Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-15 / 8136. szám

Magyar Hírlap, 1991.okt.11. n A KDNP nagyobb szerepet akar a hatalomból Mától koalíciós tárgyalások MH-informació * • Ma kezdődnek a három kormány­zó párt koalíciós tárgyalásai, ame­lyen mindhárom pán részéről öt ta­gú delegáció vesz részt. Surján László, a Keresztényde­mokrata Neppán elnöke nemrégiben arról a szándékáról nyilatkozott. h"g\ pártja szívesen vállalna közve­­szerepet a koalíciós tárgyaláso­­k-'O az MDF es a Kisgazdapárt kö­• Folytatás az I. oldalról Fel kívánják vetni a szabad szakszervezetek, valamint a mun­kásság parlamenti képviseletének problémáját is — jelentette ki Vargha. Szintén tárgyalási témának javasolják a külbiztonság kérdését, elsősorban a jugoszláv helyzetet. Nemcsak a kisgazdapárt szeret­ne több pozíciót szerezni, hanem a zött. A ma kezdődő megbeszélések előtt Vargha Lászlót, a pán alelnö­­két arról kérdeztük, miben is állna ez a közvetítés. Az alelnök elmond­ta. valóban felvállalnák ezt a szere­pet. ám ez a koalíciós megbeszélé­seken csak részfeladat számukra. Meglátásuk szerint a híd szerepére azért van szükség, mert a kisgazdák erőteljes, túlzó propagandával ké­szülnek a tárgyalásokra. Követelése­ik némelyikét már nyilvánosságra is KDNP is arányosítást kíván. En­nek részeként javasolják, hogy posztok elosztásánál ne a tavalyi országgyűlési, hanem az önkor­mányzati választások eredményeit tekintsék mérvadónak. (A KDNP ősszel jobb eredményt ért el. mint tavasszal). Az alelnök azonban hozzátette, hogy csak a realitásokat tigvelem­hozták N KDNP abban tud a két nagyobb párt kozott közvetíteni, hogv mindebből mi is valósuljon meg. Az alelnök hangsúlyozta, a KDNP is határozott célokkal érke­zik a hárompárti tárgyalásokra, hi­szen több olyan pontja van a párt programjának, ameivet nem sikerült keresztülvinni. Ezek többmire a szociális viszonyokat érintő kérdé­sek. • Folytatása a.„aaioii be vevő követelésekkel állnak elő. Végül elmondta, bár nem ismeri még a programot, kív ánatos lenne, ha a miniszterelnök és a köztársa­sági elnök kapcsolatában meglévő leszültségekról is szó esne a ma kezdődő, minden bizonnyal nem egynapos tárgyalásokon. •U.K. Népszabadság, 1991.okt.10. KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI EREDMÉNY SZDSZ: a többség szerint nem kormányképes Az SZDSZ parlamenti frak­ciójának tatai zárt ülésén Gyö­keret vert-e a liberális gondo­lat? rímmel két közvélemény­kutatás eredményét tárták a részvevők elé. Az alábbiakban a legfontosabb következtetések rövid összefoglalójából közlUnk részleteket. Az első, májusban készített vizsgálat középpontjában az állt, mennyire tekintik az em­berek alternatív kormányzati erőnek az SZDSZ-t. A kutatás arra Is kitért, miként viszo­nyulnak a többpártrendszer­hez és a kormánykoalícióhoz. (A másik felmérés a párttag­ság sörében készült, s arra ke­res 7 tt választ: hogyan ítéli meg tagsága az SZDSZ-t.) A vizsgálat megállapítása szerint a közvélemény megle­hetősen rosszul ismeri a par­lamenti viszonyokat: az 1200 tós mintának alig harmada volt '.sztában a kormánykoalí­ció és az ellenzék összetételé­vel. A nagy pártok közül a Fi­desszel rokonszenveznek leg­inkább az emberek, szemük­ben a lassú rendszerváltás megtestesítőjeként jelenik meg. Potenciális szavazótáborát azért tudta növelni, mert csak a Horthy-rendszerhez képest képvisel radikális változást, a Kádár-korszakhoz képest nem. A kormánykoalícióval kap­csolatos válaszok csalódottsá­got tükröznek. A kérdezettek abszolút többsége szerint vá­lasztási Ígéreteit nem teljesíti, csak hatalmát akarja megszi­lárdítani. Az emberek relatív többsége ugyanakkor az ellen­zékkel szemben is bizalmat­lan. A válaszadók nagy része nem tekinti kormányképes pártnak az SZDSZ-t. A legnagyobb el­lenzéki pártról három tipikus vélemény fogalmazódott meg A vallásosabbak, kisebb tele­püléseken élők és idősebbek között gyakoribb volt az „új­bolsevik” minősítés, mások al­ternatív erőnek tartják az SZDSZ-t. A -kevésbé iskolázot­tak leginkább úgy vélték: a párt nem tudja megszólítani a választópolgárokat. A legnépszerűbb szabadde­mokrata politikus Magvar Bá­lint. Arra a kérdésre, nagy ki az SZDSZ parlament; frakció­jának vezetője, az emberek 37 százaléka válaszolt helyesen (Pető Iván), 10 százalék még Tölgyessyröl tudott. (A párton belüli minta 79 százaléka adott jó választ.) Az SZDSZ prog­ramját a megkérdezettek sem­mivel sem ismerték jobban, mint a kormányét. A vizsgálat azt is bebizonyította, hogy a nagypolitikai és a helyi pártvi­szonyok között mély szakadék tátong.

Next

/
Thumbnails
Contents