Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-09 / 8133. szám

Magyar Hírlap, 1991.okt.4. r Az Állami Számvevőszék véleménye az expóról Nincs érdemi haladás az előkészítésben MH-információ__________________ , Az Állami Számvevőszéknek törvényes kötelezettsége, hogy a je­lentős állami forrásból megvalósuló beruházási programok költségeiről és finanszírozásának megalapozott­ságáról, a lehetséges kockázatok nagyságáról véleményt mondjon. Ez a megoldás új, garanciális elem az állami döntési mechanizmusban. Cikkünk szerzője az alábbiakban az ÁSZ állásfoglalását ismerteti. Az Állami Számvevőszék véle­ménye kialakításában mindenkor abból indult ki, hogy a világkiállí­­. tás egy és oszthatatlan nemzeti ügy, | amely ha jól megvalósítjuk, az or-! szág felemelkedésének eszköze le- \ hét.. _ Ebben a megközelítésben az ed­dig készített szakvélemények és a most parlament elé tárt, az Állami Számvevőszék elnöke által aláírt, a kormány által beterjesztett doku­mentumhoz készített hozzászólás nem a Programiroda és más kor- j mányszervek jó vagy rossz munká­jával és annak eredményeivel, vagy a főváros ezzel kapcsolatos tevékenységével foglalkozott és foglalkozik, hanem azzal, hogy a reménybeli világkiállításnak átfo­góan milyen hatásai lehetnek a költségvetésre, és hogy az ország gazdasági fejlesztésének egészébe az expó-elképzelések miként van­nak beépítve. Külön hangsúllyal vizsgáltuk a világkiállítással kapcsolatos fej­lesztések finanszírozásának mega­lapozottságát, a mobilizálható for­rások realitását és ezzel összefüg­gésben az állami költségvetés való­színűsíthető kockázatának határait. A korábbi két szakvéleményben az Állami Számvevőszék munka­társai felhívták a figyelmet a mű­szaki előkészítettség vontatottságá­­ra, ezen belül kiemelten a lágymá­nyosi Duna-híd ügyének megoldat­lanságára, a Hungária körúti villa­mosvezetés kiépítésével, és a cse­peli HÉV rekonstrukciójával kap­­. csolatos kérdések nyitottságára. Ezek közvetlen feltételei a világki­állításnak és sajnos úgy látjuk, hogy az elmúlt hónapokban e kér­dések rendezésében szinte semmi elmozdulás nem történt. Arról is szóltak a szakvélemények, hogy a megrendezéshez szükséges infra­strukturális és egyéb fejlesztések finanszírozása terén mindvégig egyetlen biztos pontnak az állami költségvetés szerénynek mondható kötelezettségvállalása bizonyult. Ma sincs másképpen. A döntéselő­készítők kezdetben a szándéknyi­latkozatot tevő külföldi befektetők pénzéből, később a világkiállítás hatására felértékelődő állami válla­latok privatizációs többletbevétele­iből, ma viszont már speciális in­gatlanfejlesztő vállalkozás bevéte­leiből javasolják finanszírozni a szükséges fejlesztéseket. Ez utóbbi megoldás sem jutott azonban eddig tovább a koncepcionális felveté­sen. A szakvélemények szóltak arról is, hogy a világkiállítás megvalósí­tása olyan törvényi hátteret kíván, amely alapot ad a biztonságos kül- és belföldi vállalkozóknak, a zök­kenőmentes államigazgatási eljárá­soknak, .és amely nem tartalmaz ki­vételes és kényszerdiktálta megol­dásokat. A törvényi háttér tekinte­tében a parlament folyamatos mun­kája során sok kérdés megoldódott. Ebben ma a helyzet kétségkívül megnyugtatóbb, mint korábban volt. Ä szabályozási háttér tisztá­zatlanságé alatt ma elsősorban a koncessziós törvényhez kapcsoló­dó ágazati szabályozások, illetve a befektetők védelmét és ösztönzését szolgáló garanciák hiányát vetjük fel. Amikor a legújabb expó-előter­jesztés az Állami Számvevőszék kezébe került, a bizottsági vitákig egy éjszakánk és egy délelőttünk maradt a vélemény szövegének el­nöki jóváhagyásra történő előké­szítéséhez. Talán ennek tulajdonít­ható, hogy az államigazgatásban szokásos árnyalt fogalmazásokra nem maradt erőnk. Megtiszteltetés­nek tartom, hogy az Állami Szám­vevőszék elnöke így is azonosult véleményünkkel. Az előterjesztett és jóváhagyott szöveg talán azért is éles, mert azt kellett tapasztalnunk, hogy a korábban felvetett lényeges kérdésekben — hangsúlyozottan átfogó, országos megközelítésben — jelentős érdemi elmozdulás nem következett be. Ez akkor is igaz, ha el kell ismerni azt a hatalmas mun­kát, amelyet a Programiroda a vi­lágkiállítás helyszínéül kiszemelt területek műszaki és egyéb előké­szítése és finanszírozhatóságának megalapozása terén, eredményesen végzett. Bár az erről készült szám­szaki összeállításokat a Számvevő­­szék munkatársai nehezen áttekint­­hetőnek tartják, az azonban a mun­ka mennyiségét, hasznosságát nem csökkenti. Nem sikerült megoldani a központi és a fővárosi feladatok összehangolását, a finanszírozásba bevonható egyéb kül- és belföldi források korábbinál megalapozot­tabb feltárását, s ezáltal a sikeres megrendezés átfogó feltételeinek feltárását. Tehát a Számvevőszék megítélése szerint a világkiállítás nemzeti ügye nincs oly mértékben megnyugtatóan előkészítve, hogy az állami pénzügyi- gazdasági elle­nőrző szervezet megnyugtatóan úgy nyilatkozhasson, hogy a koc­kázat a lehető legkisebb és szerinte az ország számára elviselhető. Az expó ügyének előkészítését az Országgyűlés hátterében dolgo­zó ellenőrző szervezet csak egysé­ges folyamatként kezelheti. Szer­vezetünk jogállásából adódóan po­litikai megfontolásokat nem képvi­selünk, és nem tartjuk ilyennek, ha

Next

/
Thumbnails
Contents