Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-03 / 8111. szám
Magyar Hírlap, 1991. augusztus 29. Magyarországi | szlovákok önmagukról MTI ---------------------------------A pozsonyi Verejnost című újság szerdai száma egész oldalas riportot közöl a magyarországi szlovákok életéről. Ondrej Lapusky, a tótkomlósi szlovák tájház létrehozója, a magyarországi szlovákok életének krónikása a többi között elmondta a riportban, hogy a második világháború után Tótkomlósról és környékéről több száz család költözött Szlovákiába — főleg értelmiségiek mentek el. és ..ez volt a magyarországi szlovákok asszimilációjának egyik elsődleges oka". — Noha senki sem tiltotta meg. hogy szlovákul beszéljünk, senki sem törődött azzal, hogy a gyerekeink szlovákul tanulhassanak — közölte. A riport egy másik alanya így nyilatkozott: — A mi mai hazánk iu van. Őseink gyökerei viszont Szlovákiába nyúlnak vissza, amelyhez szintén kötődünk, mert hiszen szeretjük... A pozsonyi Szabadújság szerdai számában interjú jelent meg Gyurovszki Lászlóval, a szlovákiai Független Magyar Kezdeményezés szóvivőjével. aki elmondta: — Hetven év óta először történt meg. hogy a csehszlovák szövetségi kormány ki- , dolgozta saját nemzetiségipolitikájának alapelveit. Azoknak nagyon fontos eleme az. ami a mi kezdeményezésünkre került be, nevezetesen, hogy a nemzetiségipolitikának szerves része a nemzetiségi lét anyagi alapjainak biztosítása. A Független Magyar Kezdeményezés azon munkálkodik, hogy az anyagi alapra fordított összeg ne legyen csupán jelképes. Ennek érdekében kidolgozza a nemzetiségi intézményrendszer tervezetét, és azt is meghatározza, hogy annak fenntartásához milyen anyagi bázisra van szükség. Arra a kérdésre, hogy a Szlovákia új közigazgatási felosztásáról szóló elképzelések mögött nem sejthető-e a homogén magyarlakta területek fellazításának szándéka, az FMK szóvivője a következőket jelentette ki: — Azért vagyunk a kormánykoalícióban, hogy ez ellen tehessünk valamit. Leszögeztük alapelveinket, köztük a szabad önszerveződés jogát, vagyis azt, hogy egyetlen községet sem lehet oda csatolni, ahová maga a község nem kíván tartozni. A nemzetközi kisebbségvédelmi egyezmények egyik nagyon fontos eleme, hogy nem lehet adminisztratív módon megváltoztatni a lakosság nemzetiségi-összetételét, és nem lehet olyan egységet létrehozni, ahol mesterségesen hátrányba kerül a kisebbség.
