Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-19 / 8121. szám
Népszabadság, 1991.szept.14 250 EZER FELETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A kormány szavatolja a munkanélküli-járadékot A munkanélküliek száma augusztus végére túllépte s 150 evet — adta tudtul a legfrissebb adatokat Schamschula György munkaügyi államtitkár a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Így év végére a munkanélküliek járadékának forrásául szolgáló Szolidaritási Alap várható hiánya eléri az ötmllliárd forintot. A kormány csütörtöki ülésén kötelezettséget vállalt arra, hogy a foglalkoztatási törvény értelmében járó ellátást minden arra jogosult megkapja. Ennek fedezetéül a Foglalkoztatási Alapból átcsoportosítanak 1,5 milliárd forintot a Szolidaritási Alapba, a további hiányzó részt pedig a költségvetésből pótolják. A jövőre előrejelzett, minimálisan 450—500 ezer munkanélküli járadékára — eddigi számítások szerint — mintegy ötvenmilliárd forintra lesz szükség. — Ez az összeg nagyságrendjében megegyezik az ország honvédelmi kiadásaival — jegyezte meg az államtitkár. Ennek finanszírozását a költségvetés nem tudja vállalni. A Szolidaritási Alapot tehát önfinanszírozóvá kell tenni, amelynek egyik feltétele a foglalkoztatási törvény módosítása. A munkaügyi tárca készülő tervezete szerint a munkaadók és a munkavállalók i jelenlegi hozzájárulását a háromszorosára — hat százalékra — kellene emelni. Ezzel egy időben tervezik a járadékra való jogosultság időtartamának leszállítását másfél évre (ez jelenleg két év), és a járadék maximális összegének csökkentését is. A tervezet feltehetően még ebben a hónapban az Érdekegyeztető Tanács elé kerül. A kiadások csökkentését remélik attól, hogy szigorítják a járadékosok ellenőrzését. A jogszabályi kereteket ehhez is most dolgozzák ki. Kérdésekre válaszolva az államtitkár elmondta, hogy a készülő vagyonpolitikai irányelvek szerint a privatizációs bevételek 15—20 százalékát fordítják majd munkahely teremtésére, amennyiben ezt a parlament is elfogadja. A kormány tárgyalta a közlekedési tárca közúti fejlesztési programját. A program céljaival — mint László Balázs kormányszóvivő elmondta — a kormány egyetértett, ám a megvalósíthatóságról már élesebb volt a vita. A program részleteiről Kálnoki Kis Sándor, a tárca helyettes államtitkára számolt be. Terveik szerint a következő tíz évben megépülne 500 kilométernyi autópálya, 100 kilométernyi autóút. Ez mintegy 400 települést mentesítene az áthaladó forgalomtól, 60 nagy forgalmú csomópontnál pedig csökkentené a balesetek kockázatát. 1850 kilométer mellékút, 90 vasúti-közúti szintbeli kereszteződés megszüntetését, 440 híd építését, illetve felújítását, valamint 4600 kilométernyi bicikliút építését tervezik még. Mindezek összköltsége 1990-es árakon 250 milliárd forint. így lenne elérhető az, hogy az úthálózat megfeleljen a tavalyi (!) forgalomnak, vagyis' a lemaradás a nemzetközi átlagtól tíz évre csökkenjen. Szólt a Győr és Hegyeshalom közötti autópálya-építés tervezett koncesszióba adásáról. Az úgynevezett prekalifikációs tenderre meghirdették a pályázatot, és elküldték több mint száz banknak és konzorciumnak is. amelyek már korábban érdeklődtek. Á részletes tenderkiírás már szükkörü lesz. A pályázat részben piackutatás jellegű is, aminek alapján felmérhető, hogy valóban van-e külföldi érdeklődés a koncessziós autópálya-építés iránt. Kedvező eredmény esetén további tenderek kiírását tervezik, az M3-as és M7-es autópályák kiépítésére. Első olvasatban tárgyalta a kormány a privatizációs és a vagyonpolitikai irányelveket Eldőlni látszik az a vita, hogy az Állami Vagyonügynökség jogköre mire, és milyen formában terjedjen ki. Az irányelvek szerint ugyanis az AVU tulajdonosi funkciója megszűnik — erre létrejön egy másik szervezet — és marad az ügynöki feladat, tehát az állami vagyon értékesítése. A tervezetben szerepel az is, hogy jövő év végéig minden áilami vállalatnak társasággá kell átalakulni. Amelyik cégné’ e/. nem történne meg. azt államigazgatási felügyelet alá veszik. László Balázs beszámolt még arról, hogy a kormányülésen tárgyalták az ENSZ közgyűlésére utazó delegáció összetételét és a hangsúlyos kérdéseket. A közgyűlésen pár napig részt vesz majd és hozzászól Antall József miniszterelnök is. A küldöttséget egyébként Jeszenszky Géza külügyminiszter vezeti. A kormány rendeletet hozott a Magyar Közvélemény-kutató Intézet december 15-i megszüntetéséről. Egyúttal elhatározták, hogy az itt felhalmozódott szellemi töke „átmentésére' az Akadémia égisze alatt egy kutatócsoport megszervezését kezdeményezik. Működéséhez biztosítják az anyagi feltételeket. Mint már tegnapi számunkban megírtuk, a kormány döntött egy úgynevezett exportgarancia-részvénytársaság létrehozataláról, valamint arról, hogy a szőlő- és bortermelési válság áthidalására az agrárintervenciós alapot 800 millió forinttal egészítsék ki. H. Sz.
