Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-21 / 8139. szám

Öngyilkosság, hamv ászt ás, géntechnológia Nem államvallást akarunk Surján^László a keresztény értékekről és a pártpolitikáról Lapunk múlt heti számában Surján Lász­ló, a KDNP elnöke vitába szállt azzal az interjúval, amely korábban Nyíri Tamás professzorral készült és Pártatlan keresz­tények címmel jelent meg a 168 órában. A vallás és a politika viszonyáról Zeley László készített interjút Surján Lászlóval.- Miniszter úr, ön a 168 óra című hetilap legutóbbi számában vitába szállt egy régebbi Nyíri Tamás-interjú azon ki jelentéseivel ame­lyek a keresztény pártokra vonatkoztak. Az énelése világos, de azért engedje meg, hogy föltegyem önnek is ugyanazt a kérdést amit akkor Nyíri professzor úrnak tettem fel. A kérdés így szólt: a Keresztény demokrata Néppárton kívül - most persze nem róluk v an szó - el tud-e képzelni ön egy par excellence, tehát úszta keresztény pártot? Jónak tarta­ná-e. ha ilyen létrejönne ? És engedje meg. hogy zárójelben megindokoljam, azért hagytam kJ a Keresztény demokrata Néppártot hiszen ez egy működő, mondhatni jól működé párt- Először is köszönöm az elismerést. Másod­szor. valójában én azért próbáltam hozzászólni ehhez az elhangzott, illetve megjelent interjúhoz, hogy egy kicsit megpróbáljuk tisztázni a fogal­makat. Valóban egyetértek azzal, hogy a vallás es a politika két kuíön dolog: a keresztenységet és egyetlen vallást sem szabad összekötni egyet­len politikai parttal. Ha ez az összekapcsolás bekövetkezik, akkor az már az államvallások világa, és ez az ország éppen most vetkőzi le egy államvallás nyűgeit. Amikor tehát mi keresz­­ténydemokrádáíó! beszélünk, akkor semmiféle szempontból sem államvallást akarunk. Ugyanakkor valóban nagyon nehéz volt az indulásunk, mert a kereszténydemokrácia léte­zését is. értelmét is megkérdőjelezték néhá­­nyan. ugyanúgy, ahogy ön egy ilyen fiktív ke­resztény pártnak már mintegy a gondolatát is elveti. Vagy ha ön nem veti el, akkor elvetem én mint vaíllási pártot. Hiszen ha a tartalmát keresnénk egy ilyen vallási pártnak - legyen az iszlám, keresztény vagy bármi akkor ez azt jelentené, hogy az illető vallás sajátos belső törvényeit politikai eszközökkel akarja más, az illető valláshoz nem tartozó emberekre rákény­szeríteni. Ez egy picit olyan, mint amit úgy szoktak mondani, hogy az Árpád-ház indulá­sakor Szent István mintegy rank hozta a ke­resztenységet. A történészek vitatkoznak, hogy ez azért talán akkor se volt ilyen egyszerű, de nem is történelmi vitába akarok most belebo­nyolódni. Komolyan úgy gondolom, hogy a keresz­ténydemokrácia sajátos politikai hitvallás, és ahogy abban a rövid pár sorban elmondtam, egyfajta világnézeti töltésű emberek ajánlják a maguk gondolatvilágát és szolgálatát az egész társadalom javára, miközben indirekt módon s \ íf f i nyilván visszahatnak arra. s ezáltal a keresz­ténység szalonképessé válik. Ha még nem telje­sen az, de nem egyfajta isteni uralomról volna szó. Ezért mondjuk azt. hogy noha természete­sen örülünk és kívánjuk, "hogy a keresztény világnézetet értéknek tartó emberek hozzánk jobban kötődjenek, mint mákokhoz, normális­nak és természetesnek tartjuk, hogy egv-egy keresztény ember vagy' akár több is valamelyik