Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-23 / 8123. szám
Népszabadság, 1991.szept.17 9-WOLFGANG ROTH A SZOCIÁLDEMOKRÁCIÁRÓL Az egyesítés árát most kell megfizetni Wolfgang Roth, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti frakciójának helyettes vezetője is részt vett a keletközép-európai átmenet kérdéseivel foglalkozó hétvégi, budapesti szociáldemokrata konferencián. A tekintélyes német politikus a Népszabadságnak adott interjújában elmondta véleményét a magyar átalakulásban rejlő veszélyekről is. — Mi volt az SPD részére a legnagyobb tanulság az elmúlt egy évnémet politikai és gazdasági változásaiból? — Először is: Kohl kancellár azzal nyert, hogy fájdalommentes újraegyesítést ígért. Lafontaine pedig azért vesztett. mert megmondta: csak jelentős életszín vonal-csökkenés árán történhet meg ez a történelmi fordulat. Az emberek azonban nagyon akarták •az egyesítést, és ezért nem akarták elhinni, hogy milyen nehézségekkel ikeul majd szembenézniük. Az elmúlt egy évben azután a mindennapi életükben talállk ózhattak. szembe az egyesítés árával. Nőttek az adóik és az infláció, ugyanakkor a keleti tartományokban a hagyományos ipar. munkahelyek 70 százaléka megszűnt. S bár a szolgáltatás, a kereskedelem. az infrastruktúra gyorsan fejlődik, ennek munkahelyteremtő képessége nem egyenlítheti ki a nagyipari leépítéseket. üzembezárásokat. Ma már az emberek tisztán látják, hogy az SPD nem túlozta el a feszültségeket. A közvélemény-kutatások szerint 7—8 százalékkal többen szavaznának most ránk, mint a CDU-ra. Ez egyben azt is bizonyítja. hogy hosszú távon az a párt bírja a választók bizalmát, amelyik őszintén politizál és nyíltan beszél a szociális nehézségekről is. — Milyen veszélygócokat lát a magyar átalakulásban? — Önök nem alkalmaztak sokkterápiát, amire egyebek között az is lehetőséget adott, hogy a korábbi reformkommurvista vezetés megkönnyítette a piacgazdaság megteremtését. Viszont nem számoltak eléggé azzal, hogy a politikai rendszerváltás nem oldja meg egy csapasra a gazdaság strukturális válságát. Ezért éleződhettek ki ennyire a szociális konfliktusok. Oldásukra nekem két javaslatom lenne: pontosabban kellene tisztázni az állam szerepvállalását a szociális, oktatási és egészségügyi szféra válságkezelésénél, míg a termelői szférában a szakszervezetek és a munkaadók megegyezéseit kell erősíteni. Tisztában vagyok azzal, hogy különböző okok miatt ma Magyarországon a szakszervezet; mozgalom rendkívül megosztott. s ez nehezíti az érdemi érdekegyeztetést, de az üzemi szintű munkavállalói érdekvédelmet is. Látok problémát abban, hogy a szakszervezetek óhatatlanul is deffenzív politikát folytatnak: harcba szállnak az elavult munkahelyekért, s ezzel megnehezítik a piacgazdaság kialakulását. A korszerű _ szociáldemokrata mozgalomnak fel kell ismernie, hogy nem a piacgazdaság ellen, hanem a szociális piacgazdaságért kell küzdenie: a szociális biztonságért, a korszerű társadalombiztosításért, az állam, a munkaadók és a szakszervezetek há'mas anyagi garanciavállalásával történő képzésért, átképzésért. Ezt csak a jól szervezett, hatékony, nagy befolyással bíró szakszervezetek révén érheti el. — Mi a véleménye a magyar privatizációs gyakorlatról? — Nem attól a külföld: tökétől kell. félni, amely hosszú távon akar itt berendezkedni és a piacok mellett új munkahelyeket is teremteni Viszont a gyors bevételszerzés reményében nem szabad állami kontroll nélkül olcsón túladni a vállalatokon. £n a menedzserek és a befektetők által kezdeményezett privatizáció hite vagyok, de úgy gondolom, hegy az állami kontrollt a mostani rohamos tulajdonváltás folyamatából nem szabad kiiktatni. — A kelet-európai régióban tapasztalható nacionalista hullám, a belháborúk. a viszályok nem fogják-e elrettenteni az előre gondolkodó, komoly külföldi tokét? — A nacionalizmust anakronizmusnak tartom. Mind politikai. mind gazdaság: szempontból. hiszem, az integrációé a jövő. A tőke ma ugyan várakozó állásponton van. de alapvetően bízik a tárgyalás .megoldásokban, és abban, híg' a kelet-európai régió — kölcsönös előnyök mentén — fokozatosan felzárkóztatható. E tekintetben Magyarország esélyei kifejezetten jók. Bossányi Katalin