Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-26 / 8126. szám
Magyar Nemzet, 1991.szept.23.-. Tisztázandó közelmúltunk (1.) .> Kik azok a reformkommunistá Hajdú-Biharban o pártok többsége ellenzi ugyan a Fehér könyvet, de „képzeletben", vagy mondjuk a Nemzet emlékezete címmel talán szóba jöhet. Somogybán nem készül, s az a vélemény, hogy nagyon nagy baj lenne, ha újabb hazugságokat ayűjtenének kötetbe. Szegeden sokan nem tudnak róla, Dór hallani olyan véleményeket: azért kellene leltárba venni a múlt bűneit, hogy a társadalmi igazságosság helyrebillenjen. Szabol fcs-Szatmárban azt tartják, akik bármilyen formában bűnösök, azok egy független bíróság előtt feleljenek bűneikért. Békés megyében egyelőre titok övezi a kérdést, de a pozíciókat a pártállás motiválja. Megtorlás nélkül A parlamenti pártok hajdú-bihari szervezeteinek többsége ellenzi a Fehér könyv összeállítását. Bár tudják, hogy emberek jogos igazságérzete időnként igényli a volt pártfunkcionáriusok nevének napvilágra kerülését, mégis szükségtelennek tartják egy ilyesfajta névsor összeállítását. Az SZDSZ debreceni szervezetének ügyvivője, dr. Surányi Béla egyenesen elhibázott lépésnek tartja a könyv megszületését, mely szerinte meggondolatlan indulatokat szülne. Fontosabbnak tartja a jövőn való gondolkodást, mint a múlt bolygatását. A hajdú-bihari kisgazdák - annak ellenére, hogy a nyár folyamán több ízben kaptak fenyegető levelet „a kommunisták védelmezőitől” - nem tartják szükségesnek, hogy lajstrom készüljön a volt MSZMP-sekről. Szabó Sándor megyei főtitkár úgy véli, nem szabad egyforma vörösre festeni a 800 ezer volt párttagot, hanem gazdaságilag kell elszámoltatni azokat a szervezeteket és magánszemélyeket, akik tisztességtelenül jutottak nagy vagyonhoz. Az így megszerzett anyagi javakat pedig a nemzeti vagyonba kellene beépíteni. Az MDF helyi szervezeténél még nem igazán körvonalazódott ez a kérdés.- Nagy nyomás nehezedik a rendszerváltás után kialakult pártok vállára, mert a nemzet szeretné rendbe tenni a régi ügyeket. Számomra ez csak egy képzeletbeli Fehér könyvet jelentene, mondjuk a Nemzet emlékezete címmel, mindenfajta megtorlás nélkül. Minderről azonban megyegyűlésen kell majd döntenünk. Egyébként nem vagyok meggyőződve arról, hogy egy ilyen könyvecske valamikor is elkészül - fejtette ki véleményét dr. Erdő Gyula, az MDF debreceni szervezetének elnöke. A fideszesek nem is igen hallónak a lista tervéről, de ha mégis készülne ilyen, nem vennének részt benne. A KDNP hajdú-bihari szervezete viszont helyesli a Fehér könyv létrehozását. Gacsályi István elnökhelyettes szerint a hajdú-bihari szervezet mindenképpen igenli a határozottabb rendszerváltást, amihez szükséges egy ilyen könyv is, de számonkérések nélkül. Újabb hazugságra nincs szükség Lehet, hogy valaki vagy valakik megint fontosnak tartják a korabeli Fehér könyvhöz hasonló gyűjtemény összeállítását, de hogy Kálójában nem készül ilyen Somogybán, azt csaknem biztosan el lehet mondani. Mindezt igazolták azok is, akik akkoriban szerepeltek azemlített listán és feltehetően megkeresték volna őket egy efféle dokumentum készítésével. Annyi azonban bizonyos, hogy egy héten belül a megyében is elkezdődik egy kutatómunka, amely a ma még fellelhető 56-os iratokat hivatott összegyűjteni. Tavaly szeptemberben mindössze kilenc megyében foglak hozzá hasonlóhoz, az idén a Soros-alapítvány támogatásával két somogyi kutató kapott megbízást a dokumentumgyűjtemény összeállítására. Rajtuk kívül még további nyolc megyében folyik majd ugyanilyen kutatás. Ahogy dr. Szántó László, a Somogy Megyei Levéltár munkatársa elmondta, kizárólag a hiteles