Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-18 / 8120. szám

Ez az üzletmenetbe való beleszólástól a hitel felmondásáig sok mindent tartalmazhat, beleértve a vállalkozók mobilizálható vagyontárgyainak fedezetként való terhelését is. A fedezetnyújtás a vállalkozónak is érdeke, mert a fedezet értékének arányában a hitelkamatba épített kockázati felár mérsékelhető.

Iam»r»t»lm szerint a kisvállalat! hitelkamat külföldön kisebb az általános pénzpiaci kamatlábnál.

>• Ez sok esetben igaz a preferenciákat tükröző kondíciókat tekintve. Preferenciák nélkül azonban a kisvállalkozói kamatok — a kockázati tényezők és a kisebb összegekre eső általános költségek miatt — magasabbak a nagyvállalati kamatoknál. Ez a probléma a szakmában kis- és középvállalati kamatdiszkriminációként ismert.

Külföldön azok, akik a finanszírozásban érdekeltek, tehát a vállalkozói szféra, maga is kiépíti a bankhálózatát. Például ilyen tradíciókra támaszkodik Franciaországban a Bankque Populaire vagy Németországban a Volks Bank, az Egyesült Államokban pedig a Credit Union-rendszer. Magyarországon a Takarékszövetkezet és a Takarékszövetkezeti Bank is ilyen típusú pénzintézet. A gazdaságilag fejlett országokban a szövetkezeti bankok 15—20 százalékban részesednek a hitelpiacból. Nálunk a két említett pénzintézet részesedése 6—7 százalék.

A kisiparos és a kiskereskedő réteg, valamint a lakosság helyi kezdeményezésére alapozva szövetkezeti formában szélesíteni kellene és lehetne a vállalkozói szférát finanszírozó pénzintézeti rendszert. Azért is javasolom a szövetkezeti formát, mert a pénzintézeti törvény szerint az alapítói tőkekövetelmény itt a legkisebb. Ezen kívül: minőségi különbség van aközött, hogy valaki csak adós—hitelezői viszonyban van-e egy pénzintézettel vagy hogy tulajdoni részesedése is van. így közvetlen érdeke, hogy a forrásokat a magánvállalkozói szférába helyezzék ki.

Ugyanakkor ilyen intézményeknél egyetlen tulajdonos sem részesedik e hiteláramlás befolyásolására alkalmas részesedéssel. Vajon • kárpótlási (agyak nam szolgálhatják az llyan jellegű pénzlrrtéze- I tak vagy befektetési alapok magié-1 remtásét?

>• Elvileg lehetséges, sőt az

összkereslet szabályozása és a forrásallokáció szempontjából talán ez lenne a legjobb megoldás, de ennek a jogi feltételeit még nem dolgozták ki. A magánszektor finanszírozása előtt tornyosuló s a kiváltképpen nagy kockázatokból fakadó gazdasági akadályokat garancia-alapok létesítésével mérséklik. Ennek klasszikus formája a francia Banque Populaire-hez kapcsolódó kölcsönös Jcezességi rendszer (Sociétés de Caution Mutuelle).

A garanciális alapok a speciá- I lis hitelbírálati módszerekhez kapcsolódnak. Ugyanis a pénzintézetek általában a menedzsmentet és a vállalkozás piaci lehetőségeit minősítik. Kisvállalkozás esetében azonban, különösen kezdő vállalkozónál, ez aligha járható út, A jövőbeni piaci lehetőségek megítélését a jelenlegi viszonyok között a gazdasági visszaesés és a piacproblémák teszik bizonytalanná. Ilyen körülmények között csak egy sokrétű, különböző változatokban működő — az egyéni hitelképességet egy csoport felelősségével és pénzügyi erejével támogató — garanciaalap-rendszer teremthet hidat a pénzintézetek és a vállalkozók között. A garanciaalapok fő forrásai lehetnek: az állami költségvetés és a magánszféra. Az állam még a legpiacibb gazdaságokban is forrásokat juttat a kezdő vállalkozók számára. A vállalkozók szervezeteinek is hozzá kell járulniuk ilyen alapok megteremtéséhez. Több külföldi ország is ajánlott támogatást a magyar vállalkozói szféra számára. Ezeket a szétaprózott pénzeket a legcélszerűbb garanciaalapokba összpontosítani. Egyébként egy jól működő garanciaalap nem merül ki, sőt hozamaiból még növekedhet is.

Ha jól érttm, ón allanzl azt, hogy •gyatien „univerzális" garanciaalap működjék az orazégban.

>- Jól érti, mert ez előbb-utóbb szükségszerűen bürokratizálódik. El tudom képzelni, hogy a már említeti alap mellett például a kereskedelmi bankok vagy a takarékszövetkezetek is létrehozzák a maguk garanciális alapjaikat, melyeket egyébként az adórendszer méltányosan kezelne.

A nyugati piacgazdaságokban működő garanciaalapok és kezességi társaságok általában szakmánként szerveződnek, vagy a szakmai szervezetekkel szorosan együttműködnek. A bankár számára ugyanis fontos lehet, hogy a pénzügyi garancia mellett ezek az intézmények minősítsék a hitelezőt szakmai és emberi szemnontból is.

A magánszektor finanszíroz - sának gazdag intézményrendszerében fontos szerepet töltenek e: a kockázatitőke-társaságok. Magyarországon ennek a csírái voltak a szakosított pénzintézetek, de sajnos, idővel ez az üzletág háttérbe szorult. Ma a szakosított

bankok is elsősorban általános kereskedelmi banki tevékenységet folytatnak.

Magyarországon megjelentek a külföldi vállalkozói tőkealapok, kockázatitőke-társaságok. Ezek természetesen nem a teljesen kezdő, hanem általában a már növekedési szakaszba lépett ' vállalkozásokba fektetnek be.

Például ilyen az Euro Venture, amely a Külkereskedelmi Bankkal most hoz létre közös vállalkozást. Ha a konjunkturális helyzet kedvezőre fordul, bizonyára számos külföldi vállalkozóitőke-alap jönne Magyarországra és ez nagy lendületet adhatna a magánszektor fejlődésének.

Ezak az alapok azonban a tőkenyereaég növekedésére apakulálnek, tahit nam várható al tőlük, hogy a szerény »zakmal vagy üzlatl háttérrel Induló klealny magánvállalkozások ezreinek pénzügyi támogatást adjanak.

► Ez a magyarázata annak, hogy külföldön állami szervek — így például az Egyesült Államokban a Kisvállalkozási Hivatal — miért hoz létre kockázatitőke-alapokat. Fontos azonban megjegyezni: az állami pénz a kezdő vállalkozók finanszírozásában is magán (banki) pénzzel párosul. Nálunk talán a Start-hitelt lehet a kezdőtőke finanszírozás valamilyen formájának tekinteni.

A magánvállalkozások különböző életciklusaiban különböző mértékűek és jellegűek a kockázatok. Ezért a bank- és pénzintézeti rendszernek, a különböző befektetési alapoknak is ennek megfelelően kell majd tagolódniuk Egy ilyen tagolt rendszer kiépülése a tőkepiac fejlettségének a függvénye. Az intézményi befektetők megjelenésével és erősödésével nem hanyagolhatók el a jogi szabályozás által számukra teremtett lehetőségek és a korlátok sem. Például a befektetések szabályozásában a túlzott szigor teljesen kizárhatja, hogy ezen intézmények portfoliójába kezdőtőkebefektetés kerüljön.