Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-30 / 8145. szám
/ Magyar Hírlap, 1991.okt.28. Antall Brüsszelben MTI ------------------------------Tegnap délután a Malév menetrendszerű járatával Brüsszelbe érkezett Antall József miniszterelnök és kísérete. A kormányfő fogadtatásán megjelent Granasztói György brüsszeli magyar nagykövet, akinek feladata egyben a NATO-val való kapcsolattartás, valamint Szász Iván követ, az Európai Közösség melletti magyar képviselet vezetője, illetve a belga külügyminisztérium protokollosztályának képviselője. Antall József vasárnap este részt vett és beszédet mondott a belgiumi magyarok október 23-i ünnepségén, amelynek színhelye a Shell-palota díszterme volt. A belgiumi magyarság 1956 óta rendszeresen megemlékezik a forradalom évfordulójáról. Tegnap délután, akárcsak az előző esztendőkben,! szentmisét mutattak be az 1956-os! nemzeti felkelés hőseiért a brüsz-i szeli Notre Dame du Sablon temp-, lomban, majd — ugyancsak a ha- • gyományoknak megfelelően — fáklyás menetben vonultak az Ismeretlen Katona emlékművéhez, ahol elhelyezték koszorújukat. Antall József személyében először jelent meg magyar miniszterelnök a belgiumi magyarság október 23-i ünnepi megemlékezésén. Egy belgiumi magyar hazánkról Türelem és hidegvér Kiküldött tudósítónk jelenti Brüsszelből___________________ Benedek József a francia nyelvű belga televízió, az RTBF egyes csatornájánál dolgozik, zenei műsorok producere. Azelőtt rendezett is. 1957 májusában hagyta el Magyarországot. A Magyar—Belga Társaság utolsó elnöke volt. Először arról kérdeztem, miért oszlott fel két és fél éve ez a szervezet. — Igazán vonzó, színvonalas programot nehezen tudtunk összehozni, a rendezvényeinkre egyre kevesebben jöttek el. Otthonról jobbára haknizó színészek jöttek, nyugat-európai kőrútjukba bennünket is beiktattak. A társaság tagdíjaiból szinte semmire sem futotta. A budapesti Kulturális Kapcsolatok Intézetétől kaptunk ugyan pénzt, de ez csak a brüsszeli nie Royale-on bérelt 3 helyiség költségeire volt elég. A követség többnyire régi filmeket adott kölcsön. Emlékszem a Vízöntő együttes nagyon jól sikerült vendégszereplésére, de őket nem mi, és nem is a követség hívta meg. Az idősebb generáció tagjai már nehezen mozognak, a fiatalabbak pedig — akiket érdekelnek a magyarországi események, a magyar kulturális énékek, bármikor odautazhatnak. — Mi az, ami az átalakuló Magyarországon eltér attól, amit ön ideális fejlődésnek tartana? — Türelmes ember vagyok. Tudom, hogy csodák nincsenek, ha hiányzik a tradíció, a botladozások elkerülhetetelenek. A polgári demokrácia játékszabályait ki kell alakítani. Legfontosabbnak a gazdaság talpra állítását gondolom, a század végéig talán sikerül ezt megoldani. Ha működik a gazdaság, a politikai cívódások, hadakozások is elviselhetőbbek. Nem rajongok a politikusokén, de hát a munkájukra szükség van, jobbat eddig még sehol sem találtak ki. Egyik magyarországi pártot sem bírálom, biztos vagyok benne, ha más összetételű lenne a kormányzat, romló életszínvonaluk miatt az emberek akkor is bűnbakot látnának a hatalmon lévőkben. — Mit szól a politizálás stílusához?-j- Nálunk is előfordul, hogy egy képviselő elveszíti az önfegyelmét, legutóbb például a mostani kormányválság kirobbanásakor vágtak sértéseket egymás fejéhez a fiamand és a vallon közösség képviselői A magyar vezetők kisebbségi politikájáról szóló híradások, idézett kijelentéseik azonban néha aggodalommal töltenek el. Szerintem óvatosabb reagálásokra lenne szükség, a politikusoknak meg kellene őrizniük hidegvérüket. Ha a magyarországi kisebbségeket megértéssel kezelik, ennek előbb vagy utóbb biztosan meglesz az eredménye, és a határon kívüli magyarok sorsa is jobbra fordul. Nagyon remélem. hogy a magyar vezetés nem esik bele a csapdába, mint a jugoszlávok, nem sodródik bele nemzetiségek politikai harcába, vagy ami még szörnyűbb lenne, háborúba. Persze a helyzete nagyon nehéz, mivel a szomszédos kelet-európai országok hasonló gazdasági bajokkal küszködnek, s amíg nem gyűrik le a gondokat, a nemzetiségi konfliktusok veszélye is nagyobb. — Ön szerint mi az oka annak, hogy ennyire szerény a magyar—belga kereskedelem értélé? Mh-el magyarázható a belga befektetők csekély érdeklődése Magyarország iránt? — Semmiképpen sem valamiféle ellenséges érzülettel. Részben a hagyományokat említeném: Belgium nem volt jelen ebben a térségben. A vallon kereskedők a francia nyelvvel nehezen boldogulnak Magyarországon. Az élelmiszer- és a vegyiparban azért kialakult az együttműködés, vegyesvállalatok jöttek létre. Másrészt, amennyire én látom, a belga üzletemberek még nem érzik elég biztonságosnak a beruházásaikat. Beszéltem Magyarországon járt vállalkozókkal: a munkafegyelemmel szemben nem volt kifogásuk, de panaszolták, ha ingatlanokat próbálnak szerezni, nem tudják, hova, kihez forduljanak. Az adminisztráció egyelőre nagyon nehézkes. • Karcagi KatalinJ