dokumentumokat gyűjtik össze a bíróságokról és az egyéb hivatalokból. Ezekről két fénymásolat készül, az egyiket elküldik az országos dokumentáció összeállításához, a másik természetesen a megyei levéltárban marad. A későbbiekben Somogybán is terveznek majd egy kiadványt ezek felhasználásával. Feltehetően egy sor, eddig ismeretlen irat kerül majd elő, többek között a korabeli politikai perek csatolt iratanyagából és a levéltárba vin pártarchívumból. Dr. Szőke Ferenc, a levéltár igazgatója is úgy vélekedett, hogy ’56-ot igenis kutatni kell, de nagyon nagy baj lenne, ha újabb hazugságok kerülnének a dokumentumgyűjteménybe. Vagyis a tudomány nem lehet semmilyen politika kiszolgálója. Az igazgató még hozzátette, hogy mostanában szó sincs semmiféle boszorkányüldözésről. Mindemellett azért el kell fogadni, hogy a történelem emberekhez kötődik, s emígyen vannak, akik nemigen tudják tisztázni magukat a korabeli tényekedésük miatt. Pedig az üldözöttek és akiket megrugdostak csupán egy önvizsgálatot kémének a verőktől. Az más kérdés, hogy erre nemigen hajlandók ezek az emberek. A korabeli iratok alapján készülő dokumentumtár mellett Somogybán megpróbálják összegyűjteni az ’56-os események résztvevőinek, szemtanúinak visszaemlékezéseit. Akár írásban, akár hangszalagon. Kalmár Tibor, a Munkaszolgálatosok Országos Szövetségének elnöke meglehetősen kétkedve fogadta mindezt. Szerinte most készül a következő időszak halandzsa-történelme, vagyis egy sor kvázi hős kerül elő, akik ki tudja, hol voltak a forradalom előtt és után. Nos, szerinte valamilyen módon mindenki tudja igazolni, hogy milyen szerep jutott neki '56-ban és a későbbi években. Vagyis arra semmi szükség sincs, hogy mondvacsinált hősök akarjanak most érdemeket szerezni maguknak. A rendszerváltás fontos záloga Szegeden sokan nem hallottak a Fehér könyvről, de még többen voltak azok, akik nem akartak nyilatkozni. Főorvos barátom őszintén megmondta, tart attól, hogy kellemetlensége származhat a munkahelyén, ha a kormányzópárt törekvése ellen beszél. Az ő apját ártatlanul meghurcolták az 50-es években, épp ezért is szeremé, ha ebben az országban egyszer végérvényesen befejeződne a bűnbakkeresés. Szerinte a nagy cápák mindig megússzák, ám a kishalak helyettük bűnhődnek. Jogász ismerősöm úgy gondolja, politikai színvallással is felér, ha ebben a kérdésben állást foglal, s ezt szeremé elkerülni. Gregor József világhírű operaénekes, a szegedi színház zenei tagozatának igazgatója arra intett: előre s ne visszafelé nézzünk. Inkább tankönyvre költsék azt a pénzt, amit a Fehér könyv összeállítására fordítanának. Balogh László, az MDF szegedi szerv ezetének elnöke felvilágosított, a Tisza-parti városban és környékén nem „csinálnak” Fehér könyvet. Mivel pártjának helyi szervezete nem foglalkozott e kérdéssel, csak a magánvéleményét mondhatja el a nyilvánosság előtt. Balogh László Fehér könyv-párti. Indoklása szerint azért kellene leltárba venni a múlt bűneit, hogy a társadalmi igazságosság helyrebillenjen. Mindegyik városban, faluban a kis közösségek tudják, ki mit csinált és akkor nyugodnának meg a kedélyek, ha minden bűnt rögzítenénk. Még ma is beszélnek arról, kit vittek el ’56-ban, kit lőttek le véletlenül vadászaton s a bűncselekményi eltussolták, ki élt vissza hatalmával... A Fehér köny v szerkesztését Balpgh szerint szakértőkre, tehát történészekre, jogászokra, levéltárosokra s nem a bosszúra szomjas ,Jds" emberekre kellene bízni. A géplakatos Kiss László úgy látja, egy ilyen könyv kiadásával a bosszú végeláthatatlan láncolata indulna el. Olyan ügyek keletkeznének, amelyek soha nem fejeződnének be, s a fele-
