Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-18 / 8120. szám

168 óra, 1991. szeptember 3

I- Hogyan lehel ezt megtenni? Hiszen éppen ön mondta el itt. az Országgyűlésben azt is. hogy az alkotmány, a törvények rengeteg feladatot rónak az államra, miközben e területek - okutás. egészségügy és így tovább - színvonala egyáltalán nem teszi lehetővé, hogy az ide szánt költségvetési pénzekből sokat lehessen meg lefaragni.- Ez nagyon nehezen oldható fel. De tudomásul kell venni, hogy ha a nem állami szférában jelentősen nő a munkanélküliség, ugye a vállalati szférában, a szövetkezeteknél - a magánszektorban. hál' istennek, nem akkor nem iehet. hogy az állam hatalmas szférája érintetlen terület maradjon. Tehát itt is kemény feltételeket kell javasolni. Továbbá: a2 alapellátási rendszereket természetesen nem akatyuk agyonvágni - ön ezek közül az oktatást, az egészségügyet említette -. de az egész biztos, hogy ezeket a'pénzeket sokkal hatékonyabban kell felhasználni. A harmadik: elindítottunk egy programot, amely a közigazgatás intézményen és költségeit vizsgálja. Nos. ezek a klasszikus kiadások rettentő magasak. Rengeteg pénzt költünk szociálpolitikára. de valami eszméletlen rosszul, nagyon kis hatékonysággal. Ugyanezt a pénzt tisztességesebb rendszerrel a társadalom jobb megelégedésére lehetne elkölteni. Ez igaz például a csíládipötlék-automatizmusokra, a szociális segélyekre. és sok mindent emiithetnék meg.

13 - Mikor lesz egy tisztessegesebb rendszer?- A jövő évre változatlanul az antünfláció. a privatizáció - ideértve a kül- és belföldi vállalkozások preferálását - és a szociálpolitika lesz az a három rendszer, amely az előtérben all majd. De fel fog zárkózni a regionális politika is. Ezt most próbáljuk újszerűvé alakitan), mert jelenleg tényleg pocsékul működik.

IS - Ismét azt mondta, hogy amiinfláció. Leg-I alább tíz éve - de iefet. hogy tizenöt - minden kormány iDetékáétól ezt hallja a magyar ember.- Igen. így van. De ezúttal január elsejére semmit nem tervezünk, sem .íremelkedést, sem forintárfolyam-változást. Semmit. Nincs január elseje. Január elseje az a nar lesz. amelyen mindenki kialussza masát szik észter után.

I- De azért éleve ivódik például az idei energiaár-emelés.-Ilyen hatások tényleg tannak, de ez alacsony. És hala a jó istennek, az iKen áthúzódás adja ki a jövő esi infláció /.ómét. Például 14 í százalékot jelent az áthúzódó energiaár-emelés.

De. ismétlem: semmi újabr epést nem terve| zünk. Ugv látjuk, hogy a külgazdasági kapcsoí latok - há a Szovjetunióban sikerül tartam azt . a szintet, ami ma vran (nem növelni, csak tartam) -semmi inflációs hatású veszélyt nem jelentenek a magyar gazdaságra. Teh.it azt mondhatnám, hogy jövőre lesz egy 6-7 százalék körük piaci infláció, vagyis hogy az inflációt fokozatosan le lehet fékezni.

Lövés és pticcs- önt haUgarvi az ember mindig számé meg- S győzve érzi magát. Ön nyugodt, magabiztoséi optimista. De hát végül is nemzeti jövedelem“ nek kellene termelődnie?!- így van.

▼1 -Tulajdonképpen az ember néha már ÍJ most is csodálkozik azon. honnan a csőig dából nőtt a magyar export, mit exportá.1 lünk egyáltalán. ha egyszer alig van. ha h| kevesebb a termelés. Ez az az alapdilema ma. ami miatt sokan kicsit luftballonnak

I mondják az ön optimista nyilatkozatait. Mit lehet kezdeni ezzel a dilemmával?- A dilemma reális. Itt van egy térség. Az egyik oldalon lőnek, a másikon puccs van. Nagyon bizonytalan a befektetési lehetőség, és csoda, hogy jönnek - és hála istennek, nagyon jönnek - a befektetők. Minden olyan veszteséget elszenvedtünk külföldről, amit el lehetett szenvedni - az árakban, a KGST-ben és így tovább. De nem hiszem, hogy külföldön újabb csapasok érnek még bennünket. A magvar lakosság befektetési kedve megvan, am bizonytalan helyzetben nem fog befektetni. Két bizonytalanság van. Az egyik az infláció. a másik a tiszta szabályok... És a harmadik: hogy miből van export? Egyrészt nagyon sok külföldi befektető jön ide azért, hogy exportáljon, másrészt a magyarok hihetetlenül ügyesek. Most már hivatalosan is úgy néz ki. hogy az export 40 százalékáról fogalmunk sincs, hogy ki is exportálja. mert kimegy egy kisember, elad valamit, behozza az árbevételt, nő a devizabetét. Én tehat ezekben bízom.

Itt - mint mindig - megint csak két veszély van. Az egyik a társadalom türókepessége. Hogy kibírja-e ezt az átállást. Ezen kell a szociális politika. A másik komoly veszély, hogy elbürokratizáljuk a vállalkozásokkal kapcsolatos ügyeket. Nekem mindig ég a bőr a képemen, ha az egzisztenciaalaprói vagy a Start-hitelről van szó. Ezek ugyanis kifejezetten rossz konstrukciók. Összegezve mégis azt mondom: van egy ösvény, amin ki tudunk tömi. És ezen keményen és aktivan dolgozunk. És remélem, hogy most - zömmel nemzetközileg. de itt. belföldön is - felgyorsulnak egy kicsif a dolgok.