Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-30 / 8145. szám

Népszava, 1991.okt.2 8 lg Hatpárti homály fsapody: Lesz folytatás! Kövér: Túlhaladt rajta az idő Hivatalosan még senki nem mondta ki, hogy vége a hatpárti tárgyalásoknak, de a legutolsó, június 15-i megbeszélés óta sejthető, hogy nem lesz folytatás. Akkor a pártvezetők úgy álltak fel az asztaltól, hogy a részeredményeket meg kell vi­tatniuk saját párttestületeikkel. Július közepén aztán az MDF nyilatkozatot tett köz­zé, mely szerint nem kíván­nak tárgyalni olyan kérdé­sekről, melyek a parlament, illetve a kormány hatás­körébe tartoznak, de más ügyekben, például a környe­zetvédelemben elképzelhető a hatpárti egyeztetés. Mint ismeretes, az ellenzék min­denképp szerette volna, hogy gazdasági témakörök is sze­repeljenek a hatpárti tár­gyalásokon. Munkatársaink most a há­rom ellenzéki párt és az MDF álláspontjáról érdeklődtek. Magyar Bálint (SZDSZ): Egyszerűen elaludt a hat­párti tárgyalás, mivel a kor­mánypártiak a legminimáli­sabb szándékot sem mutat­ták a megegyezés irányába, megállapodni ugyanis csak olyan féllel lehet, aki a szü­letendő egyezségért felelős­séget vállal. A tárgyalás a tartalmi kérdések megvita­tásához ennek híján el sem jutott. A dolog körülbelül s már a kezdetkor alapvető gond volt, hogy a többi öt párt erről az újságokból ér­tesült. Egyébként a fiatal demokraták alapjavaslata, mely nem került nyilvános­ságra, csak szűk körben volt ismert, véleményem szerint nem volt a konszenzus irá­nyába mutató. A tárgyalások kimúlásának másik oka az, hogy az ellenzék és a kor­mánykoalíció álláspontja nem változott; az ellenzék felelős megállapodást szor­galmazott, míg a kormány­­koalíció csak pártközit, úgy, hogy közben a kormány in­takt maradjon. Egyébként én úgy vélem, a rendszerváltás különleges pillanat, amikor a kormánypártoknak és az ellenzéknek is korlátoznia kellene önmagát. A kor­mánynak úgy, hogy az el­lenzéket is bevonja dönté­úgy fest, mintha bemennék egy boltba, kijelenteném, hogy hajlandó vagyok vásá­rolni. ám fizetni nem fogok érte. Ezután már fölösleges ; a vásárlásról beszélni... Csintalan Sándor (MSZP): j A Fidesz eldurrantotta a hat- { párti tárgyalások patronját, seibe, az ellenzéknek pedig úgy, hogy bizonyos, óhatat­lanul negatív következmé­nyekkel járó döntéseknél, melyeket bármely most kor­mányon lévő pártnak meg kellene hoznia, nem tilta­kozik. Kövér László (Fidesz): A hatpárti tárgyalások lassan kihunytak. Ügy gondolom, méltatlan lenne bármilyen záróaktust rendezni. Egyéb­ként mára már az idő is túl­haladt rajta. Az elmúlt idő­szak történéseit számba véve azt kell mondanom, a kor­mány akkori nyögvenyelős igenje a tárgyalások meg­kezdésere nem volt őszinte. Csapody Miklós (MDF): Határozott igennel tudok vá­laszolni arra a kérdésre, hogy lesz-e folytatása a hatpárti tanácskozásnak, hiszen az ilyen munkaforma régről is­mert a nyugati demokrá­ciákban. De roston hozzáte­szem, hogy csak nagyon fon­tos kérdésekben tartom in­dokoltnak alkalmazását. Sze­rintem ugyanis a legmaga­sabb szintű hatpárti maga a parlament. Állandóan össze­hívni már csak azért sem lenne szerencsés, mert a pártok mindenekíelettiségét sugallná ami nem tenné szimpatikussá a közvéle­mény számára sem. A hat­­párti reflex tehát szerintem csak rendkívüli esetekben indokolt. Nem látok a jövőbe, tehát nem tudom, mikor, mi teszi majd jogossá összehí­vását, aminek, hangsúlyo­zom, csak egyeztetés jellege lehet. A koalíciós pártok ta­lálkozóit ezzel szemben rend­szeresnek és folyamatosnak tudom csak elképzelni, és ré­gi adósság, hogy csupán most született meg a döntés eb­ben. Mert itt kormányzati fe­­lelősségről van szó. (b — d — s* — t)

Next

/
Thumbnails
Contents