Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-30 / 8145. szám

Magyar Hírlap, 1991.okt.28.

'll

Kónya: az MDF nem kerülia konfliktust, hanem keményít

MH-információ

— Reményeim szerint november 4-én a parlament meg fogja szavazni azt a törvényt, amelynek értelmében azokat, akiknek kezéhez vér tapad, bíróság elé lehet állítani és el lehet ítélni.

De ez nem bosszúállást, véreng- 1 zést jelent — kezdte szombati esti előadását Kónya Imre, az MDF parlamenti frakciójának vezetője Csongrádban, a városi galériában tartott fórumon. A képviselő szerint a magyar nép változatlanul törvényesen akarja megvívni alkotmányos forradalmát, de ragaszkodik a felelősök megnevezéséhez. Ez csak és kizárólag törvényesen hajtható végre, ami eleve korlátokat szab az igazságtételnek.

Október 23-a kapcsán kijelentette: azokat is rehabilitálni kell, akiket az ’56-os eseményekkel való szimpatizálásuk miatt hurcoltak meg a környező országokban. Majd így folytatta: „Nagy Imréék nagyságát, mártíromságát senki sem vonja kétségbe, de az egész addigi életük ellentmondott a forradalomban játszott szerepüknek, és éppen hogy a népi, nemzeti forradalom nagyságára hívta fel a figyelmet, arra. hogyan válhatott egy következetes kommunistából — Nagy Imréből — a nemzet önkéntes mártúja.

Ez ilyen hatással tudott rá lenni, hiszen egész életében a népről beszélt, arról tanították, s most hirtelen találkozott a néppel, s nem tudta magát ezalól a hatás alól kivonni.

De ebből nem következik, hogy ezt a forradalmat ők csinálták, a szerepük megvolt, de nagyon másodlagos szerep volt” — mondta Kónya Imre.

A továbbiakban arról beszélt, hogy a környező országokkal szemben nálunk stabil demokratikus társadalom épül, ahol nincsenek kiélezett társadalmi konfliktusok, s itt a legteljesebb az átalakulás. Az ország vezetőit csak egyetlen cél határozza meg. a tizenötmillió magyarnak az érdeke — hangoztatta. Ezt követően rámutatott arra: a rendszerváltozás jelenlegi szakaszában az MDF-re a korábbi gyakorlat, a konfliktusok mindenáron való kerülése és a kompromisszumok keresése helyett a határozottabb politizálás, a törvényhozói többséggel való keményebb és határozottabb élés lesz a jellemző. Ez hangzott el minden MDF-es megyegyűlésen — állította Kónya —, s az csak véletlen, hogy az ő tanulmányában fogalmazódott meg ez a gondolat először ilyen határozottan. A sajtó — szándékával ellentétben — óriási segítséget tett ennek a tanulmánynak a nyilvánosságra hozásával — vélte.

— Sok rosszat lehet ránk mondani, de azt valószínű nem, hogy mi erőszakosak lennénk, hogy pártdiktatúrára törekednénk — jelentette ki. A rádiót és a televíziót is az objektív tájékoztatás érdekében akarják átalakítani, s nem azért, „hogy állandóan tulipánok jelenjenek meg a képernyőn”. Ezekkel nem az a baj, hogy ellenük vannak, hanem, hogy nem igaz, amit hirdetnek — szögezte le Kónya Imre, majd néhány figyelemre méltó megállapítást tett az ellenzékről. Eszerint az ellenzék akkor lesz konstruktív, ha keménységet lát a jjtormánypártok oldalán. Ez látszik Kis János bukásán is — aminek az MDF-es frakcióvezető személy szerint nagyon örül —, hiszen a legnagyobb ellenzéki párt elnöke akkor „dobta be a törölközőt”, amikor rájött az MDF határozottabb politizálására. Az SZDSZ egész stratégiájának az volt a lényege, „amit Kis János a Gellért-hegyi bunkerben az íróasztalán gondolt végig”, hogy megpróbálják az MDF-et belülről szétbomlasztani. Erre „ragyogó lehetőséget ad”, ha a kormányzati felelősség alatt álló vezetőket olyan helyzetbe hozzák, hogy ne tudják végrehajtani azt, amit a tagság elsődlegesen igényel a párt vezetőségétől. Ez a következetes, törvényes igazságtétel. Az MDF konfliktuskerülő politikájával nőtt a feszültség a vezetés és a tagság között, a határozott politizálással viszont szertefoszlott az SZDSZ hatalomrajutási ábrándja, „ami eddig is ábránd volt” — állapította ‘meg Kónya Imre, majd hozzáfűzte: Kis János rajtam kívül biztos nem látott még élő demokratafórumost.

A frakcióvezető értékelése szerint Kis János annyira csak erre koncentrált politikájában, hogy nem vette észre saját pártja szétzilálódását. Az ellenzék részéről mára a merev szembenállás helyen csak a konstruktív politizálás következhet. Tudomásul kell venni, hogy négy éven belül nem verhető szét ez a koalíció, s nem kerülhet hatalomra egyik ellenzéki párt sem.

Az új helyzetben Tölgyessy Pétert tartja alkalmasnak Kónya Imre, ugyanakkor ebben az elnökválasztási szituációban furcsa lenne, ha Tölgyessy az MDF-fel való együttműködésről beszélne — mondta.

Az MDF-es honatya Antall József legnagyobb érdemének azt tartja, hogy elkerülte a nagykoalíciót. Sajnálta viszont az ellenzék válságát, ugyanis szükség van az ellenőrző szerepükre, sőt, „néha még jó ötleteik is vannak". Hiányolt viszont egy markáns baloldali pártot, mert a munkásság érdekeit a kormánypártok nem tudják úgy kifejezni, mint egy szociáldemokrata párt. Erre a szocialistáknak nincs esélyük a múltjuk miatt. Az SZDSZ-nek meg azért nincs erre lehetősége, mert „a tagságának lúdbőrzik a háta a szociáldemokrata irányzat hallatán”. A Fidesszel nemzedéki jellege miatt van baja Kónya Imrének, azt ajánlotta, felejtsék el a 35 éves korhatárt. „Különösen nem normális az. hogy úgy viselkednek a parlamentben, mint higgadt, idős professzorokhoz illik. Jó, elvégezték a jogot valahogy, de azért nem lettek mind professzorok... Felejtsék el, hogy jogi egyetemre jártak — nem nehéz elfelejteniük, mert igazándiból sok nem ragadt rájuk —, nem kell > erre állandóan hivatkozni — moní dotta Kónya Imre.

‘ • Ötvös Zoltán