Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-02 / 8129. szám
(Washingtoni tudósítónktól.) A Fehér Hál várakozás«*! tekint George Bush elnök és Antall József miniszterelnök pénteken esedékes, egy éven belül Immár második személyes eszmecseréjére. Erről egy magas állású amerikai korkormány tisztviselő — nevének mellőzését kérve — beszélt a Washingtonban dolgozó magyar újságíróknak. Antall József vasárnap megérkezett New Yorkba, az ENSZ közgyűlésére. A Népszabadság tudósítójának kérdésére elmondta: Bush elnök, akinek a szovjet puccs idején és azóta is lezajlott több telefonbeszélgetése nyomán intézményesült a személyes kapcsolata a miagyaT miniszterelnökkel — igen nagyra becsüli Antall József véleményét. A magyar kormányfő — tette hozzá — jól ismeri a világpolitikát, tájékozottsága a részleteket illetően’ is imponáló, s Washingtonban arra is felfigyeltek. hogy „egészséges respektussal viseltetik a tényleges erő iránt a világban”. Egyik kollégánk kérdésére hangsúlyozta, hogy a budapesti kormány és ellenzékének vitái egyáltalán nem befolyásolják a magyar—amerikai viszonyt, amely „szinte már nem is lehetne sokkal szorosabb a jelenleginél”. Természetesen — jegyezte meg — az amerikai kormányzat kapcsolatot tart az Egyesült Államokban járó ellenzéki politikusokkal is. Bush elnök ad Antall véleményére Amerikai részről — mint a kormánytisztviselő kifejtette — az AntaM-'látogatásban, csakúgy mint korábban a lengyel kormányfő, majd októberben a csehszlovák elnök útjában lehetőséget látnak arra, hogy általa ismét reflektorfénybe állítsák Kelet-Közép- Európa e három — sok tekintetben hasonló utat járó és egymással együttműködő • új demokráciáját. Egyébként alig huszonnégy órával e megállapítás elhangzása utóin tartották Baker külügyminiszter és Jeszenszky Géza, illetve csehszlovák és lengyel kollégája közös hétvégi találkozóját. — A mi szemünkben a magyar demokrácia sikere fontosabb, mint valaha — mondta a magas állású amerikai illetékes a szovjetunióbeli fejlemények utáni helyzetre utalva. Itt — mint kifejtette — nemcsak arról van szó, hogy ha Kel et- Közép-Éu rópá ba n kudarcot vallana a demokrácia és a piacgazdaság, az rossz előjel lenne másutt is, hanem arról is, hogy azt várják: Magyarország (és Csehszlovákia, valamint Lengyelország) vegyen részt a Nyugatnak a szovjet változások támogatását célzó erőfeszítéseiben. Amerika nemcsak nem ellenzi, hanem a puccs után egyenesen fontosnak tartja, hogy Ma. gyarország együttműködési kapcsolatokat építsen a Szovjetunióval és a térség más or. szágaival. Ami a Bush—Antall tárgyalások várható témáit illeti, a magas állású kormánytisztviselő jelezte: az Egyesült Államoknak van néhány konkrét elképzelése a Magyarországnak njuijtandó további gazdasági és politikai támogatás módjáról. A Népszabadság értesülése szerint ,szó lehet a magyar termékek amerikai piacra jutáséinak további könnyítéséről. Az egyik tudósítónak a kelet-közép-európai, így a magyar mezőgazdasági termékféleségek nyugati felvásárlásának és a Szovjetunióba szállításának eshetőségéről feltett kérdésére válaszolva az amerikai illetékes jelezte: ezt az Egyesült Államok — mezőgazdasági exportőrként — saját törvényei miatt nem tudja megtenni, de elképzelhetőnek tartja, hogy a huszonnégyek csoportjának lehetősége nyíljék valamilyen nemzetközi mechanizmus kialakítására. Értesülésünk szerint Antall József előzetes washingtoni tárgyalási programján a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap vezetőivel való találkozó is szerepel. Az amerikai illetékes egyébként megjegyezte: úgy vélik, hogy Magyarországon az ismert nehézségek közepette a demokrácia kiállta a próbát, s az ország a helyes úton indult a gazdasági talpra állás, sőt növekedés felé. Az amerikai .kormányzat-mint a tájékoztatásból kitetszett — számít arra, hogy Antall József tárgyalásain szó lesz a jugoszláviai helyzetről, amely láthatóan igen foglalkoztatja a magyar vezetést, hiszen a miniszterelnök két telefonbeszélgetésben is említést tett róla Bush elnöknek. Az. Egyesült Államok — mondta a magas állású kormánytisztviselő — nagyon is tudatában van annak, mennyire sebezhető Magyarország a tekintetben, hogy belekeverjék a konfliktusba. Amerika — tette hozzá — általában is isA magyar külügyminiszter találkozott Izraeli kollegájával. Havid Levlvel Is, akivel Jól írtestül források szerint beható is Igen sikeres eszmecserét folytatott a kétoldalú kaprsolalok fejlesztéséről és nemzetközi kérdésekről. Hamarosan sor kerül a magyar belilgy-. Illetve Ipari és közlekedést miniszter Izraeli látogatására, s tervezik a külügyminiszterek kölcsönös látogatását Is. Jeszenszky Géza látogatást telt az American Jewish Congress vezetőinél, akikhez még kormánymeghfzatása előtti kapcsolatok fűzik. Megnyugvással állapították meg. hogy amint a legutóbbi átrogö közvélemény-kutatás tükrözte, Kelet-I'urópa államai közül Magyarországon a legcsekélyebb mértékfi a lakosság gondolkodásában az antiszemitizmus. meri a potenciális problémákat, amelyekkel a Magyarország határain túl élő magyarok Jugoszláviában és Romániában, illetve esetleg Csehszlovákiában és Ukrajnában szemben találhatják magukat. Jóllehet egy együttműködésre kész Szovjetunió megjelenésével, a Varsói Szerződés megszűntével és a szovjet csapatok kivonásával Magyarország biztonsága hagyományos értelemben összehasonlíthatatlanul jobbá vált, mint amilyen korábban volt, az Egyesült Államok pontosan érzékeli, hogy a környezet instabilitása aláaknázhatja a magyar demokráciát. Ami a romániai helyzetet illeti, az amerikai .kormánytisztviselő középtávon a kiutat a mielőbbi általános választásokban, s azok nyomán olyan új — legitim és hiteles — kormány megalakításában látja, amely elvezeti az országot a demokrácia és a szabad piacgazdaság építéséhez, az emberi és különösen a kisebbségi jogok tiszteletben tartásához. Hivatkozott rá, hogy előző nap maga is hosszabban beszélt Manotescuval, n Polgári Szövetség vezetőjével, s bátor í tónak találja, hogy a magyar kisebbség jogait a sürgős politikai tennivalók közé sorolandó, lényeges kérdésnek tekint il< Serény Péter Népszabadság, 1991.szept.30.
