Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-29 / 8144. szám

MH-tudfoltés ________________ A magyar külügyminisztérium nagy megelégedéssel üdvözli a kö­zel-keleti békeértekezlet összehívá­sát, aminek történelmi jelentőséget tulajdonít — jelentette ki szokásos keddi sajtótájékoztatóján Herman Já­nos szóvivő. Meggyőződésünk — tette hozzá —, hogy a konferencia elvezet a válság átfogó, tartós és igazságos rendezéséhez. Egyúttal ^ üdvözölte a szovjet-izraeli diplomá- j ciai kapcsolatok helyreállítását is, i amit a hidegháborús szembenállás I megszűnésének újabb jeleként érttj- j kelt. • i • Herman bejelentette, hogy Ma­gyarország — a várakozásoknak megfelelően — 1992. január elsejé­től két évig az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának nem-állandó tagja lesz. Magyarország az ENSZ alapokmá­nyának szellemében, a nemzetközi béke és biztonság erősítéséért és az egyetemes emberi értékek védelmé­ben fogja biztonsági tanácsi tagságát gyakorolni. Szólt a szóvivő a bukaresti ma­gyarellenes rágalomkampányról is. Antall József miniszterelnöknek az Országgyűlés keddi ülésén a kérdés­sel kapcsolatban kifejtett álláspontját a következőkkel egészítette ki: Nem téveszthetjük szem elől, hogy a kampány során megalapozat­lan vádak érték Magyarországot, a magyar kormányt és a magyar diplo­máciát. Diplomáciánk a napokban számos jelzést kapott arról, hogy külföldön értetlenséggel, megütkö­zéssel fogadják az. uszító hangvételű kampányt, tekintettel arm is. hogy az annak ürügyeként felhasznált javas­lat demokratikus országokban nem kezelhető merényletként vagy eleve bűnként. A román parlament csütör­tökön (ma) tovább foglalkozik az üggyel. Változatlanul azt reméljük, hogy a szélsőséges, uszító hangokkal szemben a józan, higgadt erők kere­kednek felül. Figyelemmel kísérjük a további vitát, s annak eredményei alapján — tekintettel arra is, hogy azok mennyiben szolgálják a ma­gyar-román kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítéseket — foglalunk majd állást. Az Európai Közösséggel folyta­tott társulási szerződési tárgyalások következő fordulóját november 12- 14 között tartják meg Brüsszelben — jelentette be Herman. Az. előző, október 14-16 közötti nyolcadik for­dulón jelentős előre haladást sikerült elérni a piacérzékeny termékek kér­désében, amit a közös piaci küldött­ség tárgyalási mandátumának módo­sítása tett lehetővé. Közel állnak a véglelegesítéshez az acél- és textil­termékek forgalmazásáról szóló szö­vegrészek. A mezőgazdasági termé­kek kereskedelmét szabályozó cik­kek még technikai egyeztetéseket igényelnek. A tárgyalások jó ütem­ben folynak, feltételezhető, hogy a novemberi fordulóban sikerül a még nyitott kérdéseket is rendezni, s a szerződés még ebben az évben para­­fálható lesz — jelentette ki Herman. Tisztázta a szóvivő a Kelet-eu­rópai Együttműködési és Kereske­delmi Szervezettel kapcsolatban tá­madt félreértéseket. Mint közölte, ez nem a KGST utódszervezete. Alapítói között 16 jogi és 15 ter­mészetes személy szerepel. A jogi személyek között szovjet ipari, bá­nyászati vállalatok, egyesülések, szovjet és külföldi partnerek között létrejött vegyes vállalatok, oroszor­szági minisztériumok, külkereske­delmi vállalatok találhatók. A volt szocialista országok vállalatai kö­zött például a budapesti BRO gyár szovjet megbízottján keresztül ala­pító tagja ennek a szervezetnek. A KEKSZ alapvető célja a tagvállala­tok és tagvállalkozók közötti együttműködés és kereskedelem fejlesztése, a barter alapon működő árúcserén keresztül a volt KGST- tagállamok vállalatai és szervezetei közötti üzleti kapcsolatok erősíté­se, tevékenységük koordinálása és az együttműködés kölcsönösen előnyös feltételeinek kialakítása. Létre kívánják hozni a kölcsönös elszámolások mechanizmusát, te­kintettel arra, hogy a nemzeti fize­tési eszközök nem konvertibilisek, j Elő kívánják segíteni a tájékoztatá­si. elszámolási és tőzsderendszerek kiépítését. A KEKSZ - vagy orosz rövidítése szerint: VESZT — nem kormányközi, országok közötti í szervezet, ilymódon nem tekinthe­tő semmilyen mórion sem a KGST utódszervezetének — idézte a szó­vivő a KEKSZ szervező bizottsá- ■ gának nyilatkozatát. A magyar vál­lalatok, vállalkozók érdekeltségük­nek megfelelően dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni ben­ne, a kormányzatnak e téren nin­csen teendője — állapította meg Herman. Bejelentette egyben, hogy november 15-ig meghosszabbítot­ták a KGST felszámoló bizottságá­nak mandátumát, mert még nem si­került megállapodásra jutni a moszkvai székház sorsáról. Ugyan­csak nincs érdemi fejlemény az eu­rópai volt KGST-országok közötti regionális konzultatív fórum létre­hozásában. Felhívta a figyelmet Herman Já­nos, hogy a dunai hajózás Jugoszlá­viában veszélyes. Napközben a ha­jók ezt csak saját felelősségükre te­hetik, de tilos a megállás és a "kikötés Ilok és Obojevo között, az. éjszakai hajózás is tilos. Visszatért a szóvivő Tomaj Dénes, helyettes külügyi államtitkár októ­ber elejei pekingi látogatására. A kí­nai tárgyaló partnerok közölték To­­majjal, hogy a pekingi vezetés tisz­teletben tartja a kelet- és közép-eu­rópai népek útválasztását és kész fejleszteni kapcsolatait ezekkel az országokkal, így Magyarországgal is. Egyetértettek az átmenetileg visszaesett gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szükségességében. Szóba került, hogy kétoldalú meg­állapodást kellene kötni a kettős adóztatás elkerüléséről, illetve lég­ügy megállapodást kellene kötni. Szóba került az ide irányuló kínai migráció megnyugtató rendezése is. Herman szavaiból kitűnt, hogy a magyar hatóságok a kínai beván­dorlás szigorítására vagy korláto­zására készülnek, de ennek módo­zatai még nincsenek kimunkálva. Minden esetre a kínai fél ezügyben megértést tanúsított. Végül Herman bejelentette, hogy Szörényi László kijelölt ró­mai nagykövet megkapta az olasz hatóságoktól a fogadási készséget biztosító nyilatkozatot s a közeljö­vőben elfoglalja állomáshelyét. • Sz. H. X Magyar Hírlap, 1991.okt.24. Korlátozni fogják a kínai bevándorlást

Next

/
Thumbnails
Contents