Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-18 / 8120. szám

1991.szept.7.

H V G,

rim - elsősorban a rendszerváltás ai oka. amelv feleslegessé tette, hogs az államháztartási törvénybe kelljen bújtatni olvasmii. amit az alkotmányban vagy például az önkormányzati törvényben lehet szabálvozni.

Máig jogosnak tűnik úszom a reformkommunistáknak az a korábbi aggálva. hogs a bevételek - az adók - reformját nem követi a kiadásoké. A magát Kossuth óta az első felelős pénzűgvuumsztemek tartó Kupa MiháJv bicskája is egyelőre beletön a népszerűtlen, az állami finanszírozás terjedelmét szűkítő próbálkozásokba. épp úgy, mint elődeinek: Medgyessy Péter, Villányi Miklós. Békési László (nem felelős) pénzúgsminisztereknek. így azután az 1992. ési költségvetési tervkészítés is a szokásos mederben fohik: a deficit előre megadott sarokszámaihoz igazítják a bevételeket és kiadásokat. A nemzetközi fizetési mérleg hiámát állítólag az idei évre kalkulált 1,5 milliárd dollárral szemben 1992-re 500 millió dollárra tervezik, a költségvetési

deficit pedig az 1991-re előirártvzott 78 milliárd forintnál kisebb, legfeljebb 70 milliárd forint lehet.

Bár az idén először törvénv kötelezi a kormánvt arra, hogs a jövő éri költségvetési iránvelveket augusztus 31-éig nyújtsa be a képviselőháznak, a minisztereknek múlt heti ülésükön sem sikerült olyan kompromisszumra jumiuk. amivel kiállhatnának a nrilvánosság elé. Minden jel arra mutat, hogs az államháztartást reformáló Kupa MiháJv kézmelen íesz 1992-re a2 1991. érihez hasonló szerkezetű költségvetést a képviselőház elé terjeszteni. holott decemberi kinevezésekor még azt mondta: „ha egv év múlva pénzügyminiszter leszek, márpedig az leszek, még égj ilyen költségvetés - mármint amilyen az í 991. évi - nem kerül a parlament elé’ (HVG 1991. január 5.).

A pénzügyminiszter munkatársai viszont valószínűleg már előre sejtették, hogv az 1992-es sem lesz reform-költségvetés, s ezért ragaszkodtak az államháztartási törvénytervezetben ahhoz, hogy a mindenkori éves költségy etési törvény rendelkezzen: milyen mértékben finanszírozhatja az MNB a költségvetési hiányt. Az MNB-ről szóló törvényben azért 1992-ben arra köteleznék a távlati törekvésekkel ellentétesen a központi bankot, hogy' még korlátlanul finanszírozza az államkassza hiányát. A következő három évben viszont a központi költségvetésnek nyújtott hitelek állományának növekedése az év egyetlen napján sem haladhatja meg a központi költségvetés adott évi tervezett bevételeinek 5. 4. illetve 3 százalékát. ,

„A monetáris politika önállóságának alapvető indoka azonban épp az. hogy miközben a kormány, de még a parlamenti képviselők is a közvélemény nyomása alatt abban érdekeltek, hogy minél

többet költsenek, kell egy önálló intézmény - a jegybank ameh a társadalom felhatalmazásának jóvoltából őrködik a pénzügyi egyensúly felett. A kormány és a jegybank egvmás mellé rendelt intézmények, amelyeknek állandó párbeszédben kell egymással lenniük" - szögezte le Alexander von Lámfalussy, a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) magyar származású vezérigazgatója az Országgyűlés gazdasági bizottságai tagjainak tartott előadásában. Lámfalussy egyébként kevésnek tartja a költségvetési hiánv jegybanki hitelezésének megcélzott korlátozását, mondván: „a nemzetközileg elfogadható minta csak és kizárólag az lehet, ha az államkassza deficitjét Magyarország is kizárólag tőkepiaci hitelfelvételekkel próbálja meg pótolni, akkor is. ha e célját esetleg csak tíz év múlva tudja teljesen megvalósítani".

A jegybanknak a kormánytól viszonylag független státusáról egyébként 1990 derekán .Antall József miniszterelnök és az akkor általa a központi bank élére kinevezett Surinyi Gvörgy állapodtak meg. úgyhogy a mostani törvénv csak legalizálná azt a gyakorlatot, amelynek köszönhetően az elmúlt évben a Magyar Nemzeti Bank - szakértők általános véleménye szerint - eredményesen működött.

.Az állam szerepeitek korlátozásában azonban egy tapodtat sem sikerült elóbbrelépni. Sőt. a Suránvi György kinevezése után nem sokkal készüli korábbi törvénytervezetben a jegybank elnöke még maga tehetett volna javaslatot arra, kik legyenek a bank vezető tisztségviselői, a minap tárgyalt tervezet szerint azonban e jog is a miniszterelnököt illeti meg. (Mellesleg még a Bankfelügyelet elnökét és két elnökhelyettesét is csak az MNB elnöke véleményének kikérésével terjesztheti fel kinevezésre a Bankfelügyeletet felügyelő kormánytag.)

A jegybanki törvénytervezet azonban a kormány és az MNB közötti, állítólag mindkettőjük megelégedésére szolgáló kompromisszum eredménye. S bár Surányi György, ajegvbankjelenlegi elr.óke szerint az új törvénytervezet „markánsan a fiskális politikától független jegy bank felé megy ", azért látnivaló, hogy a kormány az úr. Formálisan is. hiszen a speciális részvénytársaságként működő központi bank kizárólagos tulajdonosa az állam, amelvet ott a pénzügyminiszter képvisel. s ő határozza meg tíz alaptőke és a mindenkori állami befizetés mértékét. Tartalmában pedig erre utal például az a javaslat, miszerint _oz MNB a jegybanki alapkamat tervezett változtatásáról legalább 15 nappal korábban tájékoztatni köteles a kormányt”, ami anélkül rontaná intézkedésének a hatásfokát, hogy

kormánynak ebből bárminemű előnve származna.

A pénzügyi törvénytervezetekből egyébként más példákat is említenek ellenzéki szakértők és bankszakemberek arra. hogy az alapjaiban liberális Kupaprogram forgntókönnébe állandóan új epizódokat írnak az etatisták. A tárca nélküli mintszterasszonv péidáui kvázi bankminisztériumot „gründolt” azáital magának. hogy az általa felügy elt .Állami Bankfelügyelet nemcsak a törvényesség őre. hanem a pénzintézetekre néz\e kötelező rendelkezéseket tehet közzé, péidáui a banki kintlévőségek minősítésének szempontjaira, a mindenkor; fizetőképességi alapeivekre. A Bankszövetség is azt kérte a képviseiőháztól. hogy ne adjon különleges kedvezményt az államnak épp a privatizáció időszakában: más - nem pénzintézeti - tulajdonosokhoz hasonlóan az államnak se lehessen 25 -zúzaléknál nagyobb restesedé-e etr -eg' kereskedelmi bankban. Az iben és hasonló Kérésén vélhetően Mine: telekre találna*, bár „elvben” hier,tv. ara a képviselők többsége is emetert azzal, iv.gy a :úi*ú!'o> állami irányítás e>áhiu-ti oiacgazdálkod.b kizárják egy mást.

SZ-'.-0 s\eztC