbségek az államfő Jövőbeli — kívánatos — szerepének megítélésében. Vagyis azzal, hogy a köztársasági elnök szerepét növelni kellene, mindkét tábor többsége egyetért. Legfeljebb az egyetértők arányában van különbség: az MDF-esek és a KDNP-sek 58, a kisgazdák és a fideszesek 70, az SZDSZ-esek 76 és a szocialisták 79%-a ezt. támogatná Az államfő jelenlegi és jöszimpatizánsai között ez esetben komoly ellentétek feszülnek. A jelenleg ,;kis befolyású” államfő jogkörének kiterjesztését, hatalmának erősítését leginkább a szocialisták támogatnák (65%). Ezt a szabad- és a fiatal demokraták féle tartaná szükségesnek; hasonlóképpen vélekedik az MDF-esek negyede, a kereszténydemokraták harmada, s a kisgazdák 40%-a. A koalíció pártjainak támogatói között kétszer akkora arányban (30%) vannak olyanok, akik az államfő szerepét nagynak minősítve, annak korlátozására, vaigy jelenlegi szinten tartására gondolnak, mint az ellenzék szimpatizánsai között (16%). Manchin Róbert — Nagy Lajos Géza Népszabadság, 1991.szept.30.
