Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-18 / 8120. szám

Beszélő, 1991. szept.7. a korábban már alaposan megnyirbált em­beri méltóságuk maradék morzsáit is elve­szítik. Ráadásul, hogy hitelesebben hangoz­zék múltjuk megtagadása, sokan most újabb hamis ideológiai fogadkozásokba kezdenek. Nem elégszenek meg párttagsá­guk indokának utólagos átminősítésével, hanem görcsös erőfeszítéseket tesznek tit­kos vallásos múltjuk feltárására is. (Az egyik volt munkásór pályázóról például ki­derült, hogy apja presbiter volt, ő maga is templomban esküdött, sót gyerekeit is meg­kereszteltette utókban.) Eöben a mai elvárá­sokra kacsintgató ideológiai hadakozásban a szakmai szempontok megint jelentőségü­ket vesztik. Az iskolavezetői programot ugyan minden pályázó gondosan elkészíti, de ennek ugyanúgy nincs jóformán semmi jelentősége, mint ahogy I98ó-ban sem volt. Jelöltek és győztesek Országos adatok még nem állnak rendel­kezésünkre, de a budapesti adatokból már látszik, hogy az idén sem tolongtak a pályá­zók. Elsősorban azért, mert a tanítás; hiva­tásuknak tekintő pedagógusok továbbra sem kívánkoznak az igazgatói székbe, hi­szen jól tudják: az igazgató munkaidejének legfeljebb 20 százaléka pedagógusi munka, a többi adminisztráció, szervezés és mene­dzselés. Ráadásul mindez: olvar. feltételek mellett kel! produkálni, amikor az oktatás irányítása és finanszírozása egyaránt a leg­teljesebb mértékben bizonytalan. Nem csoda, hogy a fővárosban meghirde­tett 26 igazgatói állásra mindössze 46 pályá­zat érkezett. Egy igazgatói helyre tehát átla­gosan 1,7 fő pályázott. A 46 pályázatból 19- et nyújtott be a „hivatalban lévő" igazgató (47 százalék). A 27 új pályázóból pedig 15 volt a tantestület tagja (56 százalék). A külső pályázókkal szemben a tantestületek épp­sok rostáján. A legsúlyosabb választás konfliktus azokban az iskolákban van, ano korábban is konfliktus volt a testületet, be­lül az iskolavezetés és a testület (vagy leg­alábbis annak egy’ része) között. 1986-bar. a tantestületek többsége langyos állóvíz be­nyomását keltette: az igazgatók és famu:u­­saik uralták az iskolákat, a hatalmon és kec vezménveken kívül rekedtek rezignálta - tűrtek A makacsul ellenzéki pedagógusa.­­maroknyi csoportja pedig iskoláról iskolán vándorolt. Most viszont szinte minden tan­testületben látványosak az ellentétek. A vá­lasztóvíz többnyire a régi iskolavezetésbe: való \iszony. Az ellenzék hangos és elszánt nynltak a konfliktusok. Az ellenzék csopor­tok többnyire a PDSZ köré szerveződnek Általában kisebbségben vannak, és meg szerveződésük óta nem is növekedett a nép­szerűségük. Többnyire csak ahhoz var. ere jük, hogy megbuktassák a hivatalos jelölte­ket, de ahhoz már nincs, hogy saját jelöl:«, iknek népszerűséget szerezzenek, és c'.to­­gadtassák őke; a többiekkel. A tantestületei régi, kommunista vezető: és kegvelticil (akik általában a testület idősebb tagia! többnyire a régi pedagógus-szakszervct-ct­­be tömörülnek, ott próbálják érvenvr<. ’un­tatni érdekeiket. így a tantestületekben - legalábbis a konfliktusokkal bővel ked Surer - a régi szakszervezetek is soha nem tapasz­talt jelentőséghez jutottak. Aictív és bizonytalan önkormányzatok Az 19S6-OS választások ideién a választás bizottságokat a tanács, ha nem is jelölte, de vag>' javaslatot tett a tagjaikra, vagy sugall­ta, milyen összetételű bizottságot látna szí­vesen. Most a bizottságok összeállításáho: az önkormányzatnak nincs semmi köze A bizottságok összetétele általában létező ér­dekcsoportoknak fele! meg. (Pl. a rég: es a: új szakszervezet képviselői vagv az alsó é­­felső tagozat képviselői stb.) l9S6-bar. a vá­oly bizalmatlanok, mint 1986-ban voltak. Ha egy külső pályázó egy belsővel áll szem­ben, a belsőnek van nagyobb esélye, még ha kompromittálódott káder is az illető. Minél inkább káder volt a régi igazgató, annál több a konfliktus utódja megválasztá­sa körül. Ha viszont a rég, igazgató apoliö­­kus szakember volt, nincs felbolydulás, a választás csöndben zajlik, s a régi igazgató mandátumának meghosszabbítása szinte bizonyosra vehető. Megfigyelhető, hogy a volt káder igazgatók közül legelőször ép­pen a jobbakat, a nagyobb formátumú sze­mélyiségeket buktatiás meg, akik káderként jó menedzserek voltak, és jó iskolákat csi­náltak. Róluk tudtak többet, az ó pályafutá­suk volt a látványosabb. A jellegtelen, a mindenféle hatalomhoz alkalmazkodó, ad­minisztrátor igazgatóknak nagyobb az esé­lyük, hogy átjussanak a mostani választá-

Next

/
Thumbnails
Contents