Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-09 / 8133. szám
párt sikerei a másik oldalról, drámaian beszűkítenék az SZDSZ politikai perspektíváit. Az 1989 novemberi népszavazás sikerétől egészen az 1990 októberi önkormányzati választások sikeréig úgy tűnt, hogy az MDF mellett az SZDSZ vilik a magyar politikai élet másik nagy politikai gyűjtőpártjfcá. 1991 elejétől kezdve azonban fokozatosan veszít gyűjtőpárti karakteréből és néppárti pozíciójából egyaránt. A gyűjtőpánként való stabilizálódás perspektíváját csökkenti az a fejlemény, hogy kudarcot vallott az SZDSZ törekvése a társadalmi-gazdasági érdekcsoportokkal való szorosabb kapcsolat kialakítására. Fél éve, egy éve az SZDSZ magabiztosan hirdette, hogy - sajátos módon - a nyugat-európai politikai paletta teljes spektrumát képviseli: a gazdasági liberalizmust, a magánvállalkozókat az egyik oldalon, és a munkavállalókat, azok szabad szervezkedését a másik oldalon. Az SZDSZ által képviselt politikai skála a gazdasági liberalizmustól (jobboldal) a szocíálliberalizmuson keresztül (centrum) a szociáldemokráciáig (baloldal) terjed. Talán e program túl ambiciózus volta az oka, hogy a szociálliberális pozícióból való kilépés valójában egyik irányba sem sikerült. A plurá- | lissá vált szakszervezeti palettáról csak a 200.000 körüli taglétszámmal rendelkező Liga tekinthető az SZDSZ-hez közel álló szervezetnek. A Liga támogatása azonban - lévén inkább értelmiségi szakszervezet - az SZDSZ értelmiségi támogatói körének csak az újbóli számbavételét jelenti. A nagylétszámú szakszervezetekkel kiépülő-újraépüló kapcsolatai miatt a szociáldemokrata pozíció felé nem az SZDSZ, hanem az MSZP manőverezik. De a másik irányba történő kilépés sem volt sikeres. A jobboldali liberális politika bázisának tekintett kis- és nagyvállalkozói körrel az SZDSZ-nek nem sikerült kitüntetett kapcsolatokat kiépítenie (a sovány sikerek a taxaszervezetekre korlátozódnak). A VOSZ és a CYOSZ nagyhatalmú vállalkozói az MDF parlamenti padsorait színesítik. Az SZDSZ- ambíciói ellenére - nem vált az üzleti kórök pártjává. Az SZDSZ a politikai palettán az áhított gyűjiőpárá jelleg és a néppárti pozíció helyen fokozatosan a centrumba szorul, de azt se uralja egyedül. Lehet, hogy az SZDSZ marad, ami volt a kezdetekben? Az egykori Demokratikus Ellenzék, azaz a haloldali-szociálliberális értelmiség pártja. S mint ilyen, szembe kelj néznie a politikai marginalizálódás perspektívájával. Köröeényi André«
