Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-18 / 8120. szám

Heti Kis Újság,

1991. szept. 6.

Iá* »órán a tulajdonnal nem rendelkezi téesztagokat és -alkalmazottakat?- A jogalkotó gondolt arra, hogy • szövetkezetek ne kerüljenek életképtelen helyzetbe azáltal, hogy a kárpótlásra ki kell jelölniök a földjük egy részét. Még mielőtt er a földkijelölés ténylegesen megtörténne, el kell különíteni egy úgynevezett földalapot. Ennek a földalapnak a számítása során szövetkezeti tagonként harminc aranykorona, Szövetkezeti alkalmazottanként pedig húsz aranykorona értékű földet kell kijelölni. Ez az értéknek megfelelő mennyiségű föld a szövetkezetnek a minimális lehetőséget biztosítja arra, hogy be tudja tölteni a gazdasági feladatát. Természetesen a szövetkezet nincs elzárva attól, hogy haszonbérbe vegyen földet, művelje azt és ezáltal is bevételhez jusson. Illetve a szövetkezet kárpótlási jegyet kap majd az árverésen vételre kijelölt, és az árverésen a vételjog gyakorlásával megszerzett földek ellenében, s ezeket a kárpótlási jegyeket a szövetkezet az állami vagyon privatizálása során felhasználhatja.- A kárpótlási jegy, amelyhez a termelőszövetkezet juthat, a tulajdonába kerül, és ahhál például az élelmiszer-gazdaságban privatizálhat?- Igen. Egy nagyon kis kivétel azonban létezik. Az állami tulajdonú földek, ha A stóvétkézet használatában vannak és árverésre kerülnek, akkor az ezek ellenértékéként befolyó kárpótlást a szövetkezetnek be kell szolgáltatni a kárrendezési hivatalhoz. Az egyéb földek után kapott kárpótlási jegyét viszont, mint birtokos, szabadon felhasználhatja. Olyan elősegítő szabály van a törvényben, hogy az élelmiszer-ipari vállalatok privatizációjánál, a szövetkezetek részére, az Állami Vagyonügynökség köteles legalább húsz százalék értékben kijelölni vagyonrészt, amelyet csak kárpótlási jegy ellenében és csak szövetkezet szerezhet meg.- Kérem, beszéljünk az utalványról!- Ez bizonyos fajta vállalkozói támogatás, amely arra szolgál, hogy ha a kárpótlásra jogosult kevesebbet kap, mint amennyi az őt ért kár tényleges mértéke, ilyenkor a kettő közötti különbözeiét, összesen egymillió forint értékig, az állam a károsult részére biztosítja, úgynevezett utalvány formájában. Kétszázezer forintig viszont teljes a kárpótlás, az ilyen személy tehát nem kérhet utalványt.- Kétszázezer forinttól egymillió forintig viszont utalvány illeti meg.- Ha például valakit ötszázezer forint értékű kár ért, akkor a jogszabály úgy rendelkezik, hogy ez a személy háromszáztízezer forint értékű kárpótlási jegyre jogosult. Amennyiben vállalja s később részletezendő feltételek teljesítését, kérheti, hogy utalványt állítson ki részére a kárrendezési hivatal az ötszázezer és a háromszáztízezer forint közötti különbözetre.- Mire használható ez az utalvány?- Csak termőföldvásárlásra. Amellett az illetőnek vállalnia kell, hogy ba az árveréskor ezt az utalványt használja, akkor az árverést követő harminc napon belül bejelentkezik mezőgazdasági vállalkozóként, és öt évig mezőgazdasági vállalkozó is lesz. Am ha az adóhatóság megállapítja, hogy mégsem lett mezőgazdasági vállalkozó, illetve annak be sem jelentkezik, akkor abban a pillanatban ez az utalvány átalakul egy lejárt hitellé, húsz százalék kamattal, s az illetőnek ezt vissza kell fizetnie. F.gvébként az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre mindaddig, amíg az öl év le nem jár. Addig tehát ezt az ingatlant eladni nem lehet, hacsak nem fizetik ki a támogatást.

Aki úgy gondolja, hogy vállalkozó kíván majd lenni, nem most, hanem két-három év múlva, amíg ezek az árverések folynak, kérje tőlünk az utalvány kiállítását. Aki ezt az igényét három hónapon belül nem jelenti be, később már nem teheti meg. Az utalványt nem kell felhasználni, így semmiféle érdeksérelemmel nem jár az, igénylő részére, ba két év elteltével úgy gondolja, hogy mégsem lesz vállalkozó, akkor nem használja fel az utalványt. Minden jogi korlátozó intézkedés csak az utalványfelhasználáshoz kapcsolódik, nevezetesen, az árveréstől számított harminc napon bellii kell a bejelentkezést megtenni. 11 n valaki nem vesz részt az árverésen, vngy részt vesz, de nem használja fel az utalványát, nincs ilyen bejelentési kötelezettsége.- A vidéket járva, a kárpótlási törvényről beszélve, a legnagyobb vitát, ellenkezést a licitálás váltotta ki. Azt mondják a parasztentherek, ha a kárpótlási törvényt alapul véve egy aranykorona ezer forintot ér, akkor a licitáláskor megáUapilolt aranykoronánként! háromezer forintos érték megrövidíti őket. Egyébként is idegenkednek az emberek a licitálástól.- Ez a két szó, hogy árverés és licit, sokkal nagyobb riadalmat kelt az emberekben, mint a jégeső és a peronoszpóra.- Azt mondják, hogy idejön majd valaki idegen, elviszi a földemet. És egyáltalán, ha én licitálok, milyen jogon formálhatok igényt a más földjére?- Ez nem olyan árverés, amikor valaki elveszti a tulajdonét, ezen az árverésen tulajdont lehet szerezni. A kikiáltási ár, az a sokak által szidott, aranykoronánként! háromezer forint, csupán egy induló összeg. Ha ezen az áron nincs jelentkező, akkor százforintonként lefelé indul a licit, egészen ötszáz forintos aranykorona-értékig. Ez alatt viszont a föld nem kelhet el.

Korántsem igaz tehát az az állítás, hogy ezerforintos aranykorona-értékben elvették, most pedig aranykoronánként háromezer forintos értékben akarják visszaadni a földet. Kisebb községekben nyilvánvalóan nem fognak az emberek a licit alkalmával versengeni egy-