más pártban találja meg a somára legszimpa­tikusabb politikai magatartásformát. * Zsidó-keresztény értékrend I- A második vatikáni zsinat szerint poétikai kérdésekben Dem lehet azonosságot megkö­vetelni i keresztényektől Nincs oh an ve­szély - és ez sokak fék Íme -, bogy a Keresz­tény demokrata Néppárt esetleg, úgymond Jusajaotja" a keresztényi politizálást’- Nem sajátítja la. Mi egyébként a zsidó-ke­resztény értékrend talaján állunk, és ügy szok­tam fogalmazni hogy mi azokat hívjuk, akik­nek a szemében a kereszténység érték, s ez nem pontosan azonos a kereszténységet megvalósí­tók csapatával. Természetesen őket is szeretet­tel vátjuk, sőt erre épül a dolog, de olyan or­szágban élünk, ahol a kereszténységről torz fogalmak, tudatosan torzított fogalmak jártak, s ahol felnőtt egy olyan generáció, amelyik erről az eszmerendszerről csak rosszat hallott. Mégis úgy látszik, hogy sokan értéknek tart­ják.'és a pártunk neveben szereplő ..keresz­tény" szó nem szűkítést jelent, nem egyfajta elhatárolást, hanem egy értékrendet. Í- Tehát úgy érti. hogy attól még lehel valaki jó keresztény, ha nem éppen az önök pártjá­nak a tagja?- Természetesen. Soha nem léptünk fel az ilyenfajta kizárólagosság igényével. Kereszténykomprpmlsszum- Ön vitatkozik Nyíri professzor úrral ab­ban. amit a professzor úr úgy állít, hogy bizonyos erkölcsi kérdésekben egy pártnak kompromisszumokat kell kötnie. Annak ide­jén itt nagyon komoly kérdések vetődlek fel. akár az öngyilkosság, a hamvasztasos teme­tés, a házasság ügye - ahol reverzalist kelten adni -, most pedig az abortusz, majd jön az eutanázia, a géntechnológia és egyebek. De mi van azokkal a dolgokkal, amikben a ke­reszténységnek esetleg nincs a kompromisz­­szumra hajlama? Nem rejt ez veszélyt magi­ban ?- Meggyőződésem szerint, amikor ilyen kér­désben szavaz a képviselő, a lelkiismerete sze­rint kell hogy szavazzon, és ha egy párt egy-egy ilyen ügy ben partállaspontot hoz és konlhktus­­helyzetet idéz elő képviselőjének lelloismereie és a párthűség természetes igénye között, ak­kor bizony történhetnek kilépések, lemondá­sok vagy kompromisszumkötések - kinek mit bű el a lelkiismerete. Én azt gondolom, hogy az alapvető kérdésekben nem szabad kompro­misszumot kötni. Helyesebben, a komprormsz­­szum úgy alakul ki, hogy a keresztények köte­lesek a maguk által helyesnek tartott dolgokat elmondani, és józan érvekkel meggy őzni ä töb­bieket. Ez aztán vagy sikerül, vagy' nem. végül pedig az egész közösség - adott esetben'az egész parlament - dönt. és a törvény az lesz. amit ez a közösség meghozott. I- Tehát a Kereszténydemokrata Néppárt tu­domásul veszi a kompromisszumot - hiszen ez egy parlamenti döntés, ha úgy tetszik de­mokratikus többségi döntés -, de fönntart­hatja az álláspontját, akár az egyes képvise­lők, akár pedig maga a párt?- Természetesen, a mi helyzetünkben ez most viszonylag könnyű, mert olyan kevesen vagyunk. Nem lesz ez mindig így. de hát jelen pillanatban igy van. Ennek következtében ne­künk különösen fontos az. hogy a véleményün­ket kimondjuk és megpróbáljuk erre a többie­ket is rávenni. Erre nincs más eszközünk, mint az. hogy elmondjuk az érveinket. Ezek aztan vagy hatnak, vagy nem hatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents