Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-24 / 8142. szám
Pesti Hírlap, 1991.okt.14. <Q ja, hogy minél jobb legyen a termése, a kereskedő, hogy minél bőségesebb legyen a haszon, , s amikor a munkásokhoz ért elmondta, hogy a nagycsaládos munkásokat (jó híveit) megszokta kérdezni: „ Van-e betevő falatjuk ezek- t ben a rettenetes időkben”? A munkás családapák azt szokták felelni: a jó Isten megsegít, kihúz a bajból. Ebben kell bízni az új észtén- ; dőben is, szerezzék meg isten kegyelmét. Kormányrendelet hatása december 26. kapcsolatban: Figyelemre méltó, hogy december 26-val kapcsolatban megjelent kormányrendeletnek, mely karácsony másnapját munkanappá nyilvánította, említésre méltó visszhangja, vagy uszítás jellegű megnyilvánulás vele kapcsolatban nem volt. Megítélésem szerint ennek egyrészt kormányzatunk megnövekedett ereje és tekintélye, másrészt pedig a papságban végbemenő polarizáció az oka. Ezt az erőmegosztási folyamatot még inkább elősegíti a két békepapnak misejogától való megfosztása. A bécsi bíboros eljárása erősen foglalkoztatja és élénk vitákat vetett fel a papság körében. Voltak, akik először úgy ítélték meg, hogy ez a politizáló papok ellen szólt (XX.ker.CsifTári). Egy kicsit igazolva érezte magát, hogy ő nem békepap, íme nem ismerik el őket papoknak. S amikor Miháczi kifejtette, hogy ezzel a háború mellett foglaltak állást és a misejogot iguzoló két magyar püspök aláírását sem ismerték el, Csillán is megváltoztatta nézetét és elítélte a bécsi főpap eljárását. Mag Béla véleménye szerint a papság többsége szinte várja, hogy a püspöki kar kezdeményezésére az egész papság tiltakozással fog válaszolni a bécsi bíboros jogtipró intézkedése ellen. A fent ismertetett kedvező megnyilvánulásokkal ellentétben azonban a papságnak egy másik része, ha nem is egy-egy rendelkezés kapcsán, de teológiai síkon, burkolt formában egész rendszerünk ellen folytatja uszításait, mely nehezen megfogható s hol itt, hol ott egyegy reakciós mindigjeleskedik a maga vakmerőségével. Ellenséges megnyilvánulások Ma már nem beszélhetünk nyílt, ellenséges prédikációkról, azonban a burkolt államelle- t nes uszítások csaknem valamenyi felekezeten * belül megtalálhatók. A vallásos tömegeknek a rendszerrel való szembeállítását leginkább a ,jog”, a „szabadság", a „béke” gondolatának képletes kiforgatásával igyekeznek elérni és a maguk klérusi befolyását biztosítani. Az ilyen papok azonban többségükben minden egyházon belül olyan személyek, akikkel szemben mér ismételten kifogások merültek fel, ismert ellenséges elemek. Az elmúlt hetekben katolikusok közül különösen kirívó Perlaki Lajos hitszónok, a pesti ferenciek templomának kisegítő lelkésze, aki sorozatosan zsúfolt templomban, maga köré gyűjtve a város legreakciósabb volt „úri” rétegeit, uszít államunk ellen. A reformátusok részéről karácsony napján Ravasz László a Kálvin-téren tartott burkoltan uszító beszédet, majd Rákoshegyen Szalai István és Rákoscsabán Oros László. A fentieken kívül azonban voltak olyanok is, ahol a beszéd végig teológiai jellegű volt, csupán egy-egy helyen képletesen érthető megjegyzéseket szúrtak be, mint pl. a XTVker. Domonkos plébánosa, Tóth János azt mondotta: „Az igazi békét csak a betlehemi jászolnál találhatják meg az emberek. Isten fián kívül még nem született ember, bárhogy is erőlködött eddig, aki békét tudott volna adni az emberiségnek”. Ravasz László ref. parókus a következőket mondotta: „Ma divat a hitetlenség, minden divat el szokott múlni, de az egyház 2000 éve áll. Azzal vádolják az egyházat, hogy kapitalista. Ami nem igaz, az egyház mindig támogatja a szegényeket. Vanak és voltak tudósok, akik az egyháznak köszönhetnek mindent. Arra hivatkozott, hogy valamikor Darvin, Kant — Pavlov is hívők voltak és szolgálták a haladást. Ezt sem minden célzat nélkül fejtegette. Perlaki Lajos, Szalai István és Oros László beszédeiből külön mellékletet csatolok. Tömegmozgósítás és hitoktatás A karácsonyi istentiszteleteken csaknem mindenütt nagy volt a látogatottság, a szokásos létszám általában 25-30 százalékkal volt magasabb. A VII.kér. Rózsák-terén ennél is magasabb volt, a szokásos 400-450 fővel szemben az éjféli misén 1100-an vettek részt. A XIVker-ben szintén jelentős emelkedés volt: a Kassai-téren 1000 fő jelént meg és kb. 200-an áldoztak, a Domonkos templomban 1300-an jelentek meg és kb. 250-en áldoztuk. A résztvevők száma 60 %-ban nő és mintegy 10 %-a az idősebb korosztályhoz tartozott. December 25-én a Domonkosban reggel 6 órától este 8 óráig állandóan miséztek. A templom befogadóképessége 1200 fő, de volt olyan idő, inkább dél felé, amikor zsúfolva volt, még a padok között is álltak. Ezen a napon kb. 500-an áldoztak. Ezzel szemben 26-án a látogatottság szórványos volt, inkább este volt jelentősebb létszám, de ekkor nem volt zsúfoltság. Ez vonatkozik a ferenciek terére is. Más helyeken szintén tele voltak a templomok, de nem volt ilyen zsúfoltság. Iskolás gyerekek létszáma különösen ott volt magas, ahol egyébként is rendszeresen tartanak diákmiséket, katekézis magyarázatokat, mint pl. „Szt.Rita”-ban. Ezen kívül a felnőttek látogatottságával nőtt a gyerekek létszáma is. A XIII.kér. Lehet-téri templomban a 10 órás misén kb. 40-50 iskolás vett részt. A XVIII.kér. Állami-lakótelepen a d e. misén 180-an vettek részt, ebből kb. 45 iskolás gyerek volt. Hogy nem volt magasabb a gyerekek templomi látogatottsága leginkább azért volt, mert csaknem minden iskolában voltak ünnepi sport és kultúrrendezvények. Ennek ellenére a fenti tanulságok azt mutatják, hogy az elvonó foglalkozásokat fokozottabban erősíteni és javítani kell.
