Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-03 / 8111. szám

Magyar Hírlap, 1991. augusztus 29.

a"ur

Részérdekeknek nincs helye az adóban

A kiadásokhoz mindig kell bevétel

Értesüléseink szerint ma tárgyalja a kormány a Pénzügyminisztérium adókoncepcióját. A kész törvénytervezet pedig feltehetően szeptemberben kerül a parlament elé. Előzetes vélemények szerint is komoly viták várhatók a Tisztelt Házban, hiszen jó néhány adókedvezmény megszüntetését javasolja a Pénzügyminisztérium. Az adórendszert ért bírálatokról beszélgettünk Lukács Józseffel, a Pénzügyminisztérium adóügyekkel foglalkozó miniszteri biztosával.

vállalalás. a kedvezmények visszaszorítása. ugyanazok az érdekvédelmi szervezetek azt kívánják, hogy az állam az ő ügyükben avatkozzon Be, természetesen a javukra. A legmarkánsabban ez a jelenség .a különböző érdekvédelmi szervezeteknél figyelhető meg. de ebben a minisztériumok sem maradnak le. Azt hiszem, ettől függetlenül a parlamentnek nem lesz könnyű dolga, amikor dönt majd az adótörvényekről. Mérlegelnie kell majd. hogy a felmerülő igények közül milyen mértékben ad teret részérdekeknek. Mert a kedvezmények fenntartásának igényében egytől egyig parciális érdekek jelennek meg. Függetlenül attól. hog> ki kulturáltabban, ki kevésbé kulturáltan öltözteti azt fel.

— Mennyire lehet parciális érdeknek tekinteni, ha mondjuk pél- __ dóul a kultúrának, a tudománynak kérnek kedvezményeket? Az ilyen jellegű érdekvédelmi szervezetek állítják, hogy ha megszűnik ezeknek.. a területeknek a kedvezményezése, . megszűnik majd a kultúra vagy éppen a tudomány Magyarországon, ami nem parciális érdeket sért.

— Függetlenül attól, hogy ez a két terület most megkapja-e a kért •;, kedvezményt vagy sem, látni kell ' azt: ha egy érdekcsoport kedvezményezettebb helyzetben van, an- , nak valaki megfizeti az árát. Egy elszegényedő társadalomban minden fillér számítás ha valahol kiesik egy bevételi forrás, azt bizony ' másvalakitől kell behajtani, m?g ha közvetett úton is. Azt a közmegegyezésnek kellene eldöntenie, hogy a társadalom milyen kedvezményeket visel el. Nem túl szerencsés, ha a közmegegyezési kifejezni hivatott parlamenti döntést szűk. hangos érdekérvényesítésre képes csoportok befolyásolják.

— Az adórendszert bírálók közül nagyon sokan képviselik azt a véleményt, hogy az adórendszer kiindulási alapja, vagyis, hogy a költségvetési kiadásokhoz rendelik hozzá a bevételeket, alapvetően hibás. Sokkal inkább a kiadásokat kellene csökkenteni, illetve a gazdaság élénkítését figyelembe venni az adórendszer kialakításakor. Ón nem így látja?

— Véleményem szerint az alapvető kiindulópont helyes— válaszolta Lukács József miniszteri biztos—. Nem is lehet más kiindulópontja egy adórendszernek, mint hogy a kiadásokhoz bevételeket akar szerezni. Hozzá kell tennem mindehhez, hogy a kiadások zöme a lakosság fogyasztását is szolgálja. Olyan igényekből jönnek össze, mint a nemrég az MSZOSZ által kezdeményezett öt milliárd forintos ..kompenzáció". Ha ezek nem lennének, nem kellene bevétel sem, és adót sem kéne fizetni. A világon mindenhol azért fizetnek adót. hogy közkiadásokat finaszírozzanak belőle. Ha például ingyenes oktatás van. adót kell szedni erre és az ezzel foglalkozó apparátus költségeire is. Ha nincs ilyen, akkor adót sem kell fizetni.

— A pénzügy adókoncepcióját inflációnövelőnek is tartják...

— Nagyobb inflációt gerjeszt, i ha költségvetési hiány, esetleg i adósságnövelés finszírozza a túlköltekezést. A fedezetlen többletvásárlóerő pumpálása a gazdaságba gerjeszti a legveszélyesebb inflációt. Ugyanis az így gerjesztett áremelkedés következményeinek megjelenési helye, időpontja a legkiszámíthatatlanabb. Ez jellemezte az egész 70-es évek és a korai 80- as évek árpolitikáját. Adtak fogyasztói ártámogatást, amit a költségvetési hiány, és a külső eladósodás fedezett. Az áremelkedést ak-I kor ideiglenesen le lehetett fogni. ( hiszen központi ármegállapítás volt. A hatást, az inflációt most

(mindannyian szenvedjük.

— A vállalkozók érdekvédelmi szervezetei szerint nem helyes, hogy azt a kedvezményi, amit az új számviteli törvényben megadnak — vagvis. hogy ők határozhatják meg mekkora amortizációt számolnak el. és hogy mekkora céltartalékot képeznek —. az adótör— Mióta nyilvánosságra kerültek a Pénzügyminisztérium jövő évi adóelképzelései, számtalan bírálat ítélte hibásnak. Végigvihető-e vajon ez az elképzeléscsomag ilyen környezetben a parlamenten? Vane esély arra. hogy azt elfogadják a honatyák? — kérdeztük Lukács Józsefet.

— Nagyon kétélűek ezek a bírálatok — kezdte válaszát a minisz!. téri biztos. — Minden érdekvédelmi szervezet, amelyik hozzászól a gazdaság ügyeihez, azt igényli, hogy az állam maximálisan vonuljon ki a gazdaságból. Ennek ellenére a? adózás terén, amikor ténylegesen felmerül az állami szerep-