Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-08 / 8132. szám

Magyar Hírlap, 1991.okt.3. a Beszélgetés Tőkés Gáborral, az IDF ügyvivőjével Hamburger és rágógumizene Az Ifjúsági Demokrata Fórum „évadnyitó ifjúságpolitikai hétvé­gét” rendezett abból a célból, hogy mérleget készítsen a hazai fiatalok és benne az IDF helyzetéről. A ta­nácskozáson elemezték a rendszer­­váltás óta eltelt időszak történéseit. Erről kérdeztük Tőkés Gábort, az IDF ügyvivőjét. — Szerinted miért alakultak ki ilyen éles ellentétek a politikában ? — A radikális liberálisok még a választások előtt mindenáron poli­tikai befolyást akartak szerezni. Ennek része volt az emberek átve­rését jelentő népszavazás, mivel a legtöbben nem tudták, miről sza­vaznak. — Mi alapján állítható, hogy a: emberek nem tudatosan voksoltak, hogy „án’erték" őket? — A népszavazáskor feltett négy kérdésben el volt bujtatva az igazi tét, amit a liberálisok el akar­tak érni. így sikerült annak a politi­kusnak elnökké válását megakadá­lyozni, aki belülről nyitotta ki az ellenzék által kívülről ostromolt kaput. Ezzel meggátolták, hogy a lengyel Szolidaritáshoz hasonló nemzeti egységmozgalom jöjjön létre, és sikerült támogatottságukat is jelentősen növelni. A népi írók jól látták, hogy az SZDSZ köré tömörült erők bolsevista eszközök­kel törnek hatalomra, ezért volt törvényszerű az ellentétes filozófi­­ájú mozgalmak éles szétválása. — Hogyan értékeled a választá­sok óta eltelt időszakot? — Az elmúlt másfél év lényegé­ben két részre osztható. Az elsőben folyamatos liberális hatalomátvéte­li kísérleteknek lehettünk tanúi, amely szinte a választásokat köve­tő pillanatokban megkezdődött a médiákban, s amely a taxisblokád­ban csúcsosodott ki. — Úgy gondolod, hogy az úttor­­laszok az SZDSZ biztatásásra, el­határozásából épültek? — Természetesen nem, a blokád valóban egy réteg gazdasági tilta­kozásaként indult, de az SZDSZ felismerte, kihasználható a kor­mány megbuktatására és a hatalom megragadására. Erről egyértelmű­en tanúskodik Kis János nyilatko­zata a tévében, s azok az SZDSZ ügyvivő testületé által kiadott röp­lapok, melyekből többet én is meg­őriztem. A második szakaszt innen szá­míthatjuk, fő jellemzője a támadá­sok folytatódása s fokozatos gyen­gülése. Az idei év az Antall-kor­­mány konszolidációjának idősza­ka. A gazdaság stabilizálódott, nem szabadult.el az infláció, egy­értelművé vált, hogy nem omlik össze a magyar gazdaság. Kiderült, nincsen igény a jelenlegi kormány megbuktatására, de az a sajnálatos dolog bekövetkezett, hogy az em­berek kiábrándultak a politikából. — Ezek szerint az a véleményed, hogy korábban a: SZDSZ hata­lomátvételre törekedett? — A választásokat követően a politikai helyzet és a tömegek han­gulata olyan rapszoódikusan válto­zott — nem utolsósorban az egy­más után kirobbantott botrányok következtében —, hogy sokáig úgy tűnt, a kormánykoalíció összerop­pan az állandó kereszttűzben. Köz­ben azonban az emberek nagy ré­sze rájött, nem minden igaz, amit az újságok írnak, és mivel a gazda­ság sem omlott össze, ma már egy­re kevesebben hiszik, hogy a libe­rális pártok kezében lenne a böl­csek köve, amivel az országot jobb helyzetbe tudnák hozni, mint a je­lenleg kormányzó erők. — Említetted, egyre többen for­dulnak el a politikától, sokan las­súnak tartják a változások ütemét. Az IDF minek tulajdonítja ezt a ki­ábrándultságot? — A liberális pártok igen nagy befolyása a médiákban egy politi­kai patthelyzetet eredményezett. Ezért a kormány hiába rendelkezik többséggel^ részben a kétharmados törvények, részben a médiák igen nagy ellenállása miatt nem tudja végrehajtani valójában a rendszer­­váltást. Ezt érzékelik az emberek, látják, hogy a középpozíciókban ugyanazok ülnek, mint eddig, s azt is, hogy a kommunista nómenkla­túra a gazdasági formában mentet­te át a hatalmát. A kiábrándultsá­got nagyban gerjeszti a sajtó is. Ezek következtében a lakosság egyre nagyobb hányada fordul el a politikától, és törődik csak saját boldogulásával. — A média kormányellenessé­­gét hangoztatod, a kiábrándult­­ságban-betöltött szereffUmlúed. • 'holm a televízió legfontosahb pn­­litikai műsorai ■—a Tv-híradó. A Hét, a panoráma stb. — és a sajtó egv része szorosan a hatalomhoz | kapcsolódik. — Nincsenek számadataim, de ha valaki számszerűen összehason­lítaná, hány liberális beállítottságú politikus vagy úgynevezett szakér­tő szólal meg a médiákban, és hány, aki az MDF szellemiségét képviseli, úgy kiderülne, túlnyo­mó, már-már arrogánsnak nevez­hető kormányellenesség tapasztal­ható. A Tv-híradóban és A Hétben is szoktak .arra vigyázni, hogy mindkét fél szót kaphasson, és nem feltétlenül Pálfy G. István hibája, ha — mint az íegutóbb is történt — Göncz Árpád nem nyilatkozik. ’ Ha az embereknek folyamatosan [ azt sugallják, mindent negatívan kell értékelni, legtöbben cselekvő­­képtelenné válnak a sikerélmény hiányában, s így az ország nem áll­hat talpra. — Mi lehet az IDF szerepe a je­len körülmények között? — A hagyományos értékek vé­delmét tűztük ki egyik fő célunknak. Idetartozik az érdektől független igazságra törekvő gondolkodás, az a mentalitás, hogy ne tegyél olyat másnak, amit magadnak sem kí­vánsz. Nem tartom követhetőnek azt a szemléletet, ami csak az anyagiak­ra. a fogyasztásra figyel. Szeretnénk az ifjúságot egy értékcentrikusabb világ felé fordítani, megakadályozni, hogy csak az amerikai rágógumizene Iés a hamburger töltse ki a fiatalok gondolkodását. • Szilágyi A. János

Next

/
Thumbnails
Contents