Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-25 / 8125. szám

Ismétlődő tüntetések Dunaszerdahelyen Vízicirkusz előtt? Heti Kis Újság, 1991.szept.20 A pozsonyi Szabad Újságban egy­órás erőműellenes, tiltakozó nagy­gyűlésre hívtak mindenkit, akinek számít a Csallóköz és a Dunatij jövő­je. Az Eurolónc és a Csallóközi Ré­gió nevű szervezetek tették közzé felhívásukat, amelyet Jan Babej és Pázmány Péter írt alá, s amelynek következtében szombat délután úgy 1500 ember gyűlt össze a békés tün­tetés színhelyéül választott duna­­szerdahelyi művelődési ház előtt. A rendezvényen megjelentek a legkü­lönbözőbb cseh és szlovák, osztrák és magyar környezetvédő mozgal­mak legismertebb képviselői, akik közül többen is beszédet mondtak. A tömeg skandálva ismételte utá­nuk: Stop Cabcikovo, stop Gabciko­­vo! Ollós Árpád, Dunaszerda­­hely polgármestere szintén megjelent a téren, azt kérdez­tem tőle. véleménye szerint ho­gyan tükrözi ezt az egész prob­lémakört a szlovákiai sajtó?- Általában nem megértés­sel. s nemzetiségi kérdést lát­nak abban, hogy mi ellenzői vagyunk a vízierőmű további építésének. Az a sajnálatos je­lenség is mindennapos. Hogy egyes szlovák körök magyarel­lenes megnyilvánulásokra ra­gadtatják magukat, ráadásul az újságíróknak csak kisebb réte­ge érti meg, miről is van szó.- .Vfit gondol, lehetséges-e, hogy népszavazást írjanak ki?- Nem hinném, hogy lenne erre esély, bár Csallóköz lakosságának 98 százaléka egyértelműen az erőmű el­len szavazna. Magával a szlovák mi­niszterelnök úrral is beszéltem, aki­nek bemutattuk a lakosság egyértel­műen elutasító álláspontját. Camo­­gulsky miniszterelnök - a vízművek igazgatójának testvére nem állí­tom. hogy igazat adott nekünk, de olyan légkört teremtett, amely alap­ján már lehetett tárgyalni. Az ő ál­láspontja egyébként az: ha már ed­dig megépült, valamit csinálni kelle­ne vele. Mindenesetre megegyez­tünk vele abban, hogy egy közös bi­zottságot állítunk össze, amely még egyszer megvitatja és értékeli a vízi­­erőmű-problémát. A gyűlés részvevői végül petíció­ban foglalták össze követelésüket: a szlovák hatóságok az árvízvédelmi munkálatok kivételével szüntesse­nek be minden építési tevékenységet az erőművön, s hozzanak létre füg­getlen bizottságot a környezeti, koc­kázatok felmérésére. Medgyassxay László, MDF-es par­lamenti képviselő szintén megjelent a tüntetésen, beszédét nagy tapssal fogadták a tüntetők. Kihangsúlyos­­ta. hogy ebben a kelet-közép-euró­­pai régióban a szovjet megszállás után megalázott, tönkretett népek maradtak. Emiatt is szükséges, hogy a szomszédos népek ismerjék föl: ér­dekeik közösek, s nem szembenál­lásra, hanem összefogásra lenne szükség közöttük.- Mint a szigetközi térség egyik képviselője - válaszolta kérdésemre 40 községből 9 tartozik hozzám, óhatatlanul oda kell figyelnem a ví­zierőmű építésére, hisz ez közvetlen befolyásolja a Szigetköz sorsát. Egyébként nem abban gondolko­zom, hogy legyen erőmű vagy ne le­gyen. Ejtő! már szavaztunk, tehát eldöntött kérdés. A probléma az, hogyan történjék a rehabilitáció.- úgy tudom. Bősről a parlamenti döntéstől eltérő javaslat készült a kormány részére, amelyet Tóth Já­nos dolgozott kL Ennek lényege sze­rint az elterelt Dunát árvizvédelem­(Fotó: Salts Gabriella) re. illetve hajózásra lehetne hasz­nálni. Mi erről a véleménye?