Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-16 / 8137. szám
Hankiss alelnökökkel kapcsolatos álláspontja változatlan Az alapítványi televíziózásé a jövő Hankiss Elcmcr, a Magyar Televízió elnöke tegnap lapunk munkatársának az alelnökök kinevezésének ügyéről kijelentette: álláspontja továbbra is változatlan. Amennyiben a köztársasági elnök kinevezi a miniszterelnök által javasolt jelölteket, úgy a tényt elfogadja. Az azonban az ő joga, hogy eldöntse: személy szerint kikkel és milyen formában tud együttműködni. Arról, hogy a miniszterelnök állal jelölt három emberrel együtt tud-e működni, az. elnök azért nem nyilatkozott, mivel ezzel sem kívánja a köztársasági elnököt döntésében befolyásolni. Azt azonban kijelentette, hogy csakis olyan embert képes elfogadni, akinek elképzelései beleilleszkednek a televízió új szellemiségébe és struktúrájába, amely önálló, autonóm műhelyek együttműködéséi jelenti, és nem központosított, hicrarchizált mamulinlézmény. Amennyiben az. alclnökök személye vagy funkciója veszélyeztetné a koncepció megvalósítását, még az. sem elképzelhetetlen, hogy lemond elnöki tisztségéről — jelentette ki Hankiss Elemér. Járható útnak nevezte azt a megoldást. hogy a majdan kinevezendő alelnökiekre cgy-cgy alkotó múhely irányítását bízza majd. A napokban a TV elnöke három parlamenti párttal folytatott tárgyalásokat. legutóbb a Kisgazdapárttal. Az. elnök határozottan cáfolta, hogy mindez, előkészület lenne egy, a televízióval kapcsolatos hatpárti egyeztető megbeszélésnek. Elmondta, hogy már 3-4 hete kezdeményezte a hat parlamenti párttal történő egyenkénti megbeszéléseket, amelyeken az eddig végzett munkáról, a tervekről, valamint a médiatörvényről, és egyéb problémákról esett szó. Minthogy a televízió a világon mindenhol politikai térben dolgozik, így a mindenkori vezetés köteles munkájáról időrőlidőre tájékoztatni a különböző politikai erőket. Ez. esetben is erről van szó — hangsúlyozta Hankiss. A tárgyalásokon egyébként a médiatörvénnyel kapcsolatos vitás pontokat is felvázolta. Véleménye szerint ilyen vitás kérdés a rádió és a televízió jogi státusa. Szerinte az. a megoldás, hogy a tv állami intézmény, költségvetési szerv maradjon. előbb-utóbb a közszolgálati televíziózás halálát jelentené. Sokkal jobb lenne, ha mind a rádió, mind a televízió közalapítvánnyá alakulna át. Utóbbi olvan közérdekű célokat szolgáló, non-profit gazdasági tevékenységet folytató intézmény lenne, ahol minden befolyó pénzt az. alapítvány az alapvető közérdekű eél érdekében köteles felhasználni. F.z adna garanciát arra, hogy közvetlen költségvetési és politikai befolyástól függetlenül, a jelenleginél hatékonyabban működhessen c két jelentős média. A televízió irányítását illetően sok szó cselt már az úgynevezett fclügyclóbizottságról. Az elnök ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy különböző létszámmal, és különböző feladattal minden nyugati ország közszolgálati televíziója mellett működik ilyen bizottság. Ám még sehol sem találták meg az ideális megoldást. így nincs is igazán követhető példa. A kulturális bizottsági üléseken még minden bizonnyal sok vita zajlik le ez ügyben. Van olyan elképzelés, amely szerint a felügyelőbizottságban a parlamenti pártok, és a szakmai szervezetek cgy-egy képviselője mellett szerepet kaphatnának tekintélyes. független személyiségek, valamint a nagy érdekvédelmi szervezetek, akár rotációs alapon is. Képviseltethetnék magukat a bizottságban az. egyházak, és a kisebbségek tagjai is — mondta cl az elnök. Bizonyosan sok viliit vált meg ki az is. hogy ki és milyen alapon válassza a bizottság tagjait. Továbbgondolásra érdemes az a javaslat. mely szerint tekintélyes társadalmi, kulturális testületek állítsanak jelölteket c feladatra. Esetleg az. Akadémia, az írószövetség, és más szervezetek jelöltjei közül a parlament választhatna — vázolt egy lehetőséget a sok közül Hankiss. A héten több laptársunk is foglalkozott azzal, hogy hamarosan döntés várható a két reggeli műsor, a Nap-kelte, és a Reggel sorsáról. Hankiss ezt a feltevést megerősítette, annál is inkább, mivel e kérdésben ő maga dönt. Elmondta, bár szíve szerint mindkettőt megtartaná, véleménye szerint erre a jövő év elejétől nincs lehetőség. Hozzátette azonban, hogy a magántclcvíziózás beindulásával minden bizonnyal több reggeli műsor közül is választhatnak majd a nézők. Addig is azonban választani kell a már működők közül. Azt a műsort, amelyik itt és most „veszít", esetleg a magántclcvíziók egyikén akár győztesként viszontláthatjuk — mondta Hankiss. Az oly sokat vitatott politikai műsorokkal kapcsolatban Hankiss úgy nyilatkozott: ezen a téren még sok a leendő, mivel még nem sikerült azt a semlegességet, tárgyilagosságot és szakmai színvonalat elérni, amely véleménye szerint feltétlenül kívánatos lenne. Vonatkozik ez. a Híradóra éppúgy, mint egyéb politikai műsorokra. Ehelyett inkább az. elszürkülés jelei figyelhetők meg —jelentette ki a televízió elnöke. Beszámolt egyébként arról, hogy hamarosan új műsorok jelennek meg a képernyőn. Terveznek például egy olyan hétvégi összefoglaló műsort az egyes csatornán, amelyet hetente másmás tekintélyes közéleti személyiség. tudós. író vezetne. Amennyiben a kettes csatorna valóban könnyebb hangvételűvé válik, ahogyan azt az. elnök szeretné, úgy olt több politikai show-műsor is látható lesz ma jd. A Híradó körül az utóbbi időben megszaporodott találgatásokkal kapcsolatban az. elnök nem kívánt nyilatkozni. Végül arról kérdeztük az elnököt, az év végén valóban lemond-e külföldi szerződése miatt? Elmondta. éppen azért utazik most az Egyesült Államokba, hogy kinti kötelezettségeit későbbi időpontra halassza. • Újhegyi Katalin Magyar Hírlap, 1991.okt.12.
