Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-01 / 8128. szám
168 óra, 1991.szept.24. So P. J.: A repolitizilási szándék a gazdaságban nem azt jelenti, hogy véletlenül megjelenik 8 politika, hanem a politika hatalmi eszközeivel jelenik meg a gazdaságban. Ez lefordítva a megfelemlítest jelenti. Igen, itt megfélemliteti gazdasági szereplőkkel nap mint nap lehet találkozni. Példaként korábban jellemeztem a bankrendszert, de ez rendkívüli módon kihat az üzleti életre. Nevezetesen az, hogy a bankok ezek után milyen gazdasági kérdéseket finanszíroznak meg. tehát a gazdaság mely üzleteit. Azokat-e. amelyek a gazdaság törvényeiből következnek, vagy pedig olyan üzleteket, amelyeket a politika valami oknál fogva kedvesnek tart. Politikai befolyás alá kívánnak helyezni alapítványokat, egymás után húzzák be a politikai döntési struktúrába az állam állal kezelt büdzséket, a társadalombiztosítástól a biztosítórendszerekig, de a legnagyobb vállalatok vezetői körében is nap mint nap tapasztalhatók olyan kinevezések, ahol nem két egyenlő szakember eltérő politikai legalitása miatt döntenek egy lojális személyiség mellen, hanem semmiféle szakmai ismerettel nem rendelkező személyeket neveznek ki jelentős gazdasági pozíciókba. SZ. G.: Nem hiszem, hogy ez ilyen egyértelmű folyamat lenne. A vállalkozói szféra időnként nyilván úgy érzi, hogy talán rosszabb pozícióban van. mint valamivel korábban, de abból kell kiindulnunk, hogy a politika nem tekinthet el a vállalkozói szférától. Szóval, egy idő után muszáj lesz preferálnia, muszáj lesz másként gondolkodnia a magáncégekről, és ha a politika komolyabb vagy egyértelmű gazdasági növekedést akar, mindenképpen össze kell fognia a gazdasági élet szereplőivel. P. J.: Amit Gábor mondott, azt megítélésem szerint alátámasztotta a2 az eredmenytelenség. hogy a társadalom nem fejlődik eléggé Ám az is eredménytelenséghez vezet, h; politikai befolyás ala veszik a gazdasag egye részterületeit, és azok nemzetközileg verseny képtelemie válnak, és igy a gazdaság nem tue bekapcsolódni az európai gazdasági vérkenn gesbe. SZ. G.: Ma. amikor a parlamentben gazda sági törvényekről döntenek, akkor is elsósor ban a pártok politikusai intenek be: Ót mondják meg. bogy most erre meg arra ho gyan szavazzanak. Ha azonban kialakulni egy jó kapcsolat a különböző pártok és a munkaadói oldal gazdasági szakemberei kc> zött, akkor előállhatna egy olyan helyzet hogy amikor gazdasági törvényekről határozunk, akkor különböző pártok gazdaság szakemberei nem a saját pártjuk politika szempontjai alapián döntenének elsősorban hanem annak alapján, hogy mit hallottak a gazdasági élet szereplőitől illetve annak alap ján, hogyan tudták azok meggyőzni őket egy egy gazdasági törvény kivitelezhetőségéről Tulajdonképpen engem az a kérdés, hogy most mennyire vesz komolyan minket a poll tika vagy mennyire Dem. azért nem érdeke’ mert meg vagyok győződve róla, hogy hosz szabb távon muszáj komolyan vennie. Mos igen komoly átpolanzálódás van a társadalm tulajdonban, és ahogyan az állami tulaidoi lebomlik. nyilván úgy fog megerősödni a ma gántulajdon. Most e folyamat elején tartunk Egyelőre túlsúlyos az állami szektor, de nvi! ván, ahogyan csökken az állami szektor szere pe. úgy lóg erősödni a magántulajdon befő lyása is.