Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-24 / 8142. szám

Ha én például ahelyett, hogy „a püspöki kar határozottan elítéli” — azt kérném, részletezze a püspöki kar, hogy fogja megakadályozni a háborús uszítást, de ha a kormány ilyen részletekbemenóen kívánná ezeket, azt hiszem, gondolkodhatnának, hogy a kormány nem akar megegyezni...

CZAPIK: Nem lehetne áthidalni azzal, hogy a működési szabadságnál azt mondanánk,, hogy „az eddigi helyzet szerint"?

RÁKOSI MINISZTERELNÖKHELYETTES: Én nem tudom, hogy mi az eddigi helyzeten akartunk volna változtatni. Nekünk erre nincs felhatalmazásunk sem a Párttól, sem a kormánytól, és nincs is értelme, mert akkor sok hasonló dologgal jöhetnénk. Pl. hogy az ötéves terv megvalósítása érdekében az egyház kötelezné magát, hogy nem fognak búcsújárást hirdetni, vagy bérmálni dolog, vagy iskolaidőben. Olyan kormányt önök nem tudnak mondani, amely le tudná szögezni, hogy hogy érti az egyház „szabad" működését. Ezek kölcsönös dolgok, amelyeket az élet, a gyakorlat le fog csiszolni.

CZAPIK: Tegyük hozzá, hogy biztosítja a működési szabadságot az egyháznak ajelenlegi állapot szerint.

RÁKOSI MINISZTERELNÖKHEJLYETTES: Én az első hallásra ebben benne volnék, de önökre nézve talán nem egészen precíz ez, hisz az egész világ azt hiszi, hogy mi eddig is és most is katolikus papokat gyilkolunk és most látnák, hogy a jelenlegi állapot szerint?...

SÍK: Ezen gondolkozni kell.

CZAPIK: A szerzetesrendekkel kapcsolatban revideálja a kormány az álláspontját, pl. a ciszterekkel kapcsolatban nem lehet egy egész rendet egy ember miatt elintézni, mely rend már az Árpádoktól kezdve dolgozott.

SÍK: Ez elviselhetetlen ódiumot jelent azokra a rendekre, amelyek megmaradnak.

RÁKOSI MINISZTERELNÖKHELYETTES: Mi nem a külügyet szüntettük meg, hanem Rajkot vittük el az éléről és eltávolítottunk még néhányat. Endrédi valóban egy ember, én nem akarom őt bántani, neki egy hsgaszála sem fog meggörbülni, de ó képviseli rendjének a szellemét. Ha Zadravecznek volna egy rendje, az ő rendjét is kifogásolnám. Olyan nagy különbséget én a rendek között nem látok, de ha ó van az élén, engem leszavaznának a minisztertanácson. Ha önök szükségesnek tartják a rendet, akkor vigyék el őt az éléről és még néhány emberét.

Mikor a Kelemen Krizosztom nálam járt, azt kérte, engedjük ki ót Délamerikába, mert az szokásos náluk, hogy meglátogassák a külföldi rendet. Enyhén szólva becsapott, mert nem jött vissza.

Ne kényszerítsenek bennünket olyan dologra, hogy harcoljunk, mert mi nem akarunk harcolni. Ha miszerintünk egy másik szürke tagja lenne a vezetője és önök tartani akarják a rendet, semmi akadálya, de ott vannak az angolkisasszonyok: lehet hogy a vezetőjük most egy szerény apáca, azonban nem is jönne ki jól, hogy az angolkisasszonyok és a sacre coeur intézetben proletárgyerekek tanuljanak. Más országokban is megtörtént, hogy megvonták a szerzetesrendek működési engedélyét, nálunk is erről van szó. Higyjék el, az emberek bele fognak törődni. Lehetett volna rosszabb is... Nálunk folyik egy igen kellemetlen dolog a szentferences apácákkal. Tavaly decemberben a pénzüket cukorba, textiláruba

fektették és megkérték ismerőseiket, hogy helyezhessék el náluk. Ládaszámra vittek így egyesekhez téliszalámit, cukrot, textilneműt. Persze sokhelyütt erre felfigyeltek és feljelentések történtek. Mikor megkérdezték őket, hogy ez miért történt, azt mondták, menteni akarták a vagyonukat, mert attól féltek, hogy feloszlatják ókét. Ebből is látszik, hogy el voltak készülve rosszabbra is. Természetes és én megértem az önök álláspontját, hogy harcolnak minden talpalatnyi helyért, de minket is értsenek meg. Meglepetéssel hallom, hogy a román viszonyokat mintául állítják fel, mert amit én az Observatore Romanában olvastam, attól a hajamszála is égnek állt.

A demokráciának inkább az a baja, hogy puha kézzel kormányoz, de ez talán nem is olyan bqj. Itt is így történik. Ha azt akarjuk, hogy szept.2-re ne csak az iskolák kezdjenek, hanem hogy a tanárok, tanítók és óvónők is kezdjenek el dolgozni, akkor a dolog sürgős. Tudom, hogy ehhez beleegyezésüket önök hivatalosan nem adhatják. Önöknek nincsen joguk feloszlatni egy rendet. Ehhez önök nem adhatják a beleegyezésüket, de ha az állam megcsinálja, akkor önök közük az állammal, hogy önök ezt helytelennek tartják. Járuljanak hozzá azért, fogadják el azt a formát, hogy önök majd egy ilyen levelet írnak nekünk. Mi, miután azt akarjuk, hogy ez lebonyolítás és ne letörés legyen, azért foglalkozunk ennyit vele.

A legközelebbi teendő tehát, hogy a jövő héten megállapodjunk a hivatalos szövegben.

CZAPIK: De elnök úr, a függetlenségnek vannak olyan dolgai, amelyeket a bizottságnak meg kell beszélnie.

RÁKOSI MINISZTERE LNÖKHELYETTES: Eddig is kapott az egyház bizonyos összeget. Amit 1948-ban kaptak, olyan alapon egyezzenek meg az egyháznak adandó juttatások tekintetében.

Javasolom, hogy legyen egy bizottság, mely az iskolák, egyetemek ügyével foglalkozik, egy másik, amely az engedélyüket megvont lelkészek és rendtagok elhelyezésével foglalkozik (ebben legyenek benne az öregek is), egy harmadik, amely a szoc.ellátás kérdésével foglakozik (apácái átképzése)*, végül legyen egy negyedik bizottság, mely a pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. Ezek a bizottságok a vallás- és közoktatásügyi, a belkereskedelmi és helyenként a pénzüggyel egyetértésben, valamint az önök képviselőivel üljenek össze. A jövő héten egy végleges szövegben kell megállapodni. Helyettem m^jd valakit a kormány be-, jelöl a jövő héten. A végső formulázás majd úgy lesz, hogy kiküldünk egy néhány emberből álló fogalmazó bizottságot, akik meg fogják szövegezni a végső formulát.

DARVAS KULTUSZMIN.: Az iskolák megkezdésének is feltétele a végső megegyezés.

RÁKOSI MINISZTERE LNÖKHELYETTES: A kormány ezt a határozatot valószínűleg szept.2-re végre fogja hajtani, hogy megvorya a rendek működését, kivéve azokat, amikre megállapodnak. Ezekre vonatkozóan három hónap alatt dönt a bizottság. Fontos . volna, hogy aki tanár, tanítónő, óvónő akar lenni, nem az átképzést választja, az szintén kezdhessen szept.l-én.