Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-20 / 8122. szám
Pesti Hírlap, 1991.szept.17. 2-0 retném, hogy azok lennének a birtokosai, tulajdonosai, lakói, *kik megszenvedték. És ők foglalnák el mindenütt a helyüket. Gondolom, f Magyar Televízióban ia vannak, olyanok, akik úgy gondozók, hogy akkor európaiak, hogyha nem magyarok, én pedig, maga is az előbb említette, úgy gondolom, hogy akkor vagyunk vagy leszünk, illetve akkor vagyunk európaiak, ha legelőször is magyarok vagyunk. — De ha valaki ma ezt mondja, rögtön a fejéhez vágják, hogy nacionalista és magyarkodik. — Hát vágják. Vágja az én fejemhez valaki KJ KELL MÁSZNI . AZ ISZAPBÓL — S mit válaszolna erre?... — Azt válaszolnám, hogy mi kivetnivaló van abban, hogy ebben az országban, amit úgy hívnak, hogy Magyarország, azokról a gondokról, problémákról beszélek, amelyek ennek az országnak lakóit.érintik, akik magyarok. Ha egy ilyen kérdést föltenne egy franciának, nem is értené. Mi az, hogy ha azt mondja, hogy francia ipar, vagy francia zászló, vagy francia szellem, akkor azt mondják rá, hogy ő nacionalista9 1 Ilyen nincs. Sehol a világon ninqs ' ilyen. Azért sok mindenen csodálkozom persze, mert azon is csodálkozom, hogy például reggel folébredek és kinyitom a rádiót, hogy halljak valami hírt a világról, és akkor mondják a hírek után a kora reggeli lapszemlét. És várom, már fölkészülök a bunkókra, amit a fejemre kapok a lapszemléken keresztül, mert és ezt nemcsak én kapom, hanem az egész nép, hogy ez egy olyan ország, amelynek rossz a kormánya, ez egy olyan ország... és nem sorolom tovább. Ez hogyan lehetséges, amikor egy országot össze kéne fogni, meg figyelni kellene a külföld megítélésére. Mindenkinek illenék tudni, hogy hol él, meg mit vállal, meg mit kell fölvállalni, meg mit kell tenni- : — Mit kell most fölvállalni és mit kell tenni? — Ezt a kicsi országot, ami nem olyan nagy, kihúzni abból a kátyúból, amibe negyven éven keresztül belenyomták. Készítettem én egyszer Páskándi Gézával egy filmet, a Holnap lesz fácán címmel, és abban volt egy jelenet. Öregek ültek az iszapban, ...de ténylegesen iszapban, és egy fiatal lány hozta nekik a söröket. A lány csinos is volt, szép is, sör is volt, ők meg ültek, és megfogalmazták, hogy jó így együtt. Nahát, idáig ez volt, hogy jó így együtt. Hát nem jó. Nem volt jó, nem is jó, úgyhogy ki kell mászni az iszapból. — A magyar filmművészetben volt a „nagy triász” Kása Ferenc, Csoóri Sándor, Sára Sándor. Kása most a Szocialista Párt elnökségi tagja, Csoóri Sándor ugyan egy kicsit háttérbe vonult, de azért a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja. És ön mit csinál ? — Filmeket. — Csak? — Hát nem elég? Annyi filmet készítettem az elmúlt tíz év alatt meg az elmúlt években is, hogy az is egész embert kíván. Én nap mint nap politizálok minden egyes kockával, amit fölveszek, vagy egymás mögé ragasztok, amiről szólok, amivel foglalkozom, az mind politika.
