Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-28 / 8143. szám
Új Magyarország, 1991.okt.22. o Észak-atlanti Közgyűlés . Budapesten A volt Varsói Szerződés országai kő- i zül első alkalommal Magyarországon tart majd ülést az Észak-atlanti Közgyűlés, a NATO-tagállamok parlamenti tanácskozó testületé. A közgyűlés elfogadta a magyar Országgyűlés meghívását, hogy 1995-ben, Budapesten tartsa meg tanácskozását — erről hozott egyebek között határozatot a közgyűlés madridi ülésszaka. Az ülésszakon magyar parlamenti küldöttség is részt vett Karcsay Sándor képviselő vezetésével. Az elfogadott határozat tükrözi, hogy az atlanti parlament mostani tanácskozásán az Európában bekövetkezett nagy jelentőségű változásokkal, azok következményeivel, a további teendőkkel, a NATO és Kelet- Közép-Európa jövendő kapcsolataival foglalkoztak elsősorban. A ha? tározat egyebek között felhívja a tagállamokat, hogy segítsék elő és. ösztönözzék a kelet-közép-európai országok gazdasági liberalizálódását, integrálódását a világgazdaságba, csökkentsék a velük szemben fennálló importkorlátozásokat. (Jeszenszky Géza külügyminiszter madridi előadásit lapunk 5. oldalán közöljük.) Jeszenszky Géza előadása Madridban 00 Üdvözölnénk az intézményesített kapcsolatokat a NATO-val — A NATO stabilizáló hatása mégformális biztosítékok nélkül is lét- , fontosságú az új, fejlődő demokráciák számára ahhoz, hogy bizonytalanság és zavarok nélkül, a külső fenyegetésektől vagy a politikai választás terén rájuk kényszerített. korlátozások nélkül fejlesszék ki képességeiket — jelentette ki Jeszensz-. ky Géza külügyminiszter Madridban, az Észak-atlanti Közgyűlés, a NATO-tagállamok parlamentjei tanácskozó testületének ülésszakán. A közgyűlés a magyar külügyminisztert hívta meg az ülésszakra előadóul. Jeszenszky Géza megerősítette: Magyarország éppúgy, mint a közép- és kelet-európai térség más államai, nagy várakozással tekint az atlanti szövetség római csúcstalálkozója elé. A Varsói Szerződés feloszlatása, támadó erőinek kivonása a térségből ugyanis teljesen új biztonsági helyzetet hozott létre Európában. A változások visszafordíthatatlansága szorosan egybefügg a közép-európai új demokráciák megszilárdulásával — hangoztatta, rámutatva: vannak még erők a térségben, amelyek vissza akarják fordítani a történelem menetét. A római csúcstól Magyarország azt várja, hogy az európai integrációk és a transzatlanti partnerség új, tartós és kiegyensúlyozott együttéléséhez járul hozzá azzal, hogy újrafogalmazza és megerősíti az atlanti szövetség alapvető funkcióját, azt, hogy az európai stabilitás alapja és az új Európa felépítésének egyik fő összetevője — mondotta a külügyminiszter. Ugyanakkor azt várjuk a csúcstalálkozótól, hogy nyújtson további támogatást a történelmi változásokért küzdő erőknek. „Az új körülmények remélhetőleg lehetővé teszik az atlanti szövetség számára annak az elkötelezettségnek a megerősítését, hogy megóvja az új demokráciákat az esetleges fenyegetésektől, azoktól, amelyek stabilitásuk, függetlenségük, a piacgazdaságra történő áttérésük ellen irányulnak” — hangoztatta a magyar külügyminiszter. Jeszenszky Géza utalt arra, hogy Közép-Európa államai együttműködő és baráti kapcsolatokat akarnak fenntartani, mind a Szovjetunió központi szerveivel, mind a köztársaságokkal, és arra számítanak, hogy konstruktív közreműködői lesznek az új európai biztonság rendszerének. Magyarország üdvözli az olyan európai—atlanti közösség létrehozását, amelyről James Baker amerikai és Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter szólt legutóbbi közös nyilatkozatában — mondta Jeszenszky Géza. Hazánk üdvözölné, ha az atlanti szövetség intézményesített és megfelelő keretek közé formált politikai kapcsolatrendszert hozna létre az új demokráciákkal. A Baker—Genscher javaslatokra utalva Jeszenszky Géza kifejtette; az azokban foglalt elképzelések ajánlatot jelentenek, keretet teremthetnek a rendszeres politikai konzultációhoz, s ez lehetővé tenné a szoros politikai kapcsolatokat is. Magyarország készséggel elfogadja ezt az ajánlatot. Manfred Wömer, a NATO főtitkára az Észak-atlanti Közgyűlés ülésszakán Madridban azt mondta: „Kijelentjük Közép- és Kelet-Európa népeinek, hogy az Atlanti Szövetség nem hagyja magukra őket, segít abban, hogy biztonságban jussanak túl a változások e nehéz szakaszán, segíteni fog abban, hogy elérjék a szabadságot, megvalósítsák a demokráciát, a gazdaság átalakítását.” A főtitkár szerint a szö_vetség elérkezettnek látja az időt arra, hogy túllépjen az egyszerű információcserén: intézményes keretek között kívánja kialakítani a politikai együttműködést Közép- és Kelet-Európa államaival, a Szovjetuniót és az újonnan függetlenné vált balti államokat is beleértve. Leszögezte: a NATO saját biztonsága kérdésének tekinti ennek a térségnek a biztonságát is, azt elválaszthatatlannak tartja sajátjáétól.
