Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-24 / 8142. szám
Pesti Hírlap, 1991.okt.17 Állami feladatok és hitoktatás 1. A szere m< deznek, mii volt szerzetes tatás, a szulóknek !»TO^JttK'KÍ»^fe, )áaKozben a szülőket az elkárhozasfernemellett teszik felelőssé a gyerekek vallásos neveléséért, — legújabban a pedagógusokat is bizonyos feladatokkal látják el, a klérus befolyása és a vallás nevelés terén. Ezt a legújabb módszerüket főleg a gyóntatószékben és az egyéni beszélgetések során igyekeznek átvinni a gyakorlatba. A XII.kér. városmajori templomban pl. Balogh káplán a prédikációjában kárhoztatta a hívőket, hogy gyávák. Amíg az apostolok az életüket áldozták a vallásért, addig a hívók ma nem mernek gyónni, áldozni, misét hallgatni, mert félnek a következményektől. Ezzel egyidőben a gyóntatószékben a katolikus feladatokat osztogatták. Gergely József arra hívta fel a szülőket,' hogy a hittanítást a családban kell elősegíteni, a papok nem látogathatják rendszeresen a családoknál a gyerekeket, mert ez veszélyeztetné a gyerek katolikus nevelésének mai formáját. Legyen a vasárnap megszentelve, ehhez számítsuk hozzá azt is, hogy vasárnap ne tanuljon mást a gyerek, csak hittant. A Bartók Béla-út 19. (v.Szt.Imre kollégium kápolna lelkésze) Ckriszt György a pedagógusok bevonását tartja fontosnak és utasításokat is adott. A pedagógusok már eddig is sokat segítettek, védték az egyház jogát, de most itt az ideje, hogy még többet kérjünk tőlük. A tavasz beálltával az iskolák kirándulásokat, játékokat, mozilátogatásokat azerveznek^ogy a vallástól elvonják a gyerekeket. Törekedjenek arra, hogy ez ne sikerüljön. Tegyék lehetővé, engedjék, hogy minél több gyerek hallgasson katekézist a templomban, gyónjon, áldozzon, hiszen a gyóntatószék ma a legfontosabb alkalom a gyerekekkel való érintkezésre. Kötelességévé tesszük a pedagógusoknak, hogy ne adjanak a gyerekeknek hétfőre túl sok leckét, vagy ne tartsanak hétfői napokon szigorú, erős számonkérést, mivel feltétlenül meg kell valósítani azt a szép tervet, hogy vasárnap ne tanuljon a gyerek mást, csak hittant. A hittantanulás olyan formában, hogy a tanításban a családapa, vagy családanya is részt vesz, boldog vasárnapot jelent a gyermek és az egész család számára. A volt Szt.Imre kollégium maradványaként a bérházak között megbújva az a zuglelkészség, volt ciszter, nem messze a plébániától azon kívül, hogy a reakciósok gyülekező helye, ráadásul ilyen veszélyes újítással kísérletezik. A pedagógusokat az állami iskolanevelés ellen veti be, félő, hogy ez a cisztercita kezdeményezés a többiekre is átragad. Ennek a zuglelkészségnek igen káros tevékenysége mellett, működése teljesen indokolatlan. Nem templom, hatalmas bérházban egy nagy terem, mely alkalmas volna kultúrcélok felhasználá-3. A nagyböjti ájtatosságok sorozatában kiemelkedik az „egyetemi templom”-ban a központi szeminárium rektora által szervezendő ifjúsági ájtatosság. Az a tervük, hogy 1953. III. 16-tól III. 22-ig minden este 7—9-ig az egyetemi és középiskolai ifjúság részére a tavalyihoz hasonlóan külön nagyböjti újtatosságot tartanak. A szervezés és mozgósítás munkáját a volt angolkisasszonyok templomigazgatója, a volt „szektakor” nyugdíjas paptanára biztosítja. Tavaly is ó mozgósított, amelyre az általa összetartott „fiú”, „leány" és „úriasszonyok" kongregáció tagjait hasznába fel. Nem az iskolákban közvetlen, hanem személyi és családi kapcsolatokon keresztül. Ezek a csoportok párosával járják a családokat, barátok és barátnők hívogatják egymást láncolatszerűen. A meghívottak újakat hívnak, átadva egymást mozgósítják. Erre a gyóntatószéket is felhasználják. Az ájtatosságok idegen szónokaként a Vácról Egerbe átment Nagy József szónoklattan lunárt hívtu meg Gallu, u központi szeminárium rektora. Erre a körülményre felhívtam a tanács X.okt.oszt.vezetójének a figyelmét és kértem, I^Rogy ebben az időben iskolafoglalkozással terheljél^. J^az összes középiskolákat. Kívánatos —1_- . Népművelésen keresztül az ÁEH. ré- Eegyetemeknél is hasonló ellenakció ihyezése az említett ifjúsági ájtatosípcsolatban. rus hitbuzgalmi munkája Budapesten, amelyet a lelkészek a váci püspöki hivatal felé jelentettek a végzett munkájukról. Ez két okból különösen tanulságos, egyrészt, hogy a kerület a saját területén nem veszi észre, nem figyel fel a klérus munkájára és módszerére, mely a szemünk előtt folyik, másrészt sok olyan módszerről ad tájékoztatást, melynek megismerésével módunkban lesz javítani saját munkánkat. Ezek az alábbiak: 1. Említésre méltó a klérus házszentelési akciói, különösen a munkáscsaládok felé. A IVker.-ben Újpest-Megyeren pl. 8 nap alatt kb. 310 családnál végeztek házszentelést. Kispesten, Lórincen, Pszt.Imrén szintén végeztek házszenteléseket. Ezeket főképpen a férjek távollétében, az asszonyokon keresztül valósítják meg. Komoly hiba, hogy a helyiszervek erről nem is tudnak, nem veszik észre a klérus munkáját. 2. A tömegbefolyás növelése terén jelentős szerepük van a hitbuzgalmi egyesületeknek. Pestújhelyen pl. a pap azt jelenti a püspökének, hogy nála több tízes csoportban buzgó utcaapostol működik. Felkeresik a betegeket és