- Nem vagyok vízügyi szakértő, rábízom magam azokra, akik ehhez jobban értenek. De még egyszer: nem hiszem, hogy érdemes arról vi­tatkozni, legyen erőmű vagy sem. A megoldást természetesen keresni kell, s amit ön említett, nem tudom megítélni.- A kormány és a parlament dön­tésének mindenesetre ellentmond.- A törvényhozásnak és a kor­mánynak ehhez a javaslathoz semmi köze. A megoldást viszont valószínű­leg előbbre viszi majd a szeptember 28-ára tervezett, győri tudományos tanácskozásunk, amelyen ökológu­sok, geológusok, vízügy esek, termé­szetvédők vesznek részt. Ide egyéb­ként meghívjuk a magyar Ország­gyűlés, a cseh, a szlovák és a csehsz­lovák országgyűlés környezetvédel­mi bizottságait, valamint a Szigetköz polgármestereit is. A Független Magyar Kezdeménye­zés elnevezésű szlovákiai magyar po­litikai mozgalom egyik vezetője, Tóth Károly is megjelent a tünteté­sen, akitől arról érdeklődtem, vég­­bemehet-e a rendszerváltás a Cseh és Szlovák Köztársaságban akkor, ha a döntéshozók körében még mindig, illetve egyre jelentősebb szerepet képes a vízügyi lobby.- Nálunk a bősi erőmű sohasem volt annyira központi ellenzéki kér­dés, mint Magyarországon. Önöknél a rendszerváltás egyik alappillérévé vált a nagymarosi erőmű leállítása, amelyet sikeresen keresztül is vit­tek. Csehszlovákiában ez a kérdés most kezd igazából problémává vál­ni, s talán éppen ezért történhetett meg, hogy a vízügyi lobby és néhány más beruházó vállalat képes volt magát átmenteni a jelenlegi politikai struktúrába.- Van-e esély arra, hogy felfüg­gesszék Szlovákiában a vízlépcső építését?- Ebben egyelőre nem gondolko­zunk, hisz erre jelenleg nincs esély. Amennyiben viszont sikerül kivenni az ügyet a lobby kezéből, akkor va­lószínűleg módosul a kép Csal­lóközben általános az erőműel­­lenesség, de Szlovákja többi ré­szén az erőműről nagyon keve­set tudnak, s a lakosság döntő része azért ott van. A politikai pártok pedig - amennyiben előkerül az erőmű kérdése - a választóikra figyelnek. Ezek a választók pedig ebben a pilla­natban nem erőműellenesek.- Ha lenne ebben az ügyben népszavazás, hogyan dőlne el az építkezés sorsa?- A megépítés mellett lenne a legtöbb szavazat.- A magyar politikai mozgal­mak milyen megoldást java­solnak?- Egyértelműen elítélik az erőmű építését, ebben teljes az összhang közöttünk. A mai politikai közélet­ben azonban nem úgy vetődik fel a kérdés, lesz-e. vagy kell-e. hanem hogy minél több információt vi­gyünk ki a közvélemény elé: ismer­kedjenek meg az erőmű problémájá­val, ezzel ugyanis még senki sem foglalkozott. Mind a szakmai nyilvá­nosságnak, mind a politikai közvéle­ménynek is foglalkoznia kellene ez­zel a kérdéssel, hiszen eddig - egy párt környezetvédő nyilatkozatát le­számítva - csak a lobbyn belül folyó, egymás közötti párbeszédek kaptak nyilvánosságot.- ISevesithetök-e, Iák is képezik a vizes lobbyt?- Hogy személy szerint kik, arról nagyon nehéz beszélni. Leginkább a kereszténydemokrata mozgalomban elhelyezkedő egyik csoport erőmű­­párti, elsősorban ott kap politikai képviseletet ez a lobby.- A szlovák sajtó hogyan tükrözi a vízlépcsővitát?- A szlovák sajtó nem egyforma. Sokféle lap sokféle vélemény jel­lemzi, de általában az erőmű mellet­ti írások vannak többségben. Ám éppen az elmúlt hónapokban - a te­levízióban és a rádióban - hangot kaptak az ellenzők, s éppen a szak­mai körökből. DHC

Next

/
Thumbnails
Contents