Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-24 / 8124. szám
✓ Göncz Árpád a szabad szakszervezetek konferenciáján Itt az ideje a megegyezésnek MH-tudositás „A szakszervezetek mindig közel álltak hozzám, akkor is, amikor vasmunkásként dolgoztam, akkor is, amikor író-műfordító voltam, és természetesen most is, amikor a Magyar Köztársaság elnöke vagyok” — nyitotta meg Göncz Árpád azt a kétnapos konferenciát, amelyet A magyarországi reformfolyamat szociális dimenziói címmel tartanak Budapesten, a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének rendezésében. Az utóbbi másfél esztendő változásairól szólva a köztársasági elnök kijelentette, hogy mára a pluralista demokrácia intézményrendszereit alkotmányos garanciák védik, és ha egyik-másik törvény utólagos kiigazításra is szorul, megvannak a demokrácia jogi garanr ciái. Ma már senki sem akadályozhatja meg, hogy független külpolitikát folytasson az ország. Értékelése szerint a politikai változások Magyarországon befejeződtek, ma a gazdaság átalakítása a legsürgetőbb tennivaló. Nemcsak elméletileg, hanem a gyakorlatban is meg kell valósítani a piacgazdaságot. Ez azonban ma még távol van, az emberek többsége a rendszerváltással csak azt érzékeli, hogy korábbi helyzetükhöz képest szegényebbek lettek. Kevés a jó szándék, ha üres a pénztárca. De nem segélyekért kilincselünk; üzletet ajánlunk. Göncz Árpád szerint a tőkekihelyezésnek napjainkban „Köztes-Európa” a legígéretesebb terepe a világon, Nyugal-Európa elveszítheti erőközponti státusát, ha nem fejleszti térségünket. De nemcsak külső segítségben kell reménykedni, a társadalmi feszültségek kezeléséhez elengedhetetlen a társadalmi konszenzus. Érthetően szükségét érzik a munkavállalók, hogy beleszóljanak a privatizáció menetébe, sorsuk irányításába, az őket érintő törvények megalkotásába. Ezért fontos például a munkavállalói érdekképviseletek feladatának újragondolása. A köztársasági elnök kijelentette: nem lehet cél valamennyi munkahely megvédése, cél viszont a hátrányos csoportok, régiók támogatása. Szociális piacgazdaságról beszélünk, de a szociális háló törvényhozási, pénzügyi és intézményi feltételeinek kialakítása még mindig várat magára. A tanácskozás szünetében a köztársasági elnök lapunk munkatársának elmondta, hogy véleménye szerint a szakszervezetnek a társadalmi élet konfliktusainak kellős közepén lenne a helye. De vajon jelen pillanatban a belharcok idején alkalmasak-e az érdekvédelemre a szakszervezetek? — Hol van az megírva, hogy megosztottak legyenek? Szerintem a szakszervezetek érdeke azt diktálja, hogy megállapodjanak mind a szakszervezeti vagyon, mind a szakszervezeti választások kérdésében, mert különben megosztva és egymás ellen nem tudják megvédeni a munkavállalókat. A munkavállalók pedig a lakosság többségét alkotják. Én tökéletesen rendbenlévőnek tartom, hogy a szakszervezetek eddig artikulálódtak, de eljött az ideje annak, hogy legalább a szociális stratégiájuk egységes legyen. Értsenek szót egymással, a társadalommal, a kormánnyal. A konferencián valamennyi nagy szakszervezeti szövetség képviselteti magát, így megjelentek az MSZOSZ, az FSZDL, a munkástanácsok, az autonómok, valamint a kormány képviselői is. „A magyarországi refonnfolyamat szociális dimenziói” megnevezés valójában a hazai szakszervezetek közötti békéltetést szolgálná. Érdekellentét van a szakszervezeti vagyon kérdésében és sok más ügyben is, de az SZSZNSZ azt keresi, hogy milyen témákban alakulhat ki érdekegyeztetés, mert nem tudják, kivel tárgyaljanak addig Az előzetes egyeztetések alapján úgy tűnik, hogy a liga, az autonómok es a munkástanácsok közeledtek egymáshoz. •Ö.Z. 1^ O .Magyar Hírlap, 1991. Szeptember 19.
