Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-28 / 8143. szám

Pesti Hírlap, 1991.okt.22.

3

tjÉMETH MIKLÓS FELSZÓLALÁSA

Csapdában a

kelet-közép-európai országok

„Kelet-Közép-Európa országaiban 1989 őszén hirtelen napirendre került a piacgazdaságra való áttérés. Sok minden történt azóta ennek érdekében, elsősorban a jogalkotás terén, de az eltelt idő azt is megmutatta, hogy az átállás költségei jóval nagyobbak a vártnál, valamint azt is, hogy a Nyugatnak nincs stratégiai válasza a számára is váratlanul előállt helyzetre” - mondta egyebek között Németh Miklós, volt magyar miniszterelnök, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alelnöke egy római nemzetközi tanácskozáson.

Az olasz külügyminisztérium által rendezett tanácskozás témája az EK fejlesztési- és segélypolitikája mind a fejlődő országokkal, mind a kelet-európai térséggel kapcsolatban. A háromnapos rendezvény vasárnap ért véget Gianni de Michelis külügyminiszter záróbeszédével. Németh Miklós felszólalásában hangoztatta, hogy Kelet-Európábán — a Szovjetuniót is beleértve —jelenleg forradalom zajlik, és ez egyes országokban sajnálatosan véres háborút is előidézett. A helyzet azonban ingatagvalamennyi országban, miután a pluralista demokrácia intézményei még sehol sem szilárdultak meg, és kezdeti lépéseknél tart a tulajdonosi átalakulás is. „A kelet-középeurópai országok csapdába kerültek: elindították a gazdaság privatizációját, de erre nincs kialakult receptjük, mint ahogyan arra sincs, hogyan kezeljék az erős infláció és munkanélküliség nyomán várható szociális és politikai feszültségeket” — mutatott rá. Németh Miklós egyúttal hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak is változtatnia kell eddig magatartásán „A korlátozott összegű segélyek osztogatása veszélyes lehet hosszú távon. Nincs túl sok idő, és fogj' a türelem.”

Németh Miklós kiemelt fontosságot tulajdonított a műszaki és az infrastrukturális fejlesztésnek, amely a nemzetközi intézmények, a nyugati kormányok és magánszervezetek révén elindult ugyan, de jobb összehangolásra volna szükség a párhuzamosságok kiküszöbölésére. Ugyancsak össze kell hangolni a külső finanszírozási céllal nyújtott kölcsönöket az erre illetékes intézmények (Világbank, IMF, G-24, kelet-európai bank) között, szigorúan alárendelve azonban annak, hogy a finanszírozás a szerkezetátalakítást és a makroökonómiai egyensúlyt szolgálja, a szabott feltételek betartásával.

(MTI)