Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-20 / 8122. szám
Pesti Hírlap, 1991.szept.17. 1} A magyar sajtónak ez a megtisztítása elkerülhetetlen a demokratikus rendszerváltás végrehajtásához. Ezt követően a rádió és a televízió vezetését — elnökök, alelnökök, stb — politikailag úgy kell kiegyensúlyozni, hogy abban a különböző irányzatok arányosan szerepeljenek és a kormány gondoskodjon a szakmai szempontok érvényesítéséről. a szakemberek dominanciájáról. Ez a megoldás természetes módon együtt jár bizonyos belső feszültségekkel, naivitás azonban azt hinni, hogy a jelen körülmények között ezektől a feszültségektől megszabadulhatunk. Erre semmi kilátás, de talán nem is szükséges a feszültségek megszüntetése, elég, ha kiegyenlítjük azokat, és gondoskodunk a szakmai szempontok érvényesítéséről. A gyakorlati teendők nyelvére fordítva a szót nem marad tehát más megoldás, mint elvetve a csak látszólag demokratikus be nem avatkozás elvét, ami a gyakorlatban eddig egy teljesen képtelen és antidemokratkus eredményre vezetett, meg kell valósítani a rádió és a tv semlegességét és pártatlanságát, ráhagyva a politikai sokarcúságot az^írott sajtóra. A semleges, objektív, szakszerű és arányos televíziós és rádiós tájékoztatás technikáit és szabályait a fejlett demokráciákban már kidolgozták és eredményesen alkalmazzák. Mindezek átvétele újságírói szakmai feladat, az ellenőrzés azonban már politika a javából, így azt nem szakemberekre, hanem politikusokra kell bízni. Létre kell tehát hozni egy olyan társadalmi ellenőrző bizottságot, amelyben képviselve vannak a fontosabb hazai szellemi-politikai irányzatok, és ‘ megfelelő arányban ott ülnek a kormány képviselői is, akiknek a kiegyenlítés, a kompromisszumkeresés a hivatalból kötelező feladata. POLITIKA! CÍMKÉZÉS Nem vagyok olyan naiv, hogy azt higgyem: bármilyen körültekintő szabályozás biztosíthatná a rádió és tele víz iómüsorok teljes objektivitását, a politikai elfogultságoktól való mentesitését. Ezért meg kell valósítani a politikai címkézés rendszerét rrunden olyan esetre, ahol politikai állásfoglalásokra kerül sor a nézőnek, hallgatónak tudatában kell lennie annak, hogy kinek a véleményét ismertetik vele és milyen politikai alapállásból. így elejét lehet venni annak, hogy politikailag elkötelezett állásfoglalások az objektivitás köntösébe burkolózzanak. A tájékoztatás objektivitását, a megtévesztés tilalmát teljes informatikai mélységgel kell megvalósítani; a hírek tendenciózus válogatása, csoportosítása, az ismertetett témák aránya, a napi programban való elhelyezése ön- • magában,!? lehet információérté- 1 kű és így a befolyásolás eszközévé ' válhat. Az objektív, szakszerű és arányos tájékoztatás feladatát tehát nagy szakmai felkészültseggel és tiszta szándékkal kell kezelni, máskülönben a feladat megoldhatatlan, a célok kijátszhatók. Összefoglalva a fentieket megállapítjuk tehát, hogy korunkban a sajtó, a tömegtájékoztatás rendkívüli fontosságúvá vált és az ideológiák, politikai törekvések és érdekek érvényesítésének legfontosabb eszközeként működik. Az információs médiumoknak, különösen pedig a rádiónak és a televíziónak ez a szerepe csak akkor van összhangban a demokrácia követelményeivel, technika fejlettsége és a vonatkozó törvényi szabályozás lehetővé teszi valamennyi ideológiai-politikai irányzat súlyának megfelelő, szabad megnyilatkozását és ezáltal biztosítva van az állampolgárok sokoldalú és arányos tájékoztatása. Ha a felsorolt feltételek bármelyikének a hiánya miatt a sajtó egyoldalúvá válik, ha egyetlen irányzat vagy érdekcsoport a többiek rovására rátelepedhet az információs médiumokra, ezt a helyzetet antidemokratikusnak, a társadalomra nézve súlyosan veszélyesnek kell tekinteni, és azonnali beavatkozás válik szükségessé az abnormális helyzet felszámolására. Hazánkban sajnos ilyen helyzet állott elő, ezért a demokratikus játékszabályok érvényesítése érdekében parlamenti beavatkozásra van szükség. A Parlamentnek megfelelő sajtótörvényt kell alkotnia, amelyik gondoskodik a korábban definiált demokratikus kritériumoknak, mint elsőszámú társadalmi közérdeknek a védelméről is. és megtiltja azt, hogy a sajtó visszaélve sajátos lehetőségeivel, a demokratikus jogi és politikai normák ellenében tevékenykedjék. El kell érni, hogy a magyar írott és elektronikus s^jtó a demokráciát sértő hatalomból a társadalom szolgálójává váljék, amely nélkülözhetetlenül fontos tájékoztató, informáló tevékenységét alárendeli a legfontosabb közérdeknek — az állampolgárok szabad, mampulációmentes politizálásának.
