Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-08 / 8132. szám

Világgazdaság, 1991.október 1

(I

Messze még a megállapodás

Magyar-lengyel-csehszlovák

szabadkereskedelem

Munkatársunktól

A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában (NGKM) határozottan cáfolták azt a hírt. miszerint az október elején Krakkóban esedékes magyar-lengyel-csehszlovák csúcstalálkozón aláírnák a három ország szabadkereskedelmi megállapodását. Balázs Péter vámpolitikai főosztályvezető elmondta: nemhogy megállapodás, de kormányfelhatalmazás sincs a tárgyalások megkezdésére.

Ugyanakkor intenzív, kétoldalú szakértői feltáró megbeszélések zajlanak. Ezek lényege, hogy összevessék, melyik ország hol tart a gazdasági átalakulásában, milyenek az árrendszerek, az export-import ösztönzési módszerek, a versenyjogszabályok, a vámrendszerek Lengyelországnak ráadásul a Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményben, a GATT- ban újra kell tárgyalnia tagsági feltételeit, s amíg ez nem tisztázódik, nem lehet előrelépni a szabadkereskedelmi tárgyalásokban.

Ara a kérdésre, mikor léphet hatályba a visegrádi hármak szabadkereskedelmi megállapodása, az NGKM-ben most csak annyit -tudtak mondani, hogy előbb az Európai Közösséggel és az Európai Szabadkereskedelmi Társulással, az EFTA-val kell megkötni a . társulási szerződéseket, s csak utána I ennek alapján lebet tárgyalni az

egymás közti vámok leépítéséről. Ezzel kapcsolatban pedig csak annyi bizonyos, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia. eltérően a közösséggel kötendő megállapodástól, egymás között szimmetrikusan építi majd le a vámokat. Hogy ez milyen termékekre vonatkozik, arra Balázs Péter azt mondta: Budapest a lehető legszélesebb körre szeretné kiterjeszteni a megállapodást, de az eltérő érdekek miatt ez valószínűleg nem valósul majd meg. Magyarország például aligha nyitná meg szívesen piacát a lengyel buszok előtt, másrészt pedig a magyar mezőgazdasági termékek sem feltétlenül akadálytalanul juthatnak be Lengyelországba vagy Csehszlovákiába.

Az utóbbi években a teljes magyar külkereskedelmi forgalom mintegy 10-11 százaléka bonyolódott le Csehszlovákiával és Lengyelországgal. Ez az idén mintegy 7-8 százalékra csökkent, bár forgalmunk a volt KGST-országok közül Lengyelországgal és Csehszlovákiával esik vissza a legkevésbé.

Az év eleji rubelelszámolású forgalmat nem számítva augusztus végéig mintegy 300-300 millió dolláros forgalmat bonyolítottak le a magyar vállalatok, s ez az év végére mindkét viszonylatban akár 500 millió dollár körüli is lehet.