Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-23 / 8123. szám

168 Óra, 1991.szept.17 MW Márton András belépője Szép este Jeszenszkyvel Lebet, hogy ismét „káderhiánnyaT küszködik a diplomácia, hiszen - megfelelő profik híján - a New Yorkba küldött likőrgyáros után most ki­váló színész-rendező, színházszervező készülődik egy Csendes-óceán menti metropolisba, a Ma­gyar Köztársaság képviseletében. A Los Ange­­les-i főkonzulnak kiszemelt Márton Andrással Pásztor Magdolna készített még protokollmen­­tes interjút. I- Mártó« András huszonnégy ért van a pályán, 51 éré sikeres rendező, egy éve az angol nyeled Merlin Színház alapító igazgatója. És éppen azon a napon 48 éves, amikor a Külügyminisztérium állo­mányába veszi. A lapok kiszivárogtatták, bogy majd Los Angelesben lenne fökou­­zul, ahol most még főkonzuli tus sincsen. Hogyan, miért gondoltak éppen önre?- A diplomáciának nyilván élő kapcsola­­? ta van a hétköznapi élettel, s a hétköznapi j élethez hozzátartozik a színház is. És azt j gondolom: a diplomáciának alkalmasint könnyebben fülébe jut egy angol nyelvű fő­városi színház létrejötte, létezése, mint, mondjuk, egy vidéki magyar embernek. Valaki tehát bizonyára észrevette erőfeszí­téseimet annak érdekében, hogy ne csak beszéljünk az Európához, a világhoz való I csatlakozásról, hanem kepesek is legyünk I fogadni korunknak azt a kihívását, amelyet ! ez a különös és nagyon ígeretes történelmi : fordulat, amelynek részesei vagyunk, felki­­! nált. Nevezetesen azt, hogy most át lehet I törni jó néhány olyan falat, amely minded­­| dig áttörhetetlennek látszott. Az ember pél­­j dául magánkezdeményezésben megvalósit­­! hatja egyik álmát. Már régen szerettem ! volna, hogy legyen Budapesten angol nyel­­l vü színház, hogy az ide érkező üzletem be- I rek, turisták ne csak azt lássák Magyaror­­j szágból, amit negyven éven át láttak, hogy j a cigány egyre közelebbről,, egyre agresszí- i vebben húzza a nótájukat. így olyan hamis ! kép keletkezett erről az országról, amelytől i - ha semmit sem teszünk ellene - nem tu­­! dunk szabadulni... I- Köztudomású, bogy Márton Andris nemcsak tehetséges színész, jó rendező, baoem jó szervező is, és kitünően beszél angoluL De ettől meg nem biztos, bogy főkonzulnak keli lennie és az sem bizo­nyos, bogy erre alkalmas is...- Kérdés az. hogy mit kíván egy főkon­­' zultól ez a kormányzat. Nyilvánvalóan azt, J amit tőlem elvárhat. Kezdjük azzal, hogy | mit nem várhat el. Például azt, hogy jó bü­rokrata legyek. Vagy hogy gazdasági szá­mításokat és kimutatásokat készítsek kü­lönböző kereskedelmi trendekről. Los An­­, gyesben, szerencsére, meglesz az a profi j diplomatajárda. amely ezt megteszi. ■ - És a politikában? Van-e, amire nemet I mondott, vagy várhatóan nemet kell mon­dania? Hiszen ez mégiscsak politikai megbízás. Egy miniszter kérte föl erre a posztra, aki egy pártnak a tagja...- De nem egy párt kért föl. És a minisz­ter is úgy, mint olyan szabad embert, aki - köztudomásúlag - soha nem tartozott egyik párthoz sem, és ezután sem fog sem­­rnílyen párthoz tartozni. I- Keresett-e és kapott-e garanciákat ar­ra, bogy saját szellemi, politikai függet­lenségét megőrizve, mégis egy párt kor­mányának és külpolitikai elképzeléseinek meg tudjon felelni?- Én egy nemzet érdekeit szeretném és fogom képviselni Los Angelesben, az ott élő, Magyarországról is a legkülönbözőb­ben vélekedő emberek előtt. .Azon a partvi­déken 250 ezres a magyar diaszpóra, és az ottani szórványmagyarság öt-hat, de lehet, hogy akár tízféle politikailag artikulált vé­leményben summázható... Hozzá kell ten­nem: minthogy én az elmúlt rendszernek egyetlen mondatával sem értettem egyet, ennek a kormánynak deklarált céljai töké­letesen boldoggá tesznek. És ezt az örömö­met nem hagyom elrontani holmi belső pártviszályok miatt sem, hiszen a demokrá­ciának éppen az a természete, hogy a maga erejével, tehetségével, erkölcsi tartásával mindenki küzd azért, hogy a véleményét artikulálhassa. H - Hangsúlyt helyezett a deklarált szóra?- Abszolút hangsúllyal mondtam, igen, úgy érzem, ezzel csak azonosulni lehet. Hogy aztán ez hogyan valósul meg és mi­ként fejeződik ki, az kinek-kinek a tehetsé­gén és ambícióján múlik. Az én ambícióm az, hogy erről az országról nagyon kedvező és nagyon valóságos képet fessek. A kedve­ző és a valóságos ebben az esetben szerin­tem megegyezik. Csak örülhetünk ugyanis annak - aminek ezelőtt három évvel olyan borzasztóan örültünk volna ami bekö­vetkezett. Kívánatos, hogy Magyarországot támogassák, szeressék, pozitív képet alkos­sanak róla. Ha viszont én csupán egyetlen párt érdekeit igyekszem képviselni, bizo­nyos, hogy a másik kilencet elidegenítem. I- Hadd térjek vissza korábbi, megvála­szolatlan kérdésemre: kinek a fejében született meg, hogy Márton András fö­­konznJ legyen? Hogyan találtak éppen önre?- Egy hónappal ezelőtt ültem Merlin színházbeli irodámban, vagy nyolc kollé­gám, munkatársam és barátom társaságá­ban, amikor megszólalt a telefon és Je­szenszky Géza felkért erre. I- Akkor beszélt vele először, vagy már korábban is ismerték egymást?- Régi ismerősök vagyunk. Volt egy na­gyon kedves és nagyon fényes szellemű bá­tyám, aki egy kivilágitatlan orosz katonai teherautónak motorkerékpárral nekirohant és meghalt. Ő Gézával igen jó barátságban 'volt, innen ered a mi ismeretségünk. Közel laktunk egymáshoz, családjaink is ismerték egymást. Ezelőtt vagy nyolc évvel Los An­geles mellett tanítottam színészmesterséget, s ezenközben Karinthy Bösendorfeijét ját­szottuk. Géza akkor Santa Barbarában ta­nított, s onnan átjött megnézni ezt a dara­bot. Ez rettentően jólesett és ő is nagyra tartotta az előadást. Volt ott egy szép em­lékű esténk. Üldögéltünk és arról beszél­tünk, hogy lám. az ilyen színházi előadás is milyen élénk és valóságos kapcsolatot tud teremteni két kultúra között. A Merlin Színház ötlete valójában ott és akkor fo­gant meg. I- Most. hogy így felidéztük a régmúltat, annyira meglepő mégsem lehetett a felké­rés...- Olyan nagyon meglepő valóban nem volt. Annál kevésbé, mert úgy gondolom, ha én lennék a külügyminiszter és nekem lenne az a feladatom, hogy kijelöljek egy embert Los Angelesbe főkonzulnak, és tud­nám, hogy valahol van egy Márton And­rás. hát valószínűleg én is efféle döntést hoztam volna.

Next

/
Thumbnails
Contents