Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-01 / 8128. szám

Új Szó, 1991.szept.25

n

Nem súllyal mérhető mérgekről lesz szó, hanem s tervszerű dezinlormálás gyakorlatáról, mely irodalmi tájékoztatás leple «lati tenyészti a nemzetiségi előítéleteket A LI- lerámy tyidennlk Ismert szlovák nyelvű hetilap Irodalomtudományt ígér az olvasónak, tájékoztatása azonban mind gyakrabban nacionalista hátterű agymosássá silányul, laza sajtóerkölccsel, a „nemzetinek" minősített érvelések támogatására A toldozásl-foldozást, kitalálást, elhallgatást egyes szélsőséges szerzők tudományos viták szintjére szeretnék emelni, ahol az ellenszenv fetkellése egy másik ' nemzettel szemben elvi elkötelezettséggé tájul és válik megszokottá.

A Uterámy tyidennlk 1991. szeptember 13-i számában többek között Andrej Ferko útmutatását olvashatjuk Túl vagyunk a demokrácián címmel. A szerző ráébreszti olvasóját arra, hogy a demokrácia nálunk már etveszab: „Ha valaki Szlovákiában még Szlovákia túooetlenségérót álmodik, egy államjogilag független Szlovák Kdztárseságndl, az ébredjen fel... Már vesztettünk''. Magyarázatában abból a tételből Indul ki, hogy a demokrácia győzelmét a magyar kisebbség törvénytelen összefogása akadályozta meg, szerinte ezt lények bizonyítják; Komáromban elnemzetienltlk a szlovákokat, mint Andrej Ferko deklarálja: „a kisebbség diszkriminált a többséget".

A szlovák társadalom állítólagos délszlovákiai elnyomásának a kérdéséhez csatolni kell egy száraz, tudományos adatot hazai dokumentumok alapján, azt, hogy az 1991. évi Statisztikai évkOnyv 100. oldalán (étalistlcká rotonka. 1990) a szlovákiai magyar nemzetiség létszámát a demográfiai tényezők egybevetése alapién 1988 lg. tudományos előrejelzésképpen, 576 000-ben állapították meg Az 1991-es népszámlálás azonban jóval kevesebbet, 566 741 magyart talált Szlovákiában A különbség tehát 9259 személy. Mivel Dél-Szlovákiában - Andrej Ferko úr szerint - a magyarok nyomják el és asszimilálják a szlovákokat, (el kell tennünk a kérdést Ferko úr cimére, hogy a több mint kilencezer magyart kik asszimilálták. Részünkről a válasz közismert: a kormányzat iskolapolitikája '

Andrej Ferko úr elképzelése szerint Komáromban nem szabad választások útján, hanem valamiféle kinevezések szerint kelleti volna létrehozni a városi képviselőtestületet, a helyi kisebbség trónraülletésével. Mivel az események másként zajlottak, a tárgyilagosnak aligha minősíthető szerző szerint: „a szlovákokat gyarmati jellegű kisebbségi sorba kergetik". Jellegzetesen fenyegető tartalmú a zárójeles végső észrevétel: „A szlovák védekezés késón érkezik".

Különös, hogy az „irodalmi" jelzőt viselő hetilap szerkesztősége nem képes (vagy nem is hajlandó?) (elismerni a legalapvetőbb valótlanságok sorozatát, például, hogy valamennyi nacionalista társadalmi bűvész a magyarországi szlovák kisebbség folyamatos fónkremenéséból

bölcsen kihagyja az 1946/47-es lakosságcserél, melynek hatása az amúgy is diaszporikus szlovák etnikumra katasztrofális volt, anól nem is beszélve, hogy több mint egy harmadát felszámolta Az Andrej Ferko-féte közírók viszonl csak etnocidiumról tudnak.

A nyeMörvény körüli vitával kapcsolatban Andrej Ferko úr más szélsőséges nacionalistákat is Igyekszik beépíteni a közös küzdelembe. így alkalma adódik a „matícás" nyeMörvény mellőzését és a koalíciós javaslat elfogadását az SZNT- ben irredentizmussá fejleszteni: „Roman Kalrsky ezt úgy érlékeli, mint új határok megvonását Dél-Szlovákiában". Hogy az ún. matícás nyeMörvényjavaslat mellőzését miféle háttérrel lehet határmódosltásnak nevezni, ez önmagában is rejtélyes, érdemes viszont emlékeztetni Roman Ka- Ssky egyéb tevékenységére, értve alatta a júniusban közzétett, többek által aláirt kiáltványt a „felháborodott intelligenciárót", mely etnikai alapon követelte egyes parlamenti képviselők szavazati jogának korlátozását. (Tóth Mihály az Új Szóban a társulatot dél-alrikai Intelligenciának nevezte. de jelen volt Itt némi hitleri-sztálini örökség Is.) A Kalisky-féle kiáltványt az SZNT több képviselője Is aláírta.

Valahol utal tévesztettünk’ A mai nacional'Sta szélsőségekkel szemben érdemes egy mondatot idézni az 1968-as csehszlovák kommunista párt áprilisi akcióprogramjából: „A nemzetiségek aktiv közéleti részvételét az egyenjogúságnak, valamint annak az elvnek a szellemében kell biztosítani, hogy a nemzetiségeknek joguk van az őket érintő ügyekben önállóan, az önigazgatás keretében dönteni"

Andrej Ferko nem mulasztja el a külpottikai vádaskodások bevetését sem: „Szlovákiáról Prága és Budapest tájékoztatja a világot Megteremtik a keletkezésében antidemokratikus rendszer képéi, a fasizmus és a kommunizmus előszeretetével". Arról már hallgat a cikkíró, hogy közvélemény-kutatás is van a világon, és aszerint a kizárólag szlovákok áltat lakott területek népességének 56 százaléka a magvar kisebbség kérdését kitelepítéssel szeretné megoldani (Sociologia, 1991., 1-2. szám) Erről már egyszer írtam, most azonban meg kell kérdezni Ferico urat, a szlovák társadalom Hyen szellemű meggyőződéséi Prága és Budapest fejlesztette-« ki, vagy az évek óta

tartó - 1990 márciusa óta szinte lehengerlő jellegű - magyarellenes nacionalista Izgatás. Az ilyen szellemű átnevetés tisztázására nem a legmegfelelőbb erkölcsi norma (a felelősséget a szomszédokra hárítani, miközben a régen letűnt diktátorok eszméi tovább virulhatnak.

Ferko úr a megszokod módon célozgat a magyarországi szlovák nemzeti kisebb-' séggel szemben alkalmazod „etnocidiumra", tervszerű nemzetpusztitásra, anyagkezelése a megszokod eszközöket alkalmazza: kihagyások, átírások, valótlanságok, Nem beszél a magyarországi szlovákok tényleges számáról az első világháború után, pedig hasznos tenne a cseh forrásmunkákat is forgatni. E. Capek prágai szociológus például

1930-ban 150 000 magyarországi szlovákról tud, F. Koláíek brünni egyetemi tanár 1934-ben 200 000-re becsüde a magyarországi szlovákok számát (V. Háufler és Koriák 1960-ban megjegyezte, hogy az 1920 előtti 150 évben több magyar falu led szlovákká, mini szlovák magyarrá - Zemepis óeskostovenska, 236 o) Majd következed a második világháború, Gottwatd-Okáti lakosságcseréje Erre már hallgatás a válasz. (Olvashattunk olyan bölcsesség»! is, hogy 1946-ban Magyarország erőszakolta ki a lakosságcserél)

A nacionalista hangulatkeltés arcvonalában Andrej Ferko a Literámy tyidennik 1991 augusztus 16-i számában is kihívó halározodsággal mond ítéletet orszá gok, nemzetek feled, Három magyar hazugság (Tri uhorské Iái) címmel „A kojogosultság bizony nem részletkérdés, hanem bálvány - a sokszor publikált Európán klvük rendszeres antidemokratikus magyar hazugság". (A ko-jogosudság a kollektív kisebbségi jogokra irányuló követelést jelenti Andrej Ferko meghatározásában )

A kollektiv jogok követelése elleni felháborodás nem egyedülálló jelenség, má sud is olvasható, például a Nővé slovo 1991. augusztus 22-i számában Ivan Hudec cikkében. A kollektiv jogok igénylése Id Is Irredentizmusnak minősül

A Literárny tyfdennik szeptember 13-i számában Andrej Ferko harci rádióján kívül od találjuk Milan Ferko állásfoglalását, melyben a szerző mellébeszélésben és hangvételében túltesz Andrei Fér